LOVE címmel jelent meg a Seeds Of Mary nevű együttes legújabb, negyedik nagylemeze. Szeretek új zenekarokat felfedezni, így mivel még nem találkoztam korábban a zenekarral, örömmel ugrottam fejest a promó anyagba, hogy milyen is ez a szerelem.

A francia zenekarról eddig még semmit sem hallottam, de felkeltették a kíváncsiságomat, ugyanis a leírásban az volt, hogy Mastodon és Alice In Chains rajongóknak nagyon is ajánlott az anyag. Mivel mind a két említett zenekarhoz komoly érzelmi szálak fűznek, gondoltam ez a remek esély arra, hogy új zenekart fedezzek végre megint fel magamnak. Azonban csalódnom kellett.

Nem hiába van az, hogy csalogatják az embert az ilyen kijelentésekkel, akárcsak egy remek teleshop reklámba ahol a kopasz, fülbevalós úriember csábításának egyik nagymama sem tud ellenállni. Nem árulok el nagy titkot, hogy egyik zenekarra sem hasonlít a zene kicsit sem. Ellenben egy jó adag A Pale Horse Name Death van benne, ami néhol még jól is állna neki, de megpróbálják olyan stílusidegen dolgokkal feldobni a zenét, amitől nem különleges, hanem egyszerűen pocsék lesz. Tíz dalon kellett átrágnom magam, de nem sok értelme volt a dolgonak, pedig többször is megpróbáltam. Ahogy Layne Staley-t próbálják utánozni az inkább kínos, mint sem kellemes. Cantrell hangzásától pedig olyan messze kerültek, akárhogy is próbálkoztak, mint én a fürdőgatya modellkedéstől. A témák többsége is olyan, amit már korábban hallottunk valamelyik hasonló zenekarnál, azzal a különbséggel, hogy azokból világot megváltó slágerek születtek. Az egyik dalban még egy rap betét is hallható, aminél teljesen letettem a barátkozásról. 

Van ilyen is… nem mindig akad valami menő a horgunkra, de azért Ti hallgassátok meg, hátha nektek ad valami különlegeset ez a zenekar.