Ha úgy fest, hogy fentebb valamit kijelentettünk, hát azt igazából inkább csak megkérdeznénk. Tehát lehet, hogy ez a fattyú megint belepisál az agyunkba? Úgy nagyjából két hosszú évtized után. Amikor is mindössze két lemezt elkészítését követően a brit Iron Monkey feloszlatta magát. Magára hagyva a negatív kisugárzású táptalajba taposott disszonancia lehetetlen sludge legendáját. Ami úgy tűnik, hogy a tökéletes önpusztítás után mégis újraéleszthető, ha nem is az eredeti felállásban - Johnny (RIP) és Justin nélkül - de trióként valahogy. Leigazolva a pusztulás overprotektív hátteréhez, avagy a Relapse kiadóhoz természetesen. Ahol október 20 - án az az album is megjelenik majd, aminek 9 - 13 lesz a címe és kilenc dalban, vagyis összesen negyvennyolc percben gyötri majd a létet. Ezen szerzemények közül pedig már forog az első. Final Day / Burns Away / Fuck It All / Anyway...



A Metallica ...And Justice For All lemezével csak egy igazán nagy baj van. Hol a basszus?! De ez már nem friss kérdés, hiszen az idén 30 éves korong megjelenése óta folyton napirenden van az akkor új húsként debütált Jason Newsted sávjainak eltüntetése, drasztikus lehalkítása, amit talán majd egy esetleges remaszter fog megoldani valamikor a jövőben. Most a lemez hangzásáért felelős Flemming Rasmussen kért nyilvánosan is bocsánatot egy podcast adásban, de mint kiderül (és eddig is sejthető volt), nem is ő a hibás ezügyben.
Érdekes kísérlet lenne, hogy melyik állat melyik zenére indul be a legjobban (igen, volt már ilyen, pl.
Friss videóval jelentkezett az At The Drive-In, mégpedig a hosszú idő után megjelent új nagylemezük, az in•ter a•li•a egyik dalára, a Call Broken Arrowra. A stopmotion technikát is alkalmazó filmecske szoros összefüggésben áll a Hostage Stamps filmjével, így azt is mellékeljük a lentiekben.
Új videót pattintott be a köztudatba a redneck / bluegrass / country / paraszt feldolgozásairól elhíresült finn Steve N' Seagulls. A
Milyen rossz már, hogy amikor Metallica koncerten buliznál magadnak, egyszer csak megáll melletted Dave Grohl, aztán pusztán a jelenlétével eltereli a figyelmedet, ugye? Na, nem mintha itthon olyan sokszor megtörténne, de az amcsiknál ez frankón megesett nemrégiben. Szerencsére a közönség is viselkedett, egy-két szelfi után hagyták őt is szórakozni, mintha mi sem történt volna. Amúgy meg mekkora már, hogy akár a VIP-ben is tolhatná, Grohl mégis inkább lemegy a tömegbe és onnan csodálja meg a kedvencét! Ez a becsülendő! Lentebb erről a "gerillaakcióról" láthattok néhány képet.
Szóval az van, hogy nekem az első nagybetűs koncertélményem egy domború nyomással készült zöld jegy beváltása után jött meg. Azzal a pillanattal, mikor mászom át a korláton a színpad felé, miközben a golyófejű kidobóforma a homlokomnál tolna már vissza, de Billy kinyúl és felránt magához, nagyjából a dühös arc felett. Petőfi Csarnok 1994. A downset. is pörgette amúgy azon a bulin. Ami után nem sokkal már abban az albérletben laktam, ahol egyfolytában szólt a magnó, de valahogy csak két kazetta cserélgetésével. Ezekből az egyik a Cypress Hill III (Temples of Boom) volt. Szóval Sen Dog hangja akkor is velem volt mikor nem aludtam semmit. Meg akkor is mikor épp felkeltem. Vagy mikor hoztam át anyámtól kaját. Amit persze nem tudtam megenni, mert előző nap megcsinált a rockdisco. Még kilencvenöt telén. Mikor egy éjszaka alatt hétszer ment le a Replica. Tehát mikor beütött a Fear Factory...
Belezünk, belezgetünk? Tehetnénk fel jogosan a kérdést az első hírek hallatán egy új Exhumed lemezzel kapcsolatban. A válasz pedig nyilván egy hosszan elnyújtott kényes igen. A gore metál mániákus követői ugyanis rágják magukat tovább a fröcsögő zsigerektől nevezetes úton. Méghozzá egy hatodik lemezzel, melynek címe Death Revenge lesz és egy tizenkilencedik századi skót gyilkosságsorozatot jár körül. Könnyű death / grind analízisben. Jarrett Pritchard (Goatwhore, Gruesome) producerrel, összesen tizennégy szerzeményben. Melyek a Relapse Rords gondozásában kezdenek terjedni
Remélhetőleg többen is ismeritek, vagy legalább a Fezenen megismertétek az osztrák Russkaját, akik miközben a polkát, a skat, meg a népzenei elemeket vegyítik a zenéjükbe, sokszor nem felejtik el a torzított gitárokat sem (most a lenti dalokban egyszer sem lesz, de a hangulat kárpótol). Na, a legújabb nagylemezük, a Kosmopoliturbo már meg is jelent, melyről az Alive című tételt és a többi előzetesben kiadott dalt már meg is hallgathatjátok. Legalább egy kis öröm legyen a hétfőben!
A hónap első hétvégéjén, azaz augusztus 4-6. között zajlott az idei Wacken fesztivál, amit, ahogy az eddigieket is az elmúlt években, már jó előre csutkázva, bitang teltház előtt rendeztek meg. A fesztiválon persze egymást követték a nagy nevek, aki ott volt, biztos nem bánta meg, hogy megvette a jegyet a koncertekre. De hogyan is nézett ki a helyszínen az idén először
Talán többen tudják, hogy az Accept egy masszív, több blokkból álló bulit szállított le Wackenbe, melynek egy rövidebb bemelegítés után része volt Wolf Hoffmann szólóalbumának a Cseh Nemzeti Szimfonikusokkal megtámogatott előadása, majd jött egy újabb Accept szakasz, mégpedig továbbra is a nagyzenekarral együtt. Na, erről a buliról hozta ki az első dalt, a Die By Swordöt az Accept, mely egyben az élő premierje is volt az újlemezes nótának.
A jelenleg is zajló Slayerrel és Behemothtal közös USA turnéja után szünetre vonul a Lamb Of God. Persze, ez nem új hír, már korábban közölték a nagyérdeművel, de Mark Morton gitáros mindenkit megnyugtatott: nem lesz ez egy végleges állapot, a háttérben folynak a munkálatok, lesz még mit hallgatni a csapattól, illetve a tagoktól a jövőben.