Az Autumn Twilight egyike volt az ezredforduló utáni években feltűnt hazai doom, dark, gótikus csapatoknak, melyek többsége egy-két lemez után abbahagyta (lásd: The Dethroners, Garden Of Eden, Black Leaves, Relikvia, Astrodust), vagy felfüggesztette (pl. De Facto vagy Reason) a tevékenységét. A Kiss Péter gitáros/énekes vezette alakulat a pályatársak többségéhez hasonlóan a Hammer Records színeiben jelentette meg korai lemezeit, a széleskörű terjesztésnek köszönhetően így az egykori felvételek többsége még manapság is könnyen beszerezhető.

Az Autumn Twilight második nagylemeze, a Dream Seeks Dreamer ráadásul a maga idejében a Hammer CD melléklete is volt, így valószínűleg még ma is többen emlékeznek a nyíregyházi Sin:Overflow-val megosztott anyagukra. A 2006-os album után viszont megtörni látszott a lendület, a négy évvel későbbi Sequel már csak szerzői kiadványként jelent meg, az a lemez hozzám is csak másolati példányban jutott el. Tíz éve ugyan készült még egy EP, de utána úgy tűnt, hogy a sorstársakhoz hasonlóan az Autumn Twilightnak is végleg nyoma vész a magyar underground útvesztőiben.

Péter a grunge behatásoktól sem mentes Clue soraiban folytatta, a többiek viszont eltűntek a szemem elől. Ilyen előzmények után akadt meg a tekintetem egy hirdetésen, miszerint a decemberi-januári összevont HammerWorld magazin melléklete a csapat friss lemeze lesz. Nos, a Valid címmel jelenleg karnyújtásnyira (azaz bármelyik utcasarkon, ahol még újságos bódé áll) elérhető korong új lemez ugyan, de valójában mégsem az. Ténylegesen friss szerzemény ugyanis a nyitó Cyclic kivételével nem kapott helyet a tízdalos CD-n.

A Validra a srácok (azaz Péter mellett Csekk Tamás basszusgitáros, illetve Erdei Attila dobos) és Bálint Orsolya billentyűs/énekesnő a múltjukból szemezgetve válogatták ki a dalokat és újra rögzítették azokat. Az egységes megszólalásnak köszönhetően, ha nem tudnám, kizárt, hogy gyanút fognék, hogy különböző időszakokban készült szerzeményekről van szó. A mai Autumn Twilight olyasmi, mint egy metalos megszólalású Fields Of The Nephilim, vagy akár a kilencvenes évek második felének Paradise Lostja.

A Valid tehát a velejéig dark rock anyag, teszi ezt úgy, hogy közben mégsem lehúzó, nem depresszív, hanem van benne valami emelkedett hangulat; bár ezzel most nem mondtam semmi újat annak, aki ismeri a zenekar múltját. Majd idővel kiderül, hogy az új CD a végtisztesség vagy egy új kezdet-e az Autumn Twilight számára, az viszont kétségtelen, hogy aki pozitív emlékeket őriz az első három lemezről, az ezúttal sem fog csalódni. A korong meghallgatása közben jutottak eszembe a fenti példálózgatásban szereplő zenekarok is, melyek némelyike tíz-tizenöt éve olyan lemezeket készített, amiket mai fejjel/füllel is jól esik újra lepörgetni. Szóval eljutottunk oda, hogy manapság már a közel két évtizedes hazai underground lemezeket is nosztalgiával emlegethetjük a nyolcvanas-kilencvenes évek kultikus magyar demószalagjai mellett.