Október 18-án az osztrák Napalm Records gondozásában jelenik meg a Monster Magnet új lemeze melynek felvételei Phil Caivano saját stúdiójában, a Studio 13-ben zajlottak. A Last Patrol című album producerei Wyndorf és Caivano voltak, a keverést azonban Joe Barresi, míg az utómunkálatokat Matt Hyde végezte. Wyndorf szerint az album visszatérés a gyökerekhez, egy fullos spce rock cucc, vintage gitárokkal, erősítőkkel feljátszva. Hogy ez mennyire így van, arról a hajtás utáni elő új dal a The Duke tanúskodik.
Ebben az évben közel 200 videót mutattunk be, amelyek közül a legjobb 10-et kiválasztani meglehetősen szubjektív dolog. Valószínűleg egy csomó olyan videó is van ami nem is került be hozzánk, így aztán esélye sem volt a lista elejébe férkőzni. Alább tehát a RockStation TOP 10 legjobb metál videó összeállítása. Boldog Új Évet mindenkinek!
Kicsit meglepő a hír, hogy .jpg)
A Dave Wyndorf vezette Monster Magnet végre újra hallat magáról. Már ez önmagában örvendetes tény volna, főleg annak tudatában, hogy a zenekar utoljára 3 éve jelentkezett 4-Way Diablo címre keresztelt lemezével. Az az album sötét volt, mint az éccaka, aminek okát valószínűleg Dave Wyndorf énekes egy évvel azelőtti gyógyszer-túladagolásában és az abból való kikecmergésében kell keresni. Dave láthatóan megnyugodott, vagy 20 kilót szedett fel magára és 
Vannak dolgok, amikhez az évek folyamán már hozzászokhattunk a fesztiválok tekintetében, így például, hogy minden évben drágább lesz a jegy, és drágább lesz a sör, de legalább most a Szigeten megjelent a minőségi fejlődés is (de ettől még mindig drága az ott lét). Tavaly szintén a fesztivál záró napja volt nagy durranás (Faith No More, Turbonegro, Life Of Agony hármas így, egymás után), és az idei felhozatalnál is elismerő csettintéssel lehetett konstatálni.
A 
Augusztus 13., péntek
A kezdés halálpontos volt: este nyolckor már a deszkákon állt az angol The Pilgrim Fathers nevű öttagú formáció, akiknek első lemeze Short Circular Walks In The Hope Valley címmel éppen idén jelent meg. Hát ez az experimentális, progresszív, pszihedelikus stoner nem volt semmi élőben. Már amúgy is úgy léptek színpadra, hogy el volt szállva mindenki, de különösen a 'Joe Cocker reinkarnációja' kinézetű énekes, Shelf volt igen „fáradt”. A muzsika amit játszanak saját meghatározásuk szerint „aláfestő zene űrhajósok halálához”. És ez pont olyan: agyig torzított lebegős ének, sampler betétek és tempóváltások sokasága. Érdekes volt, csak az a baj ezzel a zenével, hogy nem koncertre termett, hanem arra, hogy otthon egy fotelben élvezze az ember. A színpad előtt összegyűlt pár műértő azért értékelte a félórás koncertet. 
Rövid átszerelés után a los-angeles-i trió, a Nebula következett. A bandát az az Eddie Glass vezeti aki a Fu Manchu gitárosaként egész szép nevet szerzett magának a szakmában. Amit élőben ez az ember összepengetett az tényleg bámulatos volt. A zene amúgy is elég fogós, direktebb, nem annyira repülős és ez élőben nagyon jól működött. Új dalok mellett volt Let It Burn, Smokin' Woman, Long Day, hogy azokat a nótákat említsem amiket meg is jegyeztem, de az összes többi is simán koncertfavorit. Az időközben népesebbé duzzadt közösség vette is a lapot, a csapat nagy éljenzések közepette távozott háromnegyed óra után. 
Dave Wyndorf két évvel ezelőtti gyógyszertúladagolása nem múlt el következmények nélkül. Egyrészt lejött az anyagról, másrészt felszedett vagy huszonöt kilót, harmadrészt látszik rajta, hogy büszke arra, hogy tovább tudott lépni. A 2008-as turné eredetileg a tavaly megjelent 4 Way Diablo című nagylemez Európa-turnéjaként indult, de aztán ebből inkább egy best-of műsor lett, lévén, hogy az új lemezről egy árva nótát sem játszottak.
Ha már Saabi barátommal tiszteletünket tesszük e hét péntekjén a Monster Magnet Wigwam-beli koncertjén, azt gondoltam essen ebben a rovatban is pár szó róluk. Megjárták a hadak útját az kétségtelen. Egy állandóság van csak: Dave Wyndorf éneke-gitáros még mindig itt van és túl az ötvenen sem áll le. Bár a 4 Way Diablo című tavalyi lemezük nem a zenekar pályafutásának csúcsa azért korábban írtak jó pár fogós stoner-space-hard rock nótát. Kézenfekvő lenne, hogy alant a Space Lord szólaljon meg, de nem az fog, hanem a Negasonic Teenege Warhead a Dopes To Infinity című klasszikus lemezről.
Kezdhetnénk azzal, hogy örüljünk, hogy új lemezt hallgathatunk tőlük, hiszen Dave Wyndorf énekes egy évvel ezelőtt gyógyszertúladagolás miatt kis híján csak az égi színpadokon – akarom mondani inkább a pokolbélin – játszhatott tovább. Hogy ennek a hatásnak van e köze ehhez az albumhoz az csak gyanítható. Szerintem van. 