Jótékonysági koncerteken nyomatta a Sex Pistols. A zenekar élére ezen a három londoni bulin Frank Carter állt, akivel minden egyes este eljátszották az örök klasszikus Never Mind The Bollocks nagylemezt. A buli bevételeiből a fellépéseknek helyt adó Bush Hallt segítették ki, az alkalmi felállásról rajongói felvételeket tudunk mutatni.

Van, hogy egy zenekar akarva-akaratlanul, de kicsit túlfeszíti a húrt. Hogy most azt dalokban teszi, az egy dolog, hiszen a rock és a metal mindig is valamilyen szinten a lázadásról szólt, de sokszor már a képi körítés is átlép egy bizonyos határt. Most például kakival, kukival, vérrel, piával és középső ujjal.

Hatrészes minisorozat készült a legendás punkcsapatról, a Sex Pistolsról. A Steve Jones könyve, a Lonely Boy alapján készült, Danny Boyle által rendezett játékfilm-sor a Disney+-on és a Hulun lesz elérhető, a premier dátuma május 31.

A Sex Pistols egykori tagjai közül az emberek többségének elsőként a kerékpárlánccal és törött sörösüveggel verekedő, a pogózás atyjaként is számon tartott Sid Vicious szokott eszébe jutni. A basszusgitározásban kevésbé, a balhék és a nagyüzemben végzett önpusztítás terén pedig széles körben jeleskedő Sid legendája ma is aktívan él a köztudatban. A másik jeles figura pedig az énekes, vagy legalábbis a mikrofont markolászó Johnny Rotten, aki öltözködési stílusával, illetve különféle színpadi gusztustalankodásaival szintén máig tartó kétes hírnévnek örvend. Ha a zenekar ideológusát, a háttérből a szálakat mozgató Malcolm McLarent nem számítjuk, népszerűség terén az illusztris sorban jó esetben is csak a harmadik helyen áll a "zenei agy", a gitáros Steve Jones.

Legszívesebben baltát ragadna a nyárigyerekekabalatonparton hallatán? Könyökén jön ki, hogy a szomszéd nyári tábor folyamatosan a Holidayt üvölteti? A Balatoni nyár első ütemeire fenyegető levelet kezd fogalmazni Bornai Tibornak? Vízbe fojtaná a Sugarloaf összes tagját, akinek köze van a vízihullás dalhoz? Az alábbi nyári sláger-ajánló azoknak szól, akik negyven fokban is a vér-halál-pusztulás kombót részesítik előnyben. Figyelem, szigorúan nem rádióbarát ajánlat!

Az Internet világa a sok marhaság mellett rejteget azért néhány kincset is. Ilyen a lent látható képzeletbeli focimez kollekció is, melyek klasszikus albumok borítói alapján "készültek el". Tessék ámulni, bámulni, nézelődni! Be kell vallanunk, egyet-kettőt még mi is felpasszíroznánk magunkra, kár, hogy - ahogy már mondtuk is - ezek csak a képzelet (egyébként nagyszerű) szüleményei.

A Converse-t, mint márkát szerintünk senkinek sem kell bemutatni. Láttunk már a cégtől Black Sabbath-os, AC/DC-s, Pink Floyd-os, Metallica-s, Nirvana-s cipőt is, hogy csak a hasunkra csapva párat említsünk. A punk rock negyven évének megünneplésére pedig a cég most előrukkol a Sex Pistols-os csukákkal. Egy biztos, nem fogják olcsón mérni a piacon ezeket a cipőket. A kérdés csak az, hogy ez egy újabb bőr lehúzása a zenéről, vagy inkább viruljon a fejünk és mindannyian vegyünk egyet?

Már előrendelhetőek a Virgin megaválalat pénzügyi alágazatánál, a Virgin Moneynál a Sex Pistols egyetlen albumának képével és a szétgyűrt, tépett, meggyalázott, ikonikus angol zászlajával díszített bankkártyák.

Ez csakis két dolgot fog eredményezni: egyrészt Rottent ezután nem csak egy bizonyos vajreklám miatt fogjuk cikizni, másrészt eme hír megosztásával kiválóan kiszűrhetőek baráti körünkből azok a formák, akik képesek magukat is átbaszni az Örök Punkság Mítoszával! Win-win... ugye?

A napokban tűnt fel az interneten a Slayer, klasszkus Raining Blood című dalának egy szenzációs zoknibábos paródiája. Kicsit utánajárva a dolgoknak kiderült, nem ez az egyetlen agyatlan videója a Brady Tulk és Johnny Zero-Forever alkotta Sock Puppet Parody-nek, akik a dalok zenéjét és a szöveget is átírják a videókhoz. Bár ahogy nézzük a projekt nem túl régi, azért pár videót találtunk tőlük. A poént nem lőjük le, nézzétek meg őket!

 [ Sziget 2008, Nagyszínpad | augusztus 15.,  péntek,  21:30 | Sex Pistols]

Megmondom én őszintén, hogy nem vagyok nagy híve a punk zenének. Nekem kicsit minimalista zene és sosem tudtam eldönteni, hogy aki ebben a műfajban befut az mennyivel játszik különb zenét annál aki semmire sem viszi. Mindettől függetlenül a Sex Pistols azért vitte valamire.

Minden 1975 nyarán kezdődött. Akkor egy ideig Swankers néven futottak, nevüket azonban hamarosan Sex Pistols-á változtatták. A kompromittáló felállás a következő volt: Steve Jones (gitár), Paul Cook (dob), Glen Mattlock (basszus), Johhny Rotten (ének).

A zenekar az EMI Records-al kötött szerződést és itt jelent meg az első albumuk. “Anarchy In The UK” címmel. A kiváló kezdés ellenére hamarosan kirúgta őket az Emi Records, mégpedig a közönség felháborodása indokával. 1977 februárjárában Matlock-ot felváltotta a punk karikatúra Sid Vicious. A következő hónapban a banda szerződést kötött a Buckingham Palota hatáskörén kívül eső A&M Records-al. Egy héttel később a kiadó azonban mégis visszalépett a szerződéstől.

Miután a zenekar -vonakodva bár -, de aláírt a Virgin Records-nál, kiadták a “God Save the Queen”-t. A single kiadása egybeesett a királynő uralkodásának 25 éves jubileumával. Egészen az New Music Express Chart első helyéig jutott ez a szám. Aztán nagyot taroltak mind a “Hollyday in the Sun” című nótával, mind pedig a “Never mind the Bollocks – Here is Sex Pistols” című albummal. Az zűrös amerikai turné már eléggé feszültté tette a hangulatot az együttes berkein belül. '78 elején, Rotten bejelentette, hogy a San Francisco-beli fellépés után távozik. Majd a társaság Rióba utazott, hogy együtt filmezzék őket a nagy angliai vonatrablás egyik résztvevőjével Ronnie Biggs-sel. Vicious, heroin függősége miatt azonban nem tudott elutazni.

A 'The Great Rock 'n' Roll” című film tovább erősítette az együttes mítoszát. 1978 október 12-én Sid barátnőjét Nancy Spungen-t holtan találták hotelszobájában és Vicious-t pedig gyilkossággal vádolták. Óvadék ellenében szabadlábra helyezték, 1979. február 2-án érte a halál álmában, heroin túladagolás következtében. A Virgin Records a balhék ellenére folytatta a rendszertelen Pistols munka darabok kiadását.

A kaotikus történet a Legfelsőbb Bíróságon ért véget egy évtizeddel később, amikor is a taláros testület Rotten és a korábbi ex-Pistolos haverja javára anyagi jóvátételt ítélt meg a korábbi menedzserük kárára. 1996-ban az eredeti tagok ismét összeálltak és turnéztak, de végül bevallottak csak azért álltak össze, mert eléggé megcsappant a bankszámlájuk. A húszéves fennállást ünneplő 1996-os meglepetésszerű újjáalakulás és koncertsorozat (Sid helyén a korábbi basszusgitárossal, Glen Matlockkal) a mocskos anyagiakról szólt, de legalább bevallották a turné és a koncertlemez címében ( Filthy Lucre Live -1996), Julien Temple 2000-es Pistols dokumentum-filmjéhez pedig egy dupla album tartozott, amin rajta volt majdnem a teljes életmű.

A God Save The Queen 1977-ben az akkor huszonöt éve uralkodó királynőt "ünnepelte", a mostani Jubilee válogatáslemez már a legendás Pistols-kislemez huszonötödik évfordulóját köszönti. A Johnny Rottennel készült négy klasszikus kislemez sláger ( Anarchy In The UK, God Save The Queen, Pretty Vacant, Holidays In The Sun ) után jönnek sorban a Temple rendezte, de McLaren irányította The Great Rock'n'Roll Swindle című film zeneanyagából kimásolt dupla A-oldalas kislemezek, már Rotten nélkül: a "nagy vonatrabló" Ronnie Biggsszel felvett No One Is Innocent, Sid Vicious csúcspillanata a My Way ben, a gyengébb feldolgozások (két Eddie Cochran-rockabilly Sid előadásában és a tradicionális Friggin' In The Riggin' vicce), két esetlenebb Cook/Jones-szerzemény (érdekesség, hogy a Silly Thing et az itt is szereplő kislemez változatban a gitáros Steve Jones énekelte, pedig a filmzenealbumon a dobos Paul Cook előadásában hallhattuk), aztán a film főcímdala, melyet Ten Pole Tudor és egy seregnyi névtelen ifjonc énekelt fel, majd a Stepping Stone című Monkees-dal Rottennel készült '76-os demófelvétele, melyet a film számára tisztított meg Jones, aki amúgy is sokat dolgozott a stúdióban, például a zenei analfabéta Sid helyett, basszusgitáron. A végére odatették a Pretty Vacant 1996-os koncertverzióját és - már csak azért is - az EMI című 1977-es gúnydalt, hogy mindegyik EMI-os lemezen rajta legyen (ezt a számot annak idején a Virgin kiadónál rögzítették, de azt később az EMI megvette, így a felvétel joga végül a dalban szidott mamutkiadóhoz került). A Jubilee CD-re rákerült még a zenekar három klipje.

2008-ban valószínűleg a bankszámlák újbóli erőteljes apadásának hatására, megint koncertezik a banda. Pé barátunk NovaRock-os beszámolójában nagypapás tempójú produkciónak nevezte a banda koncertjét. A Szigeten erről, vagy az ellenkezőjéről meggyőződhet az aki végignézi koncertjüket.

Köszönet Gergő Sex Pistols oldalának a biográfiáért.

 Sex Pistols : God Save The Queen (ezért ez klasszikus...)

[ Sziget 2008, Nagyszínpad | augusztus 15.,  péntek,  21:30 | Sex Pistols]

Az alábbi beszámolót egyik olvasónk, M. Péter állította össze nekünk és természetesen Nektek az ausztriai NovaRock 2008 fesztiválon látottak/hallottak alapján. Olvassátok és ezúton is köszönjük Péter!

----------

A mai modern "rock" képviselői mellett néhány klasszikust is felvonultatott idén az ausztriai Nova Rock fesztivál rendezősége. Ők jegyzik egyébként a Two days a week megmozdulást is. Ha egymásra vetítjük a két rendezvényt, akkor egy meglehetősen erős felhozatallal találjuk szemben magunkat.
..de, egyelőre Nova Rock.

Kezdjük talán a dolog árnyoldalával.

Sex Pistols
A sokak szemében félistenekként létező punk klasszikus úgy jelent meg a színpadon, mintha az egykori boksz klasszis hatvanévesen térne vissza revansot venni.. Nem volt túl hiteles a konszolidálódott anarchistáktól a God save the Queen, vagy az Anarchy in the UK. Ha igaz, akkor a Szigeten is tiszteletét teszi a csapat, így mindenki maga is mintát vehet a nagypapás tempójú produkcióból.

A foci és az osztrákok
Valahogy minden zenekar kötelességének érezte, hogy egy jó nagyot rúgjon szegény sógorokba, megvilágítva, mennyire nem focinemzet az övék. Egyesek ennél messzebbre is merészkedtek a germán népek kifigurázásában.
 

..és ha már itt tartunk: NOFX
Aki szereti a Toy Dolls féle vidám punk zenét, az feltehetően jól szórakozott ezen a koncerten. Ahogy feljebb említettem nem túl konformista a csapat. "Germans are people too?", vagy "Austrians can't score goals." beszólásokkal édesgették magukhoz a helyi közönséget a fiúk. Talán kicsit több is volt az átkötés a műsorban a kelleténél. Amúgy egy vidám és szórakoztató koncertet láttunk.

Volbeat

 
A dán Volbeat csapatot nem ismertem korábbról és azt gondolom, hogy minden produkció pozitív savtesztje lehet, ha a dalok ismerete nélkül is érzi a zenét az ember. Kellemes karakterű énekhang, változatos dalok és masszív hangzás.

--= Itt hívnám fel a figyelmeteket arra, hogy a dán csapatot az idei SZIGET fesztiválon is meg lehet nézni, szerintünk mindenképpen érdemes, mert nagyon jók! Augusztus 13.-án 20:00-kor lépnek fel a HammerWorld színpadon. - a szerk. =--

Airborn
:) - sokat mosolyogtunk ezen a koncerten Péter barátommal. Egy tradicionális Heavy Metal alapokra építkező AC/DC klón formáció robbant be a színpadra. A kezdés és a teljes produkciót végigkísérő lendület meggyőző volt. Sajnos a Volbeat-tel ellentétben nem éreztem elég érdekesnek a muzsikát.

Jonathan Davis (Korn)
 

Egy hatalmas trónszékben rángatózva adta elő szóló produkcióit Jonathan. Talán ha két Korn nóta csendült fel, köztük a Got the life, amit a mester úgy vezetett fel, hogy nem vagy igazi Korn rajongó, ha nem szereted ezt a számot. A saját dalai egyébként messze nem tűnnek olyan erősnek, mint a műfajteremtő zenekari darabok, azért kellemesek. Jonathan nagyon élvezte, hogy a közönség jól mulat a koncertjén, ráadásul egy tökéletes (faltól-falig) szivárvány is segített neki vizuális vonalon.

Cavalera Conspiracy
Dzs dzs dzs dzs.

Opeth, In Flames
Erős, zúzós, de sablonos koncertek voltak. Aki nálam átfogóbb ismeretekkel rendelkezik a csapatokról, biztosan jobban szórakozott (volna).

Gavin Rossdale
Nem mondanám, hogy szeretem a Bush zenéjét. Ez szólópróbálkozás egy jó példája annak, hogy mikor éri meg egyedül is nekifutni. ..ha valami újat kapunk. Megkaptuk.

Bad Religion
Oda és vissza vagyok értük, de nem taglózott le a koncert. Hozták az összes kötelező klasszikusukat, de semmi plusz.

Skinred
Az új arcok közül ők nyújtották a legtöbbet. Minden lejött a színpadról. Volt a másik 50 bandához hasonló zúzás, de ez hitelesen és érthetően.

Disturbed
Megint egy banda, aki valamivel színesíteni tudott az általa képviselt vonal egyhangúságán. Némileg náluk is összefolynak a dalok és érezni lehet, hogy ha túl akarnak élni, akkor még egy-kettőt előre kell lépniük, de egyelőre le a kalappal.

Kid Rock
 

 

Számomra az egyik, ha nem a LEGjobb produkció volt. Tökéletesen felépítették a műsort, egyre erősödtek a dalok, felvonultattak néhány blúzos, hard rockos témát és lassan kibontakozott a hip-hopos zúzda is. Kid Rock jól kommunikált a közönséggel, voltak táncos lányok, ..szóval minden a helyén.

Incubus

Otthon, autóban, vagy munka közben nagyon sokszor nyúlok az albumaikért. A koncerten hozták a számokat, ahogy kell, szépen szóltak, lejött a hangulat a színpadról, de nem sorolnám a legjobbak közé a koncertet. Egyszerűen ez a zene nem ide való.

Judas Priest
Ők sem mai gyerekek már, de a Sex Pistols-nál fényévekkel hitelesebbek voltak. Rob Halford ugyan minden komolyabb feladványnál mereven leszegett fejjel préselte ki magából a magas hangokat és fel-alá sétált, mint akinek elgurult a gyógyszere, azért megszólaltak a dalok. ..és meg lett a gyógyszer is (péjnkilör).

Rage Against The Machine

Érzékelhetően sokan kifejezetten ezért a produkcióért látogattak ki a Pannonia fields-re. Nagyon egyben volt. Mindent megkaptunk. Ott volt az energikus ének, monolitikus ritmus szekció és a Tom Morello féle kivételes gitárjáték. Egyedül talán a kapcsolat hiányzott a nézők és a zenekar között. Ennek ellenére elégedetten szálltunk autóba a műsort követően.

Összességében remek felhozatallal, drága étel- és italkínálattal és jó szervezéssel jellemezhető a fesztivál. Akinek sikerült kedvet csinálni, annak még nem késő jegyet keríteni a fent említett Two days a week eseményre.

Pé

----------

Az említett Two Days A Week fesztivál 2008. augusztus 28.-29.-én kerül megrendezésre az ausztriai Wiesenben.  A fellépők listája:

• SLIPKNOT
• LIVE
• SERJ TANKIAN
• PENNYWISE
• SOULFLY
• GOGOL BORDELLO
• LESS THAN JAKE
• BACKYARD BABIES
• DREDG
• THE LOCOS
• JULIA
• 3 FEET SMALLER
• ANIMAL ALPHA
• DISCO ENSEMBLE
• BLACK TIDE
• BLIND
• DEDICATED TO

Jegyek pl. a helyi ticketexpress (oeticket) oldaláról rendelhetők.