A Future Millionaire zenekar által játszott grunge stílus lendületes és igényes alternatív rockzenei irányzat, amely a hazai könnyűzenei palettán csaknem hiányzik. Így szólt a promólap felvezető szövege, én meg hittem neki. Nos a Future Millionaire épp annyira grunge, mint amennyire rádiókonpatibilis zene is. Tény: nyomokban grunge-ot tartalmaz
A fővárosi banda tagjai tapasztalt zenészek, jelen formáció 2006 év végén állt össze. Hatásaik között olyan zenekarokat neveznek meg, mint a Stone Temple Pilots, Pearl Jam, Alice In Chains, Soundgarden, Nirvana, Mad Season, Temple Of The Dog, Velvet Revolver, Audioslave, RHCP, Foo Fighters, Depeche Mode.
Nos a hazai grunge-ról nekem elsősorban a Flop ugrik be, de ők beborult formában művelik a stílust, míg a Future Millionaire Alone-jának hallgatása közben szinte végig süt a nap.
A Szilvási Tamás – ének, Rónai Zoltán – gitár, Csepi Bertalan – gitár, Cser Dániel – basszus, Perness János – dob felállású ötös a Pannónia Stúdióban dolgozott Schram Dávid hangmérnök és producer közreműködésével és egy lélegző, nagyon jó hangzású anyag kerekedett ki az egészből. Azt most hagyjuk, hogy a grunge, mint stílus az életben nem termelt ki szerintem ilyen polírozott hangvételű lemezt, mint az Alone, de ezt még így is élmény hallgatni, ráadásul olyan digipackos csomagolásba van bújtatva, ami abszolút nem megszokott a hazai piacon.
Nekem elsősorban a vaskosabb témákkal megáldott dalok jönnek be: ilyen a jó kis Soundgarden-es riffel megáldott Demon In Me, vagy a 70-es évek hangulati világát is felvillantó, lebegős címadó. Bár a többi nóta is megáll a lábán, ezek annyira nem az én világom. A kezdő Sunday Afternoon-ba még szorult egy kis Pearl Jam, de aztán alapvetően egy igencsak rádióbarát dal lesz belőle, bár maguk is írják, hogy szeretnének egy országos rádióba bekerülni. Ez mondjuk leginkább a Proud Of You című darabbal sikerülhet, amely maximálisan mainstream rock ,egy fülben ragadó refrénnel.
Igazából nekem egy picit hiányzik a Future Millionaire zenéjéből az egyéni íz, túlságosan a tutira mennek a srácok, ami nyilván a zenekari koncepcióba tökéletesen beleillik. Több olyan dal kellene erre a lemezre, mint a hármas Listen vagy az ezt követő Fight?, mert ezeknek van húzása, hangulata.
Persze az előbb elmondottak inkább csak az én igényeim lennének, mert bárhogy forgatom is az Alone egy korrekt bemutatkozás a Future Millionaire-től, úgyhogy bőven lesznek olyanok, akik simán rákattannak erre a lemezre.
