A 2012 óta létező budapesti Alone In The Moonnak már a két évvel ezelőtti bemutatkozó albuma, a Collection of Great Generational Anthems is sokat ígért. Több mint figyelemre méltó, hogy mai, harminc év körüli magyar srácok nemcsak ennyire magukénak érzik a 90-es évek meghatározó rockzenei áramlatát (az Alice In Chainstől a Kyusson át a Toolig), de ennyire jó érzékkel, másolásmentesen is nyúlnak a nagy példaképek munkásságához s mindehhez érett gondolkodásra valló, a teljes szellemi és erkölcsi csőd szélén táncoló modern társadalom elé görbe tükröt tartó szövegeket társítanak. A lemezt ugyan túlságosan hosszúnak tartottam egyvégtében, ám az értékei azóta is elvitathatatlanok.