Pár napja felfigyeltem egy Facebook bejegyzésre, amin egy bizonyos koncerten már a turné dátumokat tartalmazó póló húszezer forintba került. Elgondolkodtam, hogy vajon meddig mehetnek el a merch árak, mitől lehet ilyen drága egy póló? Megéri egyáltalán venni egy ilyen pólót koncerten? Ezen a szálon elindulva a hazai merch gyártás kiemelkedő alakjával, Moldoványi Jánossal beszélgettünk.

RS: Mióta is foglalkozol merch termékekkel?

Jancsi: Idén 12 éves a cégünk, a Real Pimp Merchandise, de 2005-től közel 8 évet dolgoztam a hazai piacon vezető metal zenei cégnél, ahol gyakorlatilag reggeltől estig CD-ket, pólókat pakoltunk, csomagoltunk, illetve árultunk. Mindig imádtam a metal cuccokat, most is van otthon egy kb. 300 darabos pólógyűjteményem sok ritkasággal. A metal póló a mai napig a legmenőbb dolog, amit el tudok képzelni. 

RS: Én tudom, de ha valaki nem lenne tisztában vele, mennyi munkával/áldozattal jár egy ilyen céget felhúzni?

Jancsi: Az első 10 év gyakorlatilag nettó sz.pás volt napi 24 órában, elviselhetetlen stresszel. Vállalhatatlanul sokat kockáztattam, hogy a cég pl. a Covid alatt is életben maradjon és meg tudjam tartani a kollégákat. 2022 nyarán már elképesztő rossz állapotban voltam egészségileg és idegileg is. Kórházba kerültem és rájöttem, ha ezt így, ebben a formában tovább folytatom, akkor nagyon nagy baj lesz. A feleségem, Anikó akkor az értékesítést csinálta, de hirtelen az összes feladatom az ő nyakába zúdult, ami egy sűrű nyár közepén túl sok időt vett volna el az ügyfelektől. Ezért a cég vezetését átadtuk Lovász Mátyás kollégámnak, akit egy konkrét jövőképpel és óriási tervekkel sikerült meggyőzni az operatív vezetői pozíció elfogadására. Anikóval elvégeztünk egy cégvezetői sulit, szervezetet építettünk, bevezettünk egy nagyon komoly pénzügyi rendszert, dedikált pozíciókra nagyon jó szakembereket vettünk fel, óriásit léptünk előre, és ami utána történt az a szó szerinti mennybe menetel. Igazából az elmúlt 6 évben megtízszereztük a nettó árbevételünket és a kapacitásunkat is. Nincs egy fillér hitelünk sem, illetve tőkét sem vontunk be, ami egy ilyen mértékű növekedésnél elég nagy szó. Mielőtt bárki szentté avatna, el kell mondanom, hogy ez az egész a kollégáim nélkül nem ment volna. Csodálatos emberekkel töltöm a napjaimat, amire végtelenül büszke vagyok. Idén nyáron a feleségem is kiszállt az operatív működésből, szóval a cég olyan szinten önálló, hogy simán el tudtunk menni 5 hétre nyaralni úgy, hogy egy percet sem dolgoztunk közben.  

RS: El lehet mesélni, hogy hogyan is készül el egy-egy termék. A legelejétől kezdve, hogy megkeres titeket egy zenekar ?

Jancsi:Az első rendelés a legtöbb esetben nagyon izgalmas. Elküldenek egy óvatos méretsort, egy grafikai anyagot, leadási határidőt, címet, számlázási adatokat. A grafika egy speciális szoftverrel kerül lebontásra, ami azt jelenti, hogy annyi színre van szeparálva a design, amennyit tartalmaz. Ha egy 8 színes tipikus metal designt veszünk alapul, akkor a szeparált fileokból készül 8 szitafilm egy óriási nyomdai filmhívóval. Ezeket utána egy fotóelőhívásra hasonlító rendszerrel felfotózzuk a szitákra. Minden színt külön, tehát a 8 színes design 8 film, 8 szita. Ezt követően a szitákat retusáljuk, szárítjuk és mehetnek a gépre. A gépen tizedmilliméter pontossággal beállítjuk a 8 szitát, közben egy másik kolléga kikeveri pantone kódok alapján a festékeket, majd indul a próbanyomatkészítés, az ellenőrzés, és végül a teljes széria nyomása. Ha több helyen (elől, hátul, ujján) meg van nyomva egy termék, az háromszor kerül vissza a gépre. Ha mindenhol nagyon színes, akkor nem ritka, hogy egy designhoz összesen 20-22 szitát is el kell készíteni. 

RS: Mennyi munkaóra van egy-egy termékben nagy általánosságban?

Jancsi: A jelenlegi kapacitással gépenként kb. 200-300 nyomat készül el óránként. Mivel a beállási idők és az előkészületek elég sok időt vesznek igénybe, ezért nagyon bonyolult ezt megmondani, hiszen teljesen más, ha egy 3000 darabos rendelés van, vagy harminc 100 darabos. Három nagy teljesítményű automata gépünk van és 18 kiváló kollégánk. Éves szinten több mint félmillió nyomat készül el nálunk. 

RS: Mit gondolsz az itthoni helyzetről, mennyire van nehéz helyzetben egy hasonló vállalkozás?

Jancsi: Szerintem most a vállalkozások nagyon nehéz helyzetben vannak. A magas infláció miatt elmaradnak a hitelezések és a tőkekihelyezések, ebből kifolyólag a beruházások is. Nem fektetnek a vállalkozások a jövőjükbe. Amit most ki tudnak venni, azt felélik és kész. Az én meglátásom az, hogy ebben a környezetben (iparágtól függetlenül) aki fejleszt, beruház, az óriási előnyre tesz szert a többiekkel szemben, de ez óriási kockázat a jelenlegi gazdasági környezetben. Mi eddig soha sem kaptunk támogatást, mindent önerőből, illetve néhány beszállító segítségével tudtunk finanszírozni. Két nagyon kemény helyzetben a családunk is tudott segíteni szerencsére. 

RS: Mit gondolsz a mostani koncertek merch árairól? Mennyire elrugaszkodottak a valóságtól? 

Jancsi: A Covid óta az egész világ átalakult, erről fölösleges is beszélnem, mert mindenki látja. Rengeteg szakember hagyta ott a pandémia alatt a zeneipart, akik sajnos nem jöttek vissza azóta sem. A turnékon dolgozó jó szakemberek munkabére az egekbe szökött, emellett elképesztő mértékű az infláció. A világ legmagasabb áfáját fizetik a külföldi zenekarok az itt eladott merch után, az alapanyagárak is drágultak, illetve az euro-forint árfolyam miatt is folyamatosan emelkedtek az árak. Szinte már nincs készpénzes fizetés, így a terminál és banki költségek is mind jelentkeznek egy termék árában. Szomorú téma a merch cut is, ami természetesen a végtermék árába is belekerül. Semmi közünk sincs az adott koncerthelyszínek és a zenekarok közötti dealekhez, nagyjából tudom a százalékokat, de sem ráhatásunk, sem részletes ismeretünk nincs a témában. Erre természetesen nem az a megoldás, hogy áruljanak a parkolóban. Ez egy tévút. Én teljesen más oldalról közelítem meg a dolgot. Nem az a baj, ha egy póló drága. Az a baj, ha az nem éri meg az árát. Olyan designokat, olyan textilen, olyan minőségi nyomattal kell árulni, ami megér a rajongónak 30-35 EUR-t. Én semmilyen formában nem vagyok kiakadva. Közel 10 éve, amikor egy fesztiválon minden póló 20 euro volt, jött a Behemoth és 35-ért adta a pólóit. Úgy nézett ki, hogy senkinek egy percig nem volt kétsége, hogy ez ne érne meg 35 EUR-t; én is vettem és emlékszem óriási sor állt. 

RS: Egy átlagfizetéshez mérve reális az, hogy 17 ezer forint legyen egy póló? Kreator koncerteről láttam most merch fotókat.

Jancsi: Nem baj, ha ezt is megfordítom? A Kreator zenekar nem hiszem, hogy tehet arról, hogy Magyarországon mennyi az átlagkereset. Nem akarok hergelni senkit, de egy osztrák átlagban háromszor annyit keres, mint egy magyar dolgozó és a többi országot nem is mondom. Van néhány produkció, akik itthon a helyi promóterrel egyeztetve mérséklik valamennyire az árakat, de ez elég ritka. Ha már a Kreatort hoztad fel, ők egy Bravado-s zenekar. Magyarul a teljes gyártás, logisztika, webshop egy cég kezében van, akik egy elég jó százalékért minden gondot levesznek a zenekar válláról. Ilyen cégből van még néhány: Impericon, Kingsroad, Indiemerch, O Merch, Razmatazz stb. Ezek közt van néhány nagyon profi és van egy két tökkelütött is, ami azt eredményezi, hogy amikor a zenekar egy 20 állomásos turnéján a negyedik bulin nincs L-es póló és jó esetben azt ígérik, hogy az utolsó néhány koncertre kap utántöltést, akkor a tagok begorombulnak, és keresnek egy közvetlen gyártót. Így szerencsére nagyon sok jó produkció megtalál minket is. Most is van olyan, aki már nem is akar visszamenni az eredeti céghez, inkább nálunk marad. 

RS: Mi lehet a megoldás arra, hogy az árak, ha nem is “normalizálódjanak” de lejjebb menjenek? Ha egyáltalán lejjebb mehetnek…

Jancsi: Nem fognak lejjebb menni az árak. Szerintem minőségi verseny lesz, ami viszont mindenkinek jót fog tenni. A rajongók ötször meggondolják, hogy milyen pólót vesznek meg ezért a zenekarok és a merch cégek versengeni fognak a kegyeikért. Ez egy szuper izgalmas dolog, mert nekünk sem szabad „egész jó” minőséget gyártani, csakis a legeslegjobbat. Az átlagon felüli grafikákra, és így a grafikusokra is óriási szükség lesz, akik most az AI miatt teljes pánikban vannak. Jó merch managerekre is szükség lesz, hiszen nem lehet kupleráj a merch pultban, nem lehet készlethiány, stb. A rajongók jól fognak járni, mert professzionális kiszolgálást és árut fognak kapni.  

RS: Te, hogy látod kevesebb pólót készítenek most a zenekarok?

Jancsi: A mi ügyfeleink sokkal többet gyártatnak. Részei vagyunk 6-7-8 éve olyan sikersztoriknak, mint pl. az Alestorm, a Jinjer, a Wind Rose, az Infected Rain, a Bloodywood vagy épp a személyes kedvencem az Unprocessed. Ezek a bandák az első időkben 50-100 pólókat rendeltek, most meg több olyan is van, aki kamionnal jön egy-egy turné merch-ért. Ez nekünk óriási büszkeség, hiszen együtt nőttünk fel ezekkel a bandákkal.

RS: Amikor koncerten jársz, te hogy látod, kevesebbet vásárolnak az emberek?

Jancsi: A legtöbb országban többet vásárolnak az emberek, és ami amúgy nekem is meglepő, hogy Magyarországon is. Sokszor halljuk azt partnerektől, hogy a magyar forgalom az egész turnéhoz képest is kiemelkedő volt. 

RS: Szerinted reális félelem az, hogy az árak elszállásával jelentős pénztől esnek el a zenekarok? Úgy értem, hogy azért egy 12-17 ezres pólót már erősen meggondol az ember, a pulcsikról nem is beszélve. Viszont, ha nem vásárolnak az emberek, akkor kisebb lesz a bevétele a zenekarnak, ami ahhoz vezet, hogy szépen lassan elérjük azt, hogy nem jönnek hozzánk koncertezni, később pedig már akár a turnézás is veszélybe kerülhet.

Jancsi: Nem látok a jövőbe, de a fentebb vázolt teóriám szerintem nagy eséllyel be fog jönni. A rajongók a jó termékeket továbbra is meg fogják venni. Nő fel egy újabb generáció, akiknek ugyanolyan iszonyat menő Cradle Of Filth pólóban járni, mint nekem, már 20 éve. A magyar rajongók kiemelkedően elkötelezettek, így a zenekarok örömmel jönnek hozzánk játszani, szóval szerintem teljesen fölösleges ilyesmitől tartani. A toxikus politikai és gazdasági környezet, az alacsony átlagbérek, a megélhetési problémák pont azok a dolgok, amit egy metal fanatikus kint hagy, mielőtt belép a koncertterembe. Egy kiemelkedő koncert és adott esetben egy ott megvásárolt relikvia hónapokra erőt ad ahhoz, hogy felülkerekedjen ezeken a dolgokon.