A koncertek napján nem teszünk ki ajánlót, vagy mégis? Ma, azaz október 4-én csütörtökön kiváló estét ígér az Alone in the Moon, és az Ifi, ráadásul még mindig nem késő eldönteni, hogy mentek és megnézitek őket a Robotban.

Először a Rockstation virtuális hasábjain mutatja be legújabb lemezét az Alone in the Moon. A budapesti 'aréna grunge' zenekar második nagylemeze, a Ruin Pop szakított az előző felvételek nyers, keményebb riffeket szállító koncepciójával, de csak éppen annyira, hogy az még sokoldalúnak és ne stílusváltónak minősüljön.

Az Alone In The Moon idei EP-jét (Glamour Grunge) a közelmúltban alaposan feldicsértük, na persze nem ok nélkül. Mélyen az 1990-es években gyökerező, hangulatos muzsika kritikus hangütésű, metsző iróniától áthatott dalszövegekkel, ahogy az a recenzióból is kiderülhetett – aki még nem hallotta, rögtön mozduljon rá! Reményeink szerint ehhez szolgál kedvcsinálóként az alábbi interjú is a budapesti trió két tagjával.

A 2012 óta létező budapesti Alone In The Moonnak már a két évvel ezelőtti bemutatkozó albuma, a Collection of Great Generational Anthems is sokat ígért. Több mint figyelemre méltó, hogy mai, harminc év körüli magyar srácok nemcsak ennyire magukénak érzik a 90-es évek meghatározó rockzenei áramlatát (az Alice In Chainstől a Kyusson át a Toolig), de ennyire jó érzékkel, másolásmentesen is nyúlnak a nagy példaképek munkásságához s mindehhez érett gondolkodásra valló, a teljes szellemi és erkölcsi csőd szélén táncoló modern társadalom elé görbe tükröt tartó szövegeket társítanak. A lemezt ugyan túlságosan hosszúnak tartottam egyvégtében, ám az értékei azóta is elvitathatatlanok.

Nem mindennapi line-uppal várja jövő hét csütörtökön a Kuplung közönségét. A hazai színpadokon utoljára négy éve(!) látott The Hellfreaks, az idén második lemezével és egyéb meglepetésekkel jelentkező Alone in the Moon és a külföldön is egyre nagyobb sikereket arató Pregnant Whale Pain veri szét – még ha csak képletesen is – egy estére a bulinegyedet.

Új videoklippel jelentkezett a budapesti Alone in The Moon. A grunge-stoner-hard rock elemeket ütős szövegekkel ötvöző trió a Zeitgeist Pop című dalukra forgatta második klipjét, amelynek koncepcióját és látványát a rendező-vágó-operatőr ”mindenes” Buttinger Gergely valósította meg.

Újra a fővárosban koncertezik a Nomad, akik a közelmúltban tértek vissza sikeres vidéki turnéjukról. A banda új videóklipjéről pont a napokban emlékeztünk meg, így nem kérdés, hogy mi hol töltjük a péntek estét. A Gozsdu Manó Klubban tervezett koncertjük vendégzenekara ráadásul a budapesti Alone in the Moon lesz, akik a napokban hozzák ki debütáló albumuk második klipjét. Programajánló következik: 

A következő beszámolót annak a szeptember 11-i Real Lies/Autopilot/Alone in the Moon koncertnek szenteljük, amely a szó eredeti értelmében volt nyers, eredeti és ösztönös. A fesztiválok után végre újra elmerülhetünk a klubkoncertek autentikus atmoszférájában és nekünk ez ilyenkor mindig egyet jelent az új színekkel, az új hangokkal és az új élményekkel. Az óbudai KVLT-ben (ex Vörös Lyukban) meghirdetett „nyers mocsok” buli ezért igazi lehetőséget kínált arra, hogy te, én ők mindenki szétverhesse magát és a világát egy undorítóan hosszú, lélekölő munkahét után. 

Még egy hónapja sincs, hogy kijött a budapesti Alone in The Moon debütáló lemeze Collection of Great Generational Anthems címmel, a csapat máris elkészítette első klipjét méghozzá az Anthem XYZ nevű dalhoz.

A videóban vicces (vagy keserédes?) képeket kapunk azokról a tipikus percekről, amikor a széteffektezett világunk flaszterét ellepi a csúcsra járatott tucat. A klip szerencsére a - fülbemászó, mégis kíméletlen - dal szövegével összhangban nem kegyelmez az ótvaros kliséknek.

Úgy tűnik eljött az idő, amire már régóta vártak az igényes, kiforrott, mégis dühös és zsigeri rock/pop/grunge/punk albumot kereső megszállottak. A budapesti Alone in the Moon ugyanis anélkül hozta létre az utóbbi idők egyik legerősebb magyar albumát, hogy közben szépen bevált szokás szerint címkézte volna át valamelyik korábbi bálvány arculatát, vagy a Kárpát-medencéhez igazította volna az éppen legművészibbnek kikiáltott  brit zenei hullámot.