Kezdjük a legnyilvánvalóbb dolognál: nem feltétlen szerencsés a lemez címválasztása, de ha belegondolunk, hogy a Virus promóciója már jóval a járványhelyzet előtt elkezdődött, sejthetjük, hogy nem az aktuális helyzet anyagi levadászáról van szó. Szerintem méltatlan is lenne egy ilyen kaliberű zenekartól ezt meglépni. Most, hogy ezen túlestünk, beszéljünk a zenéről , mert könnyen meglehet, hogy az idei év egyik, ha nem "a" proglemezét pakolta le a brit csapat!

A Haken mindig is remek dalokat írt, de mégis, minden eddigi ellenére úgy érzem, valamilyen furcsa módon most kattant be náluk az a valami, ami mindig ott volt a dalokban, lemezekben, csak épp nem akart lecsapni. Persze mind az előző anyaguk, a Vector mind az elődjeik remek alkotások, de a Virusnál érzem igazán, hogy úgy istenesen összeérett a dolog, talán nincs is olyan dal, amire nem hogy azt mondanám, hogy gyenge, hanem egyszerűen még a "jó" jelző is csökkentené annak az értékét.

Már az első hallgatásnál éreztem, tudtam, eldöntöttem, hogy ez a csomag is kötelező vétel lesz alkalomadtán, de erre az ismert állapotok miatt erre többet kellett várni. Sajnos a járvány eltolta a Virus megjelenését is kevéssel (de szép képzavar!). Viszont kérem, ez egy olyan lemez, amire érdemes volt várni és ha valaki megveszi,minden szégyen nélkül tudhatja majd a gyűjteményében! A progresszív rock és metal szerelmesei, ha nem tették volna meg, azonnal hallgassák meg ezt a bő ötven perces anyagot és érteni fogják, mire gondolok!

A kiváló klipekkel megtámogatott húzódalok mellett ugyanis legalább olyan jó tételek teszik ki a játékidő maradék részét is, ráadásul a Messiah Complex képében az eddigi legnagyobb hangvételű vállalkozásuk is itt található. Kis kitérő: ennél a dal(sor)nál nem tudtam nem észrevenni, hogy Diego Tejeida billentyűs bizony ellesett pár hangszínt, hangulatot a Devin Townsend mellett töltött Empath-turnék (és lemezfelvétel) folyamán, de ezt egyáltalán nem keserű szájízzel mondom: csak színesebbé, teltebbé teszi az egész, Adam "Nolly" Getgood segítségével készített, így értelemszerűen iszonyat bika hangzású művet. Sokszor úgy nyakon tud verni egy-egy váltás, egy-egy riff, hogy csak keresem a belőlem kirobbantott részeket! Elég csak a Canary Yellowra gondolni! Az a refrén (de nem csak az!) olyan erővel borít meg mindent a környéken, hogy csak lesek!

Akarnék én rosszat mondani az albumra, de nem igazán tudok... Ha eddig szerettétek a Hakent, most is legalább annyira fogjátok, hiszen a Virus konkrétan egy "Haken a négyzeten" lemez a maga minden zsenialitásával. Egy pillanatra sem kalandozik el a figyelem, mindig történik valami, de semmi sincs eltúlozva. Esküszöm, rengetegszer meghallgattam a Virust, de még sokadjára is képes vagyok találni rajta érdekes pillanatokat, elemeket, hiszen okosan, technikásan összerakott művekről, anyagról beszélünk.

Maradjunk annyiban, hogy ha szeretitek a progosabb dolgokat és nem tettétek volna meg, hallgassátok meg a Virust! De csak óvatosan, mert addiktív! Az én mércém szerint a britek kétségkívül az év egyik legjobb lemezét tették le az asztalra, már csak az a kérdés, mikor tudnak vele útra kelni. Mert ha Budapestre is elhozzák majd a turnét, nincs az az isten, hogy én ne legyek ott!