A legendás brit együttes honlapján tegnap megerősítette a hírt, hogy lesz új album. A The Endless River címmel októberben megjelenő új lemez, még az 1993-94-es időszakban, a The Divison Bell stúdiómunkálatai során felvett, de a lemezre fel nem került dalokat fogja tartalmazni. Jellemzően instrumentális és ambient jellegű dalokra lehet majd számítani. Az új lemezen még most is dolgoznak és a nyár végére ígértek újabb részleteket ezzel kapcsolatban.
Szeptember 8-án érkezik az In Flames új stúdióalbuma Siren Charms címmel. Korábban már mutattunk meglepő, új dalokat az albumról. Ilyen volt a Rusted Nail című is, melyre most egy korrekt videó is készült. Mondjuk a zene fölött akkor is nehezen tudunk szemet hunyni.
A Cane Hill névre hallgató modern metal formációt Chabe és Plenk hívta életre, mégpedig egy elmegyógyintézet betegeinek segítségével, akik a hangszeres részekért felelősek. A zenekar idén januárban alakult, de a közös munka csak márciusban kezdődhetett el, meg kellett találni a módját, miképp lehet együtt dolgozni, a nem teljesen hétköznapi társasággal. A zenekari tagokat a legjellemzőbb, legbetegebb tulajdonságaik alapján nevezték el: Maniac, Panicky, Paranoid és Addicted.
Május 15-én egy kiváló gitárossal lett szegényebb a hazai rockélet, a ’80-as,’90-es évek klubéletnek és rockzenéjének meghatározó muzsikusával, aki nélkül sok minden hiányozna a magyar hard rockból. Bár Révi José az elmúlt két évtizedben ritkán ragadott hangszert, azt megelőzően olyan jelentős formációkat erősített tudásával és fazonjával, mint a Pokolgép és – elsősorban – a Hooligans közvetlen elődjének számító Dance.
Ami nekünk a második nap a VOLT-on, az Sopronban már a negyedik és 80 kilométerre a fesztiváltól nem úgy nézett, ki a látogatásból bármi is lesz szombaton, mert mocskos idő és eső kezdte elvenni az ember kedvét a bulizástól. Bár a soproni web kamerák azt ígérték, hogy nem lesz rossz idő, de azért kissé mégis félve indultam meg, így épp sikerült odaesni a dánok jelenleg legígéretesebb exportcikke, a Volbeat koncertjére. (fotók: Magasi Dávid, Kisalföld)
Meglehetősen népszerűvé váló legutolsó dalukhoz hasonlóan az új faminehill szám előtt ismét tagcserékről kell beszámolnunk: távozott a csapatból Braun Péter gitáros-dalszerző és Érsek Balázs gitáros, de a zenekar töretlenül folytatja tovább.
Július 1-jén a Budapest Parkot a progresszív metál és a djent rajongói töltötték meg, a hazánkat már negyedszerre meglátogató Protest The Hero mellett a Monuments-et csíphette el a magyar közönség. A kanadai (jelenleg) kvartett utoljára január 26-án járt nálunk, amikor is a Dürer kertet vették be és egy teltházas buli lett belőle, (bár az eseményen fellépő zenekarok mind húzónevek voltak). Aki ott volt, hozzám hasonlóan biztosan nagyon megörült az újabb hazai koncertnek, és a zenészek profizmusában, illetve a hangulatban sem kételkedhet, a Park remek hangosítása pedig csak fokozza az élmény teljességét.
A nyolcvanas évek tengerentúli hajmetalját az akkori időkre jellemző kiglancolt image-dzsel és még extrémebb, teljesen eszehagyott szövegvilággal népszerűsítő Steel Panther a színfalak mögött is éppoly komoly, illetve komolyan vehető, mint lemezen vagy koncerten. Lényeges különbség azonban, hogy egy interjú során legalább néhány téma erejéig el lehet terelni a gondolataikat a partizásról és a nőkről... De tényleg nem olyan nagyon sok időre!.. A Los Angeles-i négyes egyik felével – a valódi szóvivőnek számító Satchel gitárossal és a két tükörbe nézés között néha-néha megszólaló Lexxi Foxx bőgőssel – az idei Nova Rockon beszélgettünk.
Még pénteken újságoltuk örömittasan, hogy új dalokat játszott a Faith No More a Hyde Parkban. Nos a londoni koncert után a lengyelországi Gdyniaba vezetett a zenekar útja, ahol az Open'er Festivalon is előadták a két vadiúj dalt, melynek címét még senki nem tudja, de sokan a Leader Of Men és a Motherfucker címeket valószínűsítik. Alább ismét a két új dal.
A Summertime skate-punk/pop-punk zenekart 2009 nyarán alakította négy budapesti srác. A zene terén a fő csapásvonal, hogy a hallgató szinte minden számban szólókkal és fülbemászó dallamokkal találkozhat úgy, hogy mégis megmaradnak a műfaj sajátosságai. A dalszövegek már a kezdetek óta angol nyelven íródtak. Aki esetleg megkérdezné miért olyan jó ötlet ez, az a választ a banda első E.P.-jének címében keresse: Way To Abroad, azaz a "Külföldre vezető út".
Azért Bruce Dickinson az Iron Maiden frontembere nem semmi egy figura. Amellett, hogy a belét szétfutja egy Iron Maiden koncerten, a hétvégi - az angliai Knebworthben rendezett - Sonisphere Festivalon még arra is volt energiája, hogy saját, háromfedeles Fokker típusú, gépével egy kicsit légibemutatózzon az egybegyűlteknek a Great War Display Team-mel, ahol mindenkinek első világháborús repülőgép másolata van. Alább egy rajongói videó az imitált légi-csatáról.
Ha nyárról van szó, akkor koncertek tekintetében több, mint figyelemreméltó a felhozatal. Ebben a dömpingben az extrémebb zenék szerelmesei sem fognak magukra maradni. A Tukker Booking & A Fucktothemusic jóvoltából Július 16-án a Dél-kaliforniai ACxDC-t nézhetitek meg, akik szélvészgyors fastcore/punkkal operálnak már 2003 óta, viszont most jutottak el oda, hogy megjelentessék első nagylemezüket (számos EP, splitet követve) "Antichrist demoncore" néven. Lemezen is kőkemény, amit csinálnak, de élőben egyszerűen kötelező megnézni őket.
Tavasszal új EP-vel, néhány hete pedig egy vadiúj klippel jelentkezett a székesfehérvári End Of Paradise zenekar. A 2008-ban alakult csapat első korongja, a Ne add fel, 2011-ben látott napvilágot és mind a rajongók, mind a rocksajtó részéről pozitív volt a visszajelzés. A legfrissebb EP, mely az Ítélet gyűrűje címet viseli, már az új frontemberrel, Feltein Attilával készült el.
Majdnem oly frusztráció, idegi görcsök és kialvatlanság nyúz most, mint akkor. Majdnem olyan illumináltságra, fejrázásra, visszamosolygásokra vágyok, mint akkor. A FOO máris a nosztalgiáim része lett, s most a tiéteké is lesz, mert...
...idén megígértük nektek, hogy rockerszemmel vesszük górcső alá az ország leggyorsabban nagyra (s egyúttal rockfesztivállá is) nőtt, buliját, a Fishing On Orfűt. És most, hogy nagyjából rekonstruálni kezdtük, mi a tosz is volt az a 4 nap tömény flesselés, amit átélhettünk, elétek is tárjuk az eredményt...
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
2. nap - bugi. bugi. bugi. vugi.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Végre ezt is megéltük. Rockstationként bejutottunk a VOLT fesztiválra. Több évnyi sikertelen próbálkozás után kaptunk lehetőséget arra, hogy fesztiválról tudjunk tudósítani. Igaz, hogy blogunk vonalába nem minden, sőt egyre kevesebb „voltos” fellépő illeszthető be, de azért van miről írni. Ugyan a korább napok eseményeiről lemaradtunk, különösen a Hatebreed-et sajnáljuk, de azért a pénteki és a szombati nap is jónak ígérkezett a programtábla alapján.
Ha jól emlékszem, nyolc éve voltam utoljára Sopronban a VOLT-on. Akkor még sokkal inkább „metalosabb” volt ez a fesztivál, ez volt, ami legelőször feltűnt. Sokkal inkább populárisabb lett és ez természetesen a közönségen is meglátszott. Ezzel szerintem semmi baj nincsen, kissé „szigetesedik” a VOLT, a látogatók számát nézve pedig nekik van igazuk. A Lővér kemping nagyjából meghatározza ugyan, hogy mit hova lehet elrendezni, de azért bazinagy jó pont a szervezőknek, hogy én, aki évek óta nem voltam a fesztiválon, egy perc alatt kiismertem magam, mert minden szinte ugyanott volt, legfeljebb az elnevezések voltak mások (még az amerikai hotdogos kocsi is ott volt, mint nyolc éve...)
Erősen úgy néz ki, hogy 20 év elteltével új Pink Floyd-album lát napvilágot idén októberben. A The Endless River címet David Gilmour felesége Polly Samson kotyogta el a twitteren, hozzátéve, hogy ez lesz a 2008-ban elhunyt Rick Wright hattyúdala. Ugyanis itt nem egészen új dalokról van szó, hanem a The Divison Bell lemezről lemaradt felvételek újracsiszolásáról. Az ének újrafelvétele még múlt évben megtörtént, mint az a háttérénekes Durga McBroom-Hudson facebook-on megosztott fotójából kiderül. A lemez híre azért is meglepő, mert a csapat a 2005-ös Live 8 koncerten kívül semmilyen aktivitást nem mutatott az elmúlt másfél évtizedben, Rick Wright halálával pedig mindenki el is könyvelte, hogy vége a zenekarnak. (Fotó: MJ Kim, Getty Images)
Tegnap jelent meg a svéd Sonic Syndicate új albuma. A zenekar nevét viselő korong alább teljes egészében meghallgatható.
Az 1994-es év a keményzene történetében egészen különleges helyet foglal el. Amellett, hogy rengeteg nagyszerű album jelent meg, aminek egy részét megpróbáltuk listába gyűjteni, a legfontosabb pillanata az évnek egy nagyon tragikus hír. A Nirvana frontembere, Kurt Cobain ez év április 5-én vetett önkezével véget életének. Ezzel együtt pedig a Nirvánának is és a mainstream grunge-nak is. Ugyan ez az esemény elvette a fókuszt rengeteg nagyszerű kiadványról az évben, de mi azért koncentráljunk a 20 éve megjelent, ma már klasszikusnak, sőt alapvetésnek számító metalalbumra. Tudjuk, hogy kihagytunk egy csomó nem kihagyhatót (Darkthrone, Dream Theater, Megadeth, Cannibal Corpse...), de pont ezért kérdezünk meg Titeket, hogy nektek mi volt a TOP 10, mi az ami nektek meghatározó volt 1994-ből. (A nyitókép innen van)
Ma úgyis betonozunk itthon, úgyhogy épp aktuális ...
Jelenleg is tart a londoni Hyde Parkban a Black Sabbath Time elnevezésű rendezvény, melynek fő attrakciója természetesen a Black Sabbath fellépése. Az eseményen játszott a Faith No More is és nem kis meglepetésre új dalok is előkerültek, bár a múltkor már lehetett sejteni, hogy valamire készülnek. Egyelőre többet mi sem tudunk, de most legyen elég annyi, hogy 17 év után vannak új Faith No More dalok, alább meg is hallgathatók, igaz nem túl jó minőségben.
