Az elmúlt években annyi és annyi oldalról másként fogtuk meg a Fishing on Orfű témáját, ill. illusztráltuk a rajta ért élményeket, hogy idén valami egész mást találtunk ki: olyat, amit, magyar újságíró még nem csinált!

Készítettem egy online mobilon is végiggörgethető, csak képekből álló "alternatív programajánlót": rockra, metálra, hardcorera, gitárzenére fókuszált, színpadok helyett időrend szerinti, erősen szűrt bontásban, plusz egy rakat személyes kis cuki és kevésbé cuki bónuszanyag, ünneplendő a (szerintem) össz-vissz legjobb magyar nyári fesztivál 10. születésnapját.

Pár tucat fizikai példányt mi is széthintünk a táborban... Keresd holnaptól a Moshing on Orfű posztereket is - ahol szembejön egy, annak a környékén találhatsz még programfüzeteket is!

...A képsor végén pedig egy kis játékot mellékeltünk a Lovasibandibá' és a kézműves hobbik ősrajongóinak.

Görgöre föl!

***UPDATE: Ha bejön a cucc, TÖLTSD LE INNEN, nyomtasd ki (2 oldalasan: 1 lap 2 oldalára nyomtass), vágd ki, tűzd össze, és a végén 2 progifüzettel leszel gazdagabb!

Ezek a drágák itt lenn pedig limitált példányszámban kiosztásra kerültek/nek a kemping területén. A bejárati pólós standnál nézz körül, ha lecsapnál egyre! 50 db készült, sorszámozott mind.

Ilyet legjobb tudomásunk szerint magyar újság(író) még soha nem csinált, szóval marj be egyet TE is,  mert kultúrtörténeti jelentőségű, lehet majd mutogatni az unokáknak, ne csak a propag tankönyvekből tanuljanak.

 Vagy csak oszd e szépeket, és mentsd le könyvjelzőnek, hogy bármikor elő tudd hívni a telóról, és végiggörgetni, mikor rászorultok egy jó menetrendre, és nagyon nincs kedvetek napirendet írni a buli sűrűjében!

Nnna. Orfűn tali.

~

Katt a névjegyekre további írásokért és fényképekért!

Már régóta adósok vagyunk ezzel a kis írással beharangozóink után... No meg azután, hogy a Psycho Mutants újra felhívta figyelmünket nem csak itthon egyedülálló zenéjével arra a sötétségre, ami akkor sújthat le a nagyszobára, ha frankofón füllel fogunk bele a legsötétebb alt-country és blues-rock keresztezésébe, azt fűszerezzük egy kis tangóval, egy kis Ká-Európával, és végül Louisianaban, egy épp továbbállni készülő karnevál bayouján találjuk magunkat, a szezon utolsó éjszakáján. Mert a Baby Burn pontosan ezt az élményt nyújtja - és az, hogy az egyenletből teljesen kimarad Magyarország, a lehető legjobb dolog, ami történhetett e kiadvánnyal.

Villany le, füstölő és barnasör be!

Azt hiszed, a Rockmaratonon kívül nincs is hol túráztatnod nyáron a jó öreg 20 sorost? Azt hiszed, már mindent láttál, ha minden nyáron megnézed kétszer a 'Gépet, a 'Tankot meg a Depit? Tanácstalanul várakozol otthon, hogy valaki megdobjon egy máámeghívóval valami igazán frissre, valami... másra?

...

Akkor NE várj tovább. 2014-re Acélszívünk teljes nyugalmával kijelenthetjük, hogy a FISHING ON ORFŰ az ország számos "kemény" tájékán nemes egyszerűséggel "bölcsészposvány"-nak titulált fesztiválja az alter mellett friss és merész rockzenekarokat tűzött borzas lobogójára! És itt felsoroljuk nektek, miért is lesz fasza egy kicsit elhippisedni idén júniusban a Panoráma Kempingben... De úgy igazán rockerilag. 

Tegnap a nagy nevek hangzottak el... Viszont mai
útmutatónkban az underground zenekarokra és
az elsőre kevésbé szembeötlő örömökre tekintünk!

A pécsi pszichók idén február 25.-én teljes egészében megjelenő Baby Burn című 3. albumáról megérkezett az első, számukra pedig a 2. full hivatalos videójuk. "Szóval, izé." - ennél nem lehet nagyon többet mondani, ezt látni kell. 

A pécsi pszichopaták tangója és füstös, lassú, pszichedelikus garázsrockja az állítások szerint február 25.-én eléri eddigi csúcspontját... Ám addig is, itt 1 EP-nyi ingyen jóság ízelítőnek a kíváncsiak számára (2014.02.15.-ig!), egyenesen a déli mocsár (jelenleg nem épp) fülledt bugyraiból!

20.20
A parkolóban találkozok a szigetvári komákkal. Lusták, nem akarnak bemenni Psycho Mutantsre, csak a VHK által gerjesztett pincepogóra és csomagtartóban csempészett kannásborra kíváncsiak. A lesajnálás és a tapasztaltság fölényének keverékével ciccegek. Odabent még senki, mondják, még közel 1 óra, mire koncert lesz, viszont ingyen vihetek posztert. Azért ez szép volt. Visszasétálok, kényelmesen elköltök egy kis vecsernyét, aztán mandalás pólót fel, és sej, a Caféba le. Gyanútlanul. Megérkezek egy sámánjurta bendőjébe, amit a következő 3 óra során csak 10 percig hagyok el.
21.40
A pécsi, egykor méltóbb ismertséget is megélt, 3. lemezét végsimogató Psycho Mutants nyit. A koncert feléről lemaradtam ugyan (mint utólag kiderült, el is kellett az energia), de a 2. fele egyértelművé teszi: ez a fekete inges urak legfrankóbb koncertje, amin eddig módom volt jelen lenni. A 6 tagú banda rendkívül egyszerű alapokból építkező, mégis változatos zenéjében központi elemet kapnak a következők: váltogatott hangszerek, bugyinyűvő bariton, ijesztő bekiáltások, csodálatos akkordion- és trombitajáték… frank táncdalok, a legfeketébb country, és az a fajta bár-rockzene, amit alig űz más rajtuk kívül idehaza. Tangót, szenvedélyt, szarkazmust, pszichedéliát virágoztatnak ki a színpadon, a show energikus, mindenki táncol mindenhol, bár a dalok sötétek, a mikrofonnál a Lugosi Béla és Betty Paige zabigyerekének tetsző Karnics Zoli, az izzadságban borszag, a falakban finom lüktetés. Szól a Tango with me, Western Devil, és egyéb ismerős nyalánkságok… Hatalmas műsort adtak, a világítással különösen túlvilági hangulatot varázsolva, igazán méltó felvezetője voltak a VHK-nak: az ilyenek miatt érdemelnének újra kiemelt figyelmet az itthoni fesztiválokon, s ezt a sokáig hujogató közönség is lelkesen konstatálja.