Milyen jó is az, amikor egy emblematikus csapat nem kevésbé emblematikus énekese szólóban is megmutathatja magát! Myles Kennedy ugyebár egyenesen két felsőligás alakulatban hódít, ami – amellett, hogy jellegzetessé, egyedivé teszi mind az Alter Bridge-et, mind a Slash-féle Conspiratorst – óhatatlanul bizonyos korlátok közé szorítja őt. Bármennyire édes teherként éli ezt meg emberünk, egy önálló lemez és turné mégiscsak arra szolgál, hogy el tudjon engedni mindenféle kötöttséget, és teljességgel átadja magát az igazi, a szó szoros értelmében vett örömzenélésnek.

Érkezem a helyszínre, ahol a bejáratnál személyesen Csillag Zoli, a koncertet szervező LOTS Music motorja fogad személyesen. Innen az ember már biztosra veheti, hogy a lehető legjobb helyen jár, és semmi sem szúrhatja el az estéjét!..

Noha a Judas Priest éppen az Invincible Shield albummal rója az újabb és újabb (teljességgel megérdemelt) diadalköröket, Rob Halford énekes a minap egyéb zenei tárgykörben is szolgáltatott témát, amikor egy immár évek óta készülő blues szólóalbumáról nyilatkozott.

Abban, gondolom, egyetérthetünk, hogy egy karakterszínész(nő) is lehet zseniális. Nem számít, ha nem képes bárkinek a bőrébe bújni; amíg a saját világa elég nagy mozgásteret biztosít számára és ott tudja magából, illetve az általa megformált szerepekből kihozni a maximumot, addig még csak egydimenziósnak sem bélyegezhető. Amikor azonban egy, a tőle megszokotthoz képest merőben más terepre merészkedik… nos, az amennyire izgalmas, annyira kétes kimenetelű kaland is egyben. Hogy miért ez a bevezető? Mert a zenei életben szintén megfigyelhető effajta jelenség, és a jelen írás tárgya szemléletes példát is ad is erre.

Az egykori Nick Cave-gitáros, Bad Seeds-alapító Hugo Race több mint negyedszázada hozta létre (legfontosabb) saját együttesét, a True Spiritet. A súlyos, mély, bluesos-balladás rockot játszó zenekar hét év kihagyás után idén jelentette meg új albumát. Mick Harvey, Blixa Bargeld, Kid Congo Powers, James Johnston után újabb ex-Bad Seeds-tag az A38 Hajón november 18-án!

A New York-i indie rock egyik legszínesebb és legérdekesebb egyénisége az egykori Nick Cave-énekesnő Shilpa Ray, aki le sem tagadhatná ezt a szálat. Nagyvű, elszállós balladák, laza rock and roll egy indiai származású amerikai lánytól, aki még azt is megmutatja, hogy mennyire cool hangszer a harmónium. Előzenekarként pedig egy szlovén posztpunk-rrriot girl trió, a Ludovik Material lép fel. A koncertre november 19-én az A38 Hajó szervezésében a Gozsdu Manó Klubban kerül sor.

GARÁZSADÁS sorozatában Nemesúr olyan régiókba kalauzolja avatott, fekete körmű (festett vagy koszlott) és bőrbe vont kacsójával rockeri figyelmedet, ahová magától az talán sosem tévedne... Meglepő, bizarr, innovatív színterek, műfajok, előadók, rockkultúrák tablójaként alakulnak majd az adásaink - ha mást, ha újat, ha mait akarsz hallani, akár kimondhatatlan messzeségből, akár egy fővárosi pincéből csupán, lesd az adást a garázsból. Recsegni fog, ráz a kép, nem is érted elsőre, aztán rájössz majd lassacskán, hogy mi hiányzott az életedből!

...Mondjuk annak az alapvető ténynek a fel- avagy elismerése, hogy vajon 2 fő elég lehet-e egy teljes értékű rockshowt összehozni? Hogy ki lehetséges-e tölteni 2 elmével és akár csak 2 hangszerrel a teret? A 2. adásban - stílszerűen - mindkét kérdésre IGEN & IGEN a válasz! Élőben is megbizonyosodhatsz erről, személyesen méghozzá, amikor is mindjárt az első páros 3x kúr oda Magyarországnak a héten...

A pécsi pszichók idén február 25.-én teljes egészében megjelenő Baby Burn című 3. albumáról megérkezett az első, számukra pedig a 2. full hivatalos videójuk. "Szóval, izé." - ennél nem lehet nagyon többet mondani, ezt látni kell. 

A pécsi pszichopaták tangója és füstös, lassú, pszichedelikus garázsrockja az állítások szerint február 25.-én eléri eddigi csúcspontját... Ám addig is, itt 1 EP-nyi ingyen jóság ízelítőnek a kíváncsiak számára (2014.02.15.-ig!), egyenesen a déli mocsár (jelenleg nem épp) fülledt bugyraiból!

A pécsi Junkie Jack Flash már évek óta aktív a (dél-)dunántúli zenei téren, viszont 2013 volt nekik az év, amivel komolyan elkezdtek felfelé törni... valahová. A májusi Megér Mindent lelkesedése és kamaszos bája után, félúton az azévi R33 tehetségkutató első helyével jött lemezfelvétel megvalósulása felé, született a VÖRÖS EP, ami egyszerre volt nagyon ismerős és nagyon új számomra. Fontosságukat csak tetézték a megszaporodó, totális házibuli fílinget adó környékbeli és budapesti koncertjeik... A jenki cock-rockerség és az igazi, 80’s éveket idéző hard rock legjobb értelemben szólva rádióbarát, bluesos magyarítását készülnek elkövetni e legények, és a VÖRÖS alapján minden okunk megvan bizakodni!