Frissen bemutatott számmal szolgál a rajongóknak és úgy általában országnak-világnak a Crowbar, Down és Type O Negative tagokat is a soraiban tudó Sun Dont Shine. A négyszámos EP-re készülő, bátran szupergroupnak nevezhető zenekar a Coming Downt szállította le elsőként, amihez egy old school hangulatú, erősen pszichedelikus videót raktak körítésnek.

Egy podcast interjúban mesélt Kenny Hickey a TYPE O NEGATIVE egykori gitárosa, hogy hajlandó lenne a TYPE O NEGATIVE többi túlélő tagjával együttműködni egy Peter Steele tribute koncerten különböző vendégzenészekkel. Hgy mit is mondott Kenny, azt a tovább gomb használta után olvashatjátok.

A megjelenésének harmincadik évfordulója alkalmából egy képregény készül a Type O Negative lemezéhez, a Bloody Kisses-hez. A bátran örökzöldnek mondható album dalain alapuló sztorikat neves zenészek elbeszélései alapján szedték képregényes formába, a megjelenés tavaszra várható.

Van, hogy egy zenekar akarva-akaratlanul, de kicsit túlfeszíti a húrt. Hogy most azt dalokban teszi, az egy dolog, hiszen a rock és a metal mindig is valamilyen szinten a lázadásról szólt, de sokszor már a képi körítés is átlép egy bizonyos határt. Itt a sorozat ötödik része!

A Type O Negative számomra mindig egy időszakos zene, viszont amikor elkap magának, akkor hetekig nem enged és az összes koncertet megnézem, amit megtalálok, minden albumot unásig hallgatok és elkezdem tanulni a különböző témákat, valamilyen hangszeren. Ez a zene nemcsak sötét volt, hanem egyszerre szuperzöld is. Hihetetlen, hogy harminc éves az az album, ami elhozta a megváltást a zenekar számára, noha soha nem élvezték igazán a sikert.

Június 2-án mutatja be az első dalát az Eye Am. A Kenny Hickey, John Kelly (mindketten ex-Type O Negative), Kirk Windstein és Todd Strange (mindketten Crowbar és Down) által fémjelzett brigád a Dreams Always Die With The Sunból egy pár másodpercet már kicsepegtetett az éhes füleknek, ez alapján pedig egy igen jó kis számra számíthatunk majd.

Félig Type O Negative, félig Down és hamarosan bemutatkozik. Mi az? Ez kérem, az Eye Am, melyben a Type O Negativeból Kenny Hickey és Johnny Kelly, a Down és Crowbar legénységéből pedig Kirk Windstein és Todd Strange dobta össze, amijük van. A csapat egyelőre még csak a puszta létezését közölte a leendő rajongókkal és kíváncsi fanatikusokkal, a Roger Limával rögzített bemutatkozó kislemez a későbbiekben, egy egyelőre még nem közölt időpontban érkezik. Addig mutatunk pár fotót!

Itt az év végi pörgésben totál elfeledkeztem arról, hogy van még egy lemez, amiről mindenféleképpen meg kell emlékeznünk, hiszen tizenötödik születésnapját töltötte be éppen. Nem mellesleg pedig a legendás Type O Negative utolsó anyaga. A Dead Again még érettségi előtt kapott el magának és azóta is úgy gondolom, hogy az egyik, ha nem a legjobb lemeze a zenekarnak. Emlékezzünk együtt a Zöld emberre és a legendás utolsó anyagra.

Ahogy az az elmúlt években megszokható volt, a Type O Negative az éppen évfordulós albumait újra kiadja. Most a sor az idén tizenöt éves Dead Againen van (nem mellesleg a zenekar legjobb lemeze szerintem). Az album CD-n, vinylen, sőt még kazettán is elérhető lesz! Lapozz tovább miközben a szeptemberi nap lassan süti az arcod és tudd meg, hogy a zenekar volt gitárosa, hogy nyilatkozott az újrakiadásról.

A Type O Negative egy rendkívül megosztó zenekar volt, de az tagadhatatlan, hogy beírta magát örök időkre a metal enciklopédiájába. Amikor a keményebb zenéknek elvileg "leáldozott" Peter Steele és csapata meg tudta hódítani a világot. Ezt a történetet meséli el a Soul On Fire, ami sokkal inkább egy Peter Steele életrajz, mintsem a Type O Negative igaz története. Na, de mit kell tudni a Green Man-ről?

A Jeff Wagner által írt Soul on Fire: The Life and Music of Peter Steele című könyvet 2014-ben adták ki az Egyesült Államokban, és azóta több nyelvre is lefordították. Eljött az idő, hogy magyarul is megjelenjen! Az előrendelés (stílszerűen) 2021. november elsején, Halottak napján indult, a tervezett megjelenés pedig 2022. február 14-e, Valentin-nap.

Ahogy korábban nálunk is találkozhattatok vele, akusztikus EP-k készítésével üti el az idejét a Trivium énekese, Matt Heafy. A Twitchen igen aktív frontember albumonként osztja le a nótákat, így könnyű követni az ütemet, viszont érdemes kiemelni, hogy a 2017-es The Sin And The Sentence ilyen jellegű újraértelmezésére egy meglepi is felkerült: a Lemezboltok Napján kiadott Type O Negative-feldolgozás, az I Don't Wanna Be Me.

Valamilyen úton-módon, de vélhetően újra megjelenik a Type O Negative 2007-ben kiadott nagylemeze, a Dead Again. Hogy ez mit is takar konkrétan, egyelőre még jótékony homály fedi, de valamilyen megállapodás révén "visszatér" a Raszputyin arcával díszített, a sorban egyedüliként a Steamhammernél kiadott korong - az elődjei mind a Roadrunner kezei alatt kerültek ki a polcokra.

A nagy semmittevés közepette a zenészek is kénytelenek lekötni magukat, így rengeteg alkalmi formáció jön létre, ha másért nem, hogy kicsit elüssék az időt. Az meg ugye akad bőven. Így tett többek között Nick Holmes, a Paradise Lost énekese is, aki többek között a Pallbearer és a Spirit Adrift tagjaival nyomta el a Type O Negaive örökzöldjét, az Everyone I Love Is Deadet.

Nemrég megmutattuk Denis Pauna egyik alkotását, ahol a Master Of Puppetset gyúrta át a Type O Negative stílusába. A zenész folytatja a munkát, szintén a két említett csapat volt az alap, egyszerűen annyi módosítással, hogy most a The Unforgiven került terítékre és... Még mindig zseni!

Milyen hülye kérdés, minden második embernek eszébe jut! Ja, nem... Mindenesetre Denis Paunának átvillant a fején a gondolat és meg is valósította az agymenést! Szóval már csak rá kell nyomni a playre és élvezni az eredményt, ami tényleg elég hangulatos és valóban elég Type O Negative-os lett. Aztán ha úgy adódik időtök, érdemes ránézni Pauna többi keverékére is, vannak még érdekes falatok a kvázi életműben!

A Revolver szereti bevonni az olvasóit az oldal szerkesztésébe, rendszerint megszavaztatja a kedvenceket, legjobbakat, hasonlókat. A neves zenei híroldal ezúttal arra kérte meg a lelkesebb felhasználókat, hogy ugyan mondják már el: mik a kedvenc "utolsó lemezeik", azaz azok a korongok, amelyeket végül (szándékosan, vagy a sors fintora miatt) az utolsó teljes értékű, azaz nem válogatás-, nem koncert-, nem ritkaság-, hanem sorlemeznek állított be a történelem. Persze mint mindennel, ezzel is lehet vitatkozni (erre vannak a listák, haha), de egy biztos: az ötös sorban azért elég remek alkotásokat lehet találni. Vitatkozni, egyet nem érteni ér!

A legendás The Misfits volt az első, ahol Glenn Danzig megvallhatta, mit is jelent neki egy ilyen éjszaka. Így hát másik zenekara sem véletlenül kapta később a Samhain nevet. Ez ugyanis az ősi kelták nyelvén nem csak a november hónapot jelölte, hanem magát az ünnepet is, ami az utolsó októberi sötétedéssel kezdődött és egészen másnap reggelig tartott. Ezen az éjszakán a régi hiedelmek szerint ugyanis a kapuk megnyílnak és a túlvilági élet beleömlik az általunk ismert valóságba. Ezért is neveztetik a halloween a boszorkányok, a kísértetek és démonok éjszakájának. Akik együtt lépnek át a holtakkal ilyenkor, hogy féktelen táncukkal szabadon kísérthessenek báljainkon. Mi pedig úgy döntöttünk, ha már úgysem tehetünk mást, akkor legalább csináljuk azt, amit ilyenkor még csinálni tudunk és pakoljunk oda pár zenét ennek az éjszakának.

Legszívesebben baltát ragadna a nyárigyerekekabalatonparton hallatán? Könyökén jön ki, hogy a szomszéd nyári tábor folyamatosan a Holidayt üvölteti? A Balatoni nyár első ütemeire fenyegető levelet kezd fogalmazni Bornai Tibornak? Vízbe fojtaná a Sugarloaf összes tagját, akinek köze van a vízihullás dalhoz? Az alábbi nyári sláger-ajánló azoknak szól, akik negyven fokban is a vér-halál-pusztulás kombót részesítik előnyben. Figyelem, szigorúan nem rádióbarát ajánlat!