Friss hangzóanyagot adott ki a tavaly a The Ocean előtt Budapesten is megfordult a Rosetta. A Terra Sola címre keresztelt háromszámos, természetesen színtiszta post-metalt tartalmazó EP-t megtaláljátok az alábbiakban. Ha esetleg kimaradt volna, vagy rákaptatok volna az ízére, a januárban kiadott másik anyag, a Sower Of Wind is ott lesz alatta.

Basszus, hogy milyen régóta vártam már erre a bulira! Amikor körülbelül félévente jártak Budapesten Robin Stapsék, mindig közbejött valami, aztán amire összeálltak volna a csillagok, rendre kihagyták kicsiny hazánkat a muriból. Szóval gondolhatjátok, hogy egy elég súlyos pótolnivaló (mind zenei, mind fontossági tekintetben) került le a bakancslistámról, lévén az egyik nagy kedvencem a legújabb, ráadásul töretlenül magas színvonalú lemezét hozta el nekünk. Esélytelen volt, hogy kihagyjam.

Míg korábban szinte hazajárt hozzánk a The Ocean, mostanában kicsit hanyagolnak minket. Viszont most megtörik ezt a hatalmas kihagyás okozta csendet, november 16-án újra eljönnek hozzánk, méghozzá a legújabb, november 2-án megjelenő albumukat, a Phanerozoic I: Palaeozoicot. A buliban a segítség szerepét a Rosetta és az Oaken vállalta be, a helyszín a Blue Hell lesz. A jegyek már kaphatók!

2015. augusztus 2-án, vasárnap ismét Budapestre érkezik napjaink poszt-metál undergroundjának talán legismertebb zenekara, a phildelphiai Rosetta.

Miután megtettem a kellő előkészületeket, végigdőltem a kanapén, felrobbantottam a bekészített cigimet, és útjára engedtem a Rosetta új, sorozatban ötödik nagylemezét, az Anaesthete-t. A Ryu / Tradition hallgatása közben már be is ugrott a nagy ötlet, hogy random kiválasztok 5 Rosetta nótát, és stopperrel lemérem, melyik számban, hol vannak a ritmusváltások, leállások, szállós részek, ének, levezető zúzás. Majdhogynem másodpercre stimmelne a képlet, tartok tőle....

Ezt is megértük. Alig pár hétre a bűvös Cannibal Corpse-Faith No More-Duran Duran trió egy azon napon való fellépésétől, - ami így elsőre leírva nem sok átfedést mutat, de jelen sorok írója mégis részt vett volna mindegyiken szíve szerint -, ismét egy sűrű nap jött el rockcity történelmében.

A Suicidal Tendencies buliról már jó előre tudtunk, mint ahogy a Rosetta dátum is megvolt egy ideje, a Cephalic Carnage buli viszont abszolút last minute buli lett, kíváncsi lennék rá amúgy, hogy az hogy sikerült. Azzal, hogy a Z.P. végül csak megkapta a bürokrácia útvesztőjében félúton elveszett, teljes körű működési engedélyét, elviekben nem kellett tartani a tumultuózus jelenektől. Ezen felbuzdulva le is mentem, hiszen azon felül, hogy generációm egyik csúcsragadozója volt az est fellépője, az ilyen bulik arra is jók, hogy az ember összefusson a ritkábban látott arcokkal és beszélgessen egy jót.

Július 11-én szerdán, négy éven belül harmadjára tér vissza hozzánk a tengerentúli experimentális metál színtér talán legszerethetőbb és leghitelesebb zenekara a Rosetta !! A 2009-es Düreres és a tavalyi Tündérgyáras, csak szuperlatívuszokkal leírható koncert után ezúttal visszatérnek hazai bemutatkozásuk színhelyére, a Dürer-kert kistermébe, ahol egy viszonylag új formáció, a new yorki Kings Destroy és a hazai szcéna képviseletében a pesti Torn From Earth legénységével karöltve lépnek majd fel.

A philadelphiai négyes, a Rosetta tagsága ugyan az összes létező fórumon és módon tiltakozik az ellen, hogy a zenekart a valóban meglehetősen megfoghatatlan post-metál kategóriába sorolják, zenéjük leírására azonban mégis talán ez a legmegfelelőbb jelző. Annyiban megtévesztő maximum, hogy aki a kategorizálás alapján egy, a közönségtől hűvös távolságot tartó, „művészmetál” koncertet vár tőlük (és persze előzőleg még nem találkozott a csapat élő fellépéseivel), azt nagy meglepetés éri majd ezen koncerten. Ugyanis a talán leginkább a legelső Isis EP és nagylemez zeneiségével rokonítható zenekar élén egy valódi, a közönséggel folyamatos kontaktust és interakciót fenntartó, erőteljes punk ill. hardcore attitűddel megáldott frontember áll, aki a műfajtól meglehetősen távol álló módon szántja fel a színpadot és alkalmanként gondolkodás nélkül mászik bele a közönség szerencsés első pár sorába. A zenekar a legkreatívabb módon ötvözi a különböző post-kategoriákba sorolható experimentális metálműfajok zenei sokrétűségét és összetett gondolatvilágát a hardcore intenzitásával és emberközpontúságával. A színpadról folyamatosan áradó energia és katartikus élmény- így lehet röviden jellemezni egy Rosetta koncertet, talán nem a véletlen műve, hogy eddigi két pesti, közel teltházas koncertjük számos év végi összesítésben az év tíz legjobb koncertje között végzett. Láthatóan nagyon szeretnek hozzánk járni, az itthoni közönség is szereti és érti őket, kis túlzással nem is lehet kérdés, hogy a soron következő turnénak legyen-e pesti állomása…