A The Beatles sokaknak el van könyvelve a szépfiús, gombahajas, szerelmes, netán szerelemről éneklős proto-hippi zenekarnak. Hibásan! A csapat, ahogy az idő változásával egyre inkább szítva magába a... khm... különböző hatásokat, egyre kísérletezősebb dalokat írt, melyek közül néhol elő-előkerültek a karcosabb, súlyosabb hangok, helyenként már a heavy metal és a (nem tévedés!) doom határait súrolva. Ezekből szedtünk most össze párat, mindenféle fontossági sorrendet és a teljesség igényét kerülve, különösebb kommentár nélkül. Élvezzétek!

A Metal Insider összeszedte, melyek azok a mi zenei ízlésünknek is kedvező korongok, melyek a legjobban fogytak az idei évben. Persze nagy meglepetések nincsenek benne, a stadionturnéjuk mellé ingyen lemezt osztogató Metallica és Bon Jovi mindent visznek (előbbi több lemezzel is felfért a listára), utána pedig nagyjából mindenki be tud lőni legalább 5-6 nevet, akit várhatunk egy ilyen összeállításban. De azért érdemes ezt a sort átnyálazni már amiatt is, mert egy-két klasszikus is visszatérő név ezekben a lajstromokban, akik szerencsére nem akarnak kikopni az eladási listákról.

Rockzenét csak hangosan! Koncertet meg pláne! Persze nem baj, ha nem csak egy hasmenéses orrszarvú belébe épített mikrofon hangjának zuborgása jön le a buliból és az sem, ha napok múlva nem csak az erősebb hangok törnek át a fej zúgásán, de azért kell, hogy legyen egy valamilyen szintű hangrobbanás a dologban. Vannak persze legendásan hangos együttesek, ezeket jegyzi is a szóbeszéd gazdag kódexe, a Get Licenced pedig jól össze is szedte őket, legalábbis a legzajosabb ötöt, amiből a bronzéremért három csapat között oszlik el (így lett hét csapat a nálunk galériába szedett listában).

A listáktól mindig kiveri a hideg verejték (vagy undor) a különböző oldalak olvasóit, így a miénket is. Nincs mit tenni, legtöbbször tényleg nagyon szubjektív dolgokról van szó. Most viszont a MetalSucks egy számszerűsített kutatást végzett, így egy statisztikailag korrekt lista jött ki a napjaink 50 legnépszerűbb metalcsapatáról. Az eredmény nem feltétlen meglepő, de azért vannak érdekességek.

A Blend Guitar megpróbálkozott a lehetetlennel, megpróbálta összeszedni azokat a zenekarokat, ahol nem épp a tagság stabilitása volt a legfőbb tényező a többé-kevésbé sikeres évek folyamán. Ha azt hinnétek, hogy a Death, vagy a Megadeth lesz a leginkább cserélődő zenekar, akkor kössétek fel a gatyát, mert lesznek, akik "ügyesebben" csinálták, csinálják ezt a bizniszt - mert hogy vannak, akik még javíthatnak a "helyezésükön". És persze biztos tudtok még ti is mondani olyanokat, akik felfértek volna a listára, a tippek (és számok) jöhetnek a kommentekben.

A videómegosztó oldalakon lépten-nyomon gitáros videókba lehet botlani, végül is ahol van kereslet, ott a kínálat is megjelenik előbb-utóbb (az átlagos minőséget most hagyjuk figyelmen kívül, nyilván vannak veszettül pudva rosszak is). Nik Nocturnal ezeket a jobb, vagy rosszabb netes húrbetyárokat szedte sorba és rakta rendbe sztereotípiák alapján, melyekből rögtön tízféle kategóriát is tudott csinálni.

Jó év lesz ez az idei is. Nem mintha tavaly felkopott volna az állunk a nagy lemezhiányban, szavunk nem lehetett, de azért mindig örömteli hír, ha egy nagyobb név vélhetően kiadja az új pakkot. Ezekből, mármint az idei évre ígért nagylemezekből választottunk ki tízet, melyeket valamiért kicsit jobban várunk a többinél. Ez persze nem azt jelenti, hogy pl. az Exodus albuma ne lenne várós, de egy folyamatosan, kiszámítható ütemben dolgozó banda új anyaga talán kisebb izgalommal tölti el az egyszeri metalost, mint egy olyan lemez, melynek elődje 3-4 éve, vagy régebben jelent meg. Nyilvánvalóan lesznek olyan zenekarok, melyeket hiányolni fogtok, ez egyértelmű, hiszen minden igényt lefedő, teljes lista nem létezik - a kommentekben jöhetnek, miket hagytunk figyelmen kívül.

Sajnos nincs olyan év, mit év, hónap, hogy ne kelljen beszámolnunk egy-egy kedvencünk halálhíréről. Ez alól ez az év sem volt kivétel, bőven volt sajnos, akit átigazoltatott az Öreg Csuklyás az Égi Zenekarba. Róluk emlékezünk meg a lenti összeállításban, időrendi sorrendben.

A nagy név nagy bevétellel jár - tartja az üzletpolitika, hiszen egyértelműen minél népszerűbb egy előadó, zenekar, nyilván annál többen mennek el rájuk, még akkor is, ha esetleg magasabb áron tehetik ezt meg. Persze a sok-sok drága jegy még minden kiadással együtt is meghozza a maga hasznát, ahogy a lenti, a Pollstar által összeállított listán is látható. Spoilerveszély: a legtöbbet kaszáló zenekar a U2 volt 2017-ben, őket, ha nem is szorosan, a félig-meddig klasszikus felállásban nyomuló Guns N' Roses követi, majd metalos szempontból a következő érdekes név a Metallica lesz, viszont ők már "csak" az ötödik helyen tanyáznak.

Termékeny egy év volt, mitagadás' a 2017-es. Talán egy kicsit kevesebb korong látott napvilágot, mint a tavalyi évben (legalábbis az igazán nevesebbeket tekintve), kevesebb új, vagy épp kiadatlan dalt mutattak meg a kedvenceink, viszont így is bőven akadt olyan tétel, amiből érdemes volt mazsolázgatni, már ha volt időnk a rakat koncert mellett. Ezekből szedtünk össze húszat, szigorúan ABC sorrendben, mindenféle rangsorolás nélkül.

A múlt héten már két listával is találkozhattatok nálunk, egyikben a szerkesztőség a maga idei tíz kedvencét sorolta fel, a másikban pedig ezekből készítettünk egy összesített 15-ös lajstromot. Habár megjelentek rajta magyar nevek is (rögtön az élen az Ørdøg lemezével), felmerülhet a kérdés, hogy milyen egyéb hazai korongokat csipáztunk még ebből az évből. Ezekből, azaz az általunk is jobbnak ígért magyar korongokból mazsolázunk most egy kicsit - szigorúan sorrend nélkül!

Március 1-én visszatér Magyarországra a grindcore legenda Napalm Death. A csapat széphajú basszusgitárosa, Shane Embury a Decibel magazin számára sorba is állította a zenekar életművének ékköveit, azaz a tizenöt sorlemezt, melyet az elmúlt harminc évben pakoltak le az asztalra. Kapcsolódó hír, hogy a zenekar jövőre egy új nagylemezt és egy ritkaságválogatást is ki fog adni, így a fanoknak (szia, Csiga!) lesz mibe befektetni.

Ahogy minden sajtóorgánum, a neves szaklap, a Total Guitar Magazine is lehozta az év végi listáját. Ők viszont nem albumokkal, dalokkal álltak elő, hanem inkább megkérdezték az olvasókat, hogy vajon szerintük ki volt idén a legjobb rock, metal, illetve prog gitáros 2017-ben. Összesen 136000 szavazat érkezett a kérdésekre, melyekből összeállt a három darab tízes lista, melyeknek néhány helyére lehet mondani, hogy várható volt, de azért kisül, hogy az olvasók valóban a zenei résszel törődnek és nem a népszerűséggel, vannak ha nem is meglepő, de azért váratlan nevek a listákon.

Mivelhogy a lemezekből már korántsem lehet grandiózus összegeket kaszálni (persze vannak kivételek), a zenészek kénytelenek a turnézással előteremteni a kiesett anyagiakat. A Forbes össze is szedte, hogy kik voltak azok az előadók, akik a legtöbbet kaszálták azzal, hogy nyakukba vettek országot-világot, figyelembe véve a tavalyi év június első napja és idén június 1. közötti időszakot - mindezt adózatlanul, mindenféle kiadások levonása nélkül. Mondhatni sajnos a pop ebben az időszakban is jobban dívott, mint a rock és metal, de azért így is találni egy-két ismerős nevet a felsorolásban.

Lassan, hogy közeledünk az év vége felé, számot vetettünk 2017 terméséből, összeszedtük, hogy a szerkesztőségből ki-ki mely lemezeket találta a legjobbnak ebből az évből. Természetesen nincs közöttünk két egyforma ízlésű ember, majd láthatjátok is, hogy habár vannak visszatérő nevek, sok helyen alig van átfedés egy-egy lista között - és ennek pontosan így is kell lennie. Szóval ezek voltak a RockStation szerkesztőségének idei kedvencei

Tudjátok, nemrég megmutattuk azt a listát, amit az angol Metal Hammer tett közzé. Ebben a listában sorbaszedték, rangsorolták, hogy szerintük melyek voltak a kettővel ezelőtti évtized legjobb rock és metaldalai, nálunk ITT találhatjátok ezt meg. Persze mint minden szubjektív sor felállításakor, itt is fellázadtak az olvasók, viszont a szemfüles szerkesztők le is csaptak a magas labdára: akkor szavazzák meg a látogatók, hogy melyek a legjobb dalok abból az évtizedből! Az eredmény a következő lett (spoilerveszély: sokkal másabb eredmény jött ki, mint a szerkesztői lajstromozásnál).

A jövő hét vége felé már bizony elkezdődik az újabb tanév, félév, kinek az első, kinek a sokadik, de reméljük, hogy senkinek sem az adott évből a második felvonás. Nem újdonság, hogy az iskola egy elég megosztó hely a kisebbek és nagyobbak életében egyaránt, van, aki szereti, van aki tiszta szívből rühelli, van, akinek bejön, hogy lehet ott haverkodni, van, akinek egyenesen börtönt jelent a tanárokkal zsúfolt négy fal közötti tér. Ezek az emlékek persze lecsapódnak kedvenceink videóiban is, sokszor görbetükröt tartva az elvileg okításra hivatott intézmények elé, kezdve az általános iskolától egészen az egyetemig. Ezekből, azaz az iskolai élet szépségeiről, vagy épp árnyoldaláról szóló dalokból és videókból szedtünk össze egy kisebb csokorravalót.

Az angol Metal Hammer ebben a hónapban egy spéci különkiadással emlékezik meg a '90-es évek rock- és metalzenei világ előtt, melyhez egy feldolgozásokat tartalmazó CD-t is mellékeltek a szerkesztők. Na, persze milyen visszaemlékezés lenne, ha nem lajtromolnák a legemlékezetesebb pillanatokat, így össze is szedték, hogy SZERINTÜK melyik az a 100 tétel, amit mindenképp érdemes ismernünk ebből az évtizedből. Ezt természetesen mi is megmutatjuk nektek az alábbiakban. Nyilván nem mindenki fog vele egyetérteni, de hát mint tudjuk, a tökéletes lista, amely szubjektív alapokon nyugszik, nem létezik.

Ha egy banda kiad egy jó kislemezt, az szépen meglódíthatja a szekeret, megnőnek az eladások, többen jönnek a koncertekre, satöbbi. De mi van akkor, ha egy csapat, vagy zenész annak ellenére, hogy hegyekben adja el az albumokat, mégsem jut el a csúcsra egyik kislemezével sem? Nyilván nem dőlnek a kardjukba, megy az élet tovább, de azért jól mutatna a trófeák között egy ilyen is. A lentiekben tizenöt olyan csapatot, vagy szóló rockzenészt szedtünk össze, akiknek nem sikerült egy Billboard No.1-t "érő" dalt sem összerakni.

Egy csapat népszerűségét manapság már nem csak, vagy nem igazán a lemezeladási adatok alapján lehet lemérni, hanem haladván a korral, a netes streamelések számadataival. Ezek a különböző felületeken történő lejátszások is dobnak valamit a büdzsén, de nem az a jellemző, hogy ebből élne meg valaki, viszont ha valaki haladni akar a korral, muszáj meglépniük ezt a nem feltétlen pénztárcabarát megoldást. Ezek közül a szolgáltatók közül az egyik legnépszerűbb a Spotify, akik idén is nyilvánosságra hozták, hogy 2017-ben, eddig mérve melyek azok a rock (metal) csapatok, melyek a legtöbb lejátszást generálták a rendszerükben.