Az immár 30 éves Tankard idén tette először tiszteletét nálunk a Dürer nagyszínpadán. A vasárnapi időpont ellenére szépen összegyűltünk, bár lehet, hogy egy péntek vagy szombat este jobbat tett volna a népsűrűségnek, de azért így sem volt rossz a helyzet. Sőt az első sorok kifejezetten tömöttek voltak, tisztára mintegy Youtube (thrash) videón, frankón szinte egy gombostűt sem lehetett volna leejteni.
Amúgy igazi buli feeling uralkodott, tele felvarrós farmermellényes arccal és a fiatalok is szép számmal képviseltették magukat. Maguk az együttes tagjai is szimpatikus fejek voltak, az énekes Andreas "Gerre" Geremia folyton, poénkodott, rohangált nagy derültséget okozva, néha még méretes sörpocóját is elővillantotta az első sorokban figyelő thrash lady-k nagy örömre. Volt, hogy megitatta a rajongókat, sőt egy alkalommal egy rövid bevezető rész alatt az egyik helyeske thrash ladyt meg is táncoltatta.
8 személyes kisbusz indul Budapestről a 
A fiatalkori nagy kedvenceim közül talán a Tiamat volt az egyetlen olyan zenekar, amely az ezredfordulós kísérletezgető vonalat úgy lovagolta meg, hogy az ne változtassa meg nagyon a zenekar arculatát, és ne ossza meg a rajongótábort. Ők inkább szépen lassan és módszeresen alakultak át, és vált a zenéjük sokkal kifinomultabbá. A korábbi albumok közül még ma is gyakran fordul meg a lejátszómban ’94-es Wildhoney, a ’97-es A Deeper Kind Of Slumber vagy a ’03-as Prey. Ezért sokat vártam az The Scarred People lemeztől, főleg jól megkínozták a rajongókat, hiszem már négy éve, hogy Amanethes megjelent. Persze ilyenkor általában érkezik is a pofára esés, de nagyon reméltem, hogy nem lesz ilyenről szó.
Utolsó magyar állomásához közelít a Niburta zenekar Scream from the East lemezbemutató miniturnéja, vagyis a NiburTour 2012. A lengyelországi turnézárás előtt azonban ismét Budapestre látogatnak, és egy all-star folker bulit rendeznek nektek! 
Volt az úgy, hogy egy kiváló zenész által vezetett kiváló black metal zenekar egyszer csak kifordult magából. Egészen 2003-ig Infernus írta a Gorgoroth zenéjét, ő volt az agy. Aztán a következő két albumra (attól függ kinek a verzióját hisszük el) annyira nem volt kedve zenét írni, hogy a viszonylag új tagok King ov Hell bőgős és Gaahl énekes vették át a kreatív munkát. Lett is belőle pisakardozás rendesen, pereskedés, kié a név, végül ahogy vártuk és reméltük, Infernus-é maradt a Gorgoroth. Amit ő meg is hálált egy iszonyatosan szar albummal (bizonyítván, tényleg nem tud újabban zenét írni) és egy annál is szarabb 
Az van, hogy a bostoni rosszfiúk sem akartak lemaradni és csatlakoztak az öreg rock legendákhoz, akik az idei évre tervezték a nagy visszatérést. Az év elején a Van Halen jött új lemezzel 14 év után, aztán volt a ZZ Top kilenc éves kihagyás után megérkező La Futura-ja és most pedig az Aerosmith szeretne nagyot robbantani nyolc éves pauza után. Az új album november 6-án jelenik meg Music from Another Dimension! címmel és azért hiába a cím, annyira mégsem másik (főleg nem új) dimenzióból érkező zenét hoztak el nekünk. A dolog egyetlen aspektusát kivéve.
A méltán híres bécsi elektronikus csapat tökéletesen keveri a downtempós és a rockos elemeket, nem beszélve a trip-hop, a chill-out, a jazz, az acid és ki tudja még milyen behatásokról.
Hajrá, magyarok! (1.): To Mera - Exile (2012)
