
Nem is olyan régen olvastam egy cikket arról, hogy a norvég állam nem kevés bankjeggyel béleli ki mindazon helyi black bandák töltényhevederről fityegő erszényét, akik abszolút hazai unikumként exportálják az egy Isten lobbitól és nyilván a jó minőségű olajos haltól is fanyar, hervasztó lehelletüket, melyet jellemzően egy véres húsdaráló lyukain keresztül eresztenek a világra. Szóval a Gorgoroth azon túl, hogy zenekar, tulajdonképpen Norvégia gulyáskréme, kovászos uborkája és pálinkája is egyben. Ez pedig így rendben is van. Csakhogy hol van a határ? Mennyire kell tartani a hagyományos black kereteket ahhoz, hogy egy csapatnak élete végéig ne legyen gondja sminkkészletre és szegecsekre? Merthogy az új Instinctus Bestialis című album inkább egy szokványos death metal lemez klasszikus felhangokkal, ha szigorúan a stílusjegyeket akarjuk nézni.
















