Van, hogy egy zenekar akarva-akaratlanul, de kicsit túlfeszíti a húrt. Hogy most azt dalokban teszi, az egy dolog, hiszen a rock és a metal mindig is valamilyen szinten a lázadásról szólt, de sokszor már a képi körítés is átlép egy bizonyos határt. Most például rengeteg testtel az előtérben.

63 éves korában elhunyt a Dead Kennedys dobosa, D.H. Peligro. A hírt zenekar hivatalos közösségi felületein tette közzé. A közleményében azt írják, hogy a dobos egy véletlen esés okozta fejsérülésben halt meg otthonában. Nyugodjék Békében! /Fotó: Nikko Myers/

Ahogy az utóbbi hónapokban mindig, most is meglepte egy kiadatlan dallal a rajongóit a Trivium. A másfél hete az Amon Amarth előtt is nagyott szaggató floridaiak most egy feldolgozást, a Dead Kennedys egyik dalát, illetve annak átiratát, a Kill The Poort tették közzé, melyet mondjuk annyira nem szedtek szét, de azért kellemes hallgatnivaló lett így is.

Műfaj-, vagy egyszerűen történeti jelentőségű eseménynek is nevezhetjük: Dead Kennedys június 19-én az A38 Hajón! A hardcore punk mozgalom és kultúra egyik legfontosabb mérföldköve volt a Kennedys indulása a hetvenes évek végén, amivel akkora hatást mértek a világra, hogy az egyik legismertebb underground formációként oszlottak fel egy rövid, de velős karrier után 1986-ban.

Legszívesebben baltát ragadna a nyárigyerekekabalatonparton hallatán? Könyökén jön ki, hogy a szomszéd nyári tábor folyamatosan a Holidayt üvölteti? A Balatoni nyár első ütemeire fenyegető levelet kezd fogalmazni Bornai Tibornak? Vízbe fojtaná a Sugarloaf összes tagját, akinek köze van a vízihullás dalhoz? Az alábbi nyári sláger-ajánló azoknak szól, akik negyven fokban is a vér-halál-pusztulás kombót részesítik előnyben. Figyelem, szigorúan nem rádióbarát ajánlat!

Természetesen a címet nem kell halál komolyan venni, sőt. Csupán annyi történt, hogy az oaklandi Napalm Death koncerten feltűnt a punkok punkja is, Jello Biafra. Ha már ott volt, akkor természetesen előadtak közösen is egy Dead Kennedys klasszikust. Senki nem fogja kitalálni, hogy melyiket. Senki.

Fel, vörösök, kommenthuszárok.

 Ezen a szép napon, napsütéses-úttörődalos május 1.-énken még a muskátli es vörösebb, még a nagyik orcái is tulipirosabbak - de ne higgyük! a majálisok, bezárt koncerttermek és csalamádés pszeudohambik tömegvonzásában, NE HIGGYÜK! hogy a meló, és pláne annak "lelkes ünneplése", nem ihlette meg a világ (főleg nyugati) felének szorgos kis zenészeit! Igaz, ott elég mást jelent a munka, és nincs is (ennyi) komcsizás meg szocreál múlt, de egészen üdítő az ő dalaikat hallani a témában. (Nemesúr megint fordít/átír/adaptál nektek, így már magyarul is.) Szóval szerintünk ma ezeket pörgessétek, ne a mókuskereket.