Tom Morello egy legenda, ezen kár is vitatkozni. A csávó harminc két évvel ezelőtt néhány haverjával olyat alkotott, ami miatt gondolkodás nélkül azt mondtam, hogy most nem dolgozunk és irány Budapest.

Irány Budapest, de vajon ott mi vár majd ránk? A Budapest Parkból áthelyezett buli sok jóval nem kecsegtet, mellette a parkolás is egy rémálom a földihalandónak. Mire számítsunk? Igazából a pár napja kijött dalon kívül egy Tom Morello szerzeményt se tudnék megemlíteni. Virgázás lesz vagy RATM / Audioslave dalok? Esetleg pár Prophets Of Rage? Vagy unottan fogok topogni?

A félórás csúszás után már az elején nyilvánvalóvá vált a számomra, hogy egyik állítás sem igaz. Ugyanis Morello és a köré gyűlt pár zenész olyan bulit csinált a fülledt hétfőn, hogy ezt tíz év múlva is emlegetni fogjuk. Főhősünk iszonyat közvetlen és elhiszem neki, hogy élvezi az estét a pár ezer emberrel még akkor is, ha két napja 85000 ember előtt játszott a Hellfesten. Bemelegítésnek az új dal tökéletes alap volt, hogy aztán egy kis RATM hangulatot kapjunk, amire mindenki elveszti az eszét.

Ezek után nyilván olyan dalok jöttek, amikkel én sem voltam teljesen képben, de ettől függetlenül a megteremtett hangulat magával ragadott és az egész estét végig buliztam. A másfélórás szettel elvileg egy extra hosszú műsort kaptunk, amiben előkerült olyan szerzemény is, amit a világon mi hallottunk először. Ez azért csak jól esik a szívünknek, nem? Az az érdekes, hogy Tom egy gitárral, egyes egyedül is tudja vonzani a tekintet és egyáltalán nem lesz unalmas. Ami számomra meglepetés volt, pozitív értelemben, hogy Tom rengeteg dalban énekel, ami lássuk be, hogy két ikonikus banda után tutira nem egyszerű.

A közönség figyelmét végig fent tudták tartani, sehol nem érzetem, hogy üres járat lenne. A Tool koncertjén is remekül éreztem magam, de itt most valami totál más energia szabadult fel. Sokkal inkább a buli hangulat uralkodott. Azt meg mondanom se kell, hogy a fő RATM szekciónál meg mindenki elvesztette a maradék eszét is. A külön Chris Cornell-nek ajánlott Audioslave dal meg ebben a formában könnyet csalt az ember szemébe. Az meg külön vicces volt, hogy a Killinget  úgy konferálta fel, mint magyar népdal. Jópofa ez a csávó, na.... Ettük két pofára amit csinált!

Nem tudtam mire számítsak, és az év egyik legjobb koncertjét kaptam. Egészen biztos vagyok benne, hogy ezt az estét sokáig fogjuk emlegetni. Az biztos, hogy a jövő héten megint megnézném! Nagyon bízom benne, hogy hamarosan újra láthatjuk! Külön öröm volt nézni, hogy milyen fiatal  gyerekeket is elhoztak a szülők. Csak büszke apukák, fülvédő a gyerekre!

FOTÓK: RÉTI ZSOLT
További képek ITT.