A salgótarjáni Macskanadrág 1994 végén alakult és 15 év után is fel-fel bukkan a honi underground punkrock állóvizében. A Porból Lettél, Porrá Leszel már márciusban napvilágot látott, de csak most ért el hozzám. Tizenöt év, öt stúdióalbum és pár egyéb kiadvány áll a srácok háta mögött, de ők mindvégig kitartottak kedvenc műfajuk mellett.
Volt pár tagcsere – ahogy az lenni szokott – és most van új nagylemez is, hat év után. A csapat zenei ízlésvilágára a (klasszikus) punk zenekarok, így a Dead Kennedys, Toy Dolls, Ramones és a dallamosabb kaliforniai együttesek, mint a NOFX, Rancid, Pennywise, MXPX, Lagwagon jellemzõek. 2009-ben új dobos, Figula Gergő csatlakozott a két őstag, a basszusgitáros-énekes Garfield és a gitáros-énekes Szabi mellé.
Az Audioplanetben Jaya Hari Das segítségével felvett album nem egy bombasztikus sound, de korrektül összerakott, lüktető anyag. A csapat mindig is híres volt arról, hogy rendkívül feszesen tolja, azt a néhol napfényesnek is nevezhető amerikáner punkrockot, amely mégis komoly mondani valót takar, mindezt azért nem filozofikus, hanem inkább belesz....ós hangnemben, de rendkívül sok igazat elmondva a magyar rögvalóságról.
Persze a punk lényege, mindig is az volt, hogy rámutasson a világ dolgaira, hogy felnyissa az emberek szemét, hogy lázadjon. A Macskanadrág úgy lázad, hogy a zenei alapok tulajdonképpen megmaradtak egy dallamos, derűvel telített hangnemnél, amivel a szövegek éles kontrasztot képeznek a legtöbb esetben.
Mindjárt a hegedű (vagy mi) hangokkal kezdő Ég Bennem A Tűz is állapotleírás a világról, amelybe személyes sorsok is kerültek. Mivel a 12 dal ízig-vérig punkrock darab ezért mindet nem kéne elemezni, de a kiemelkedőbb dalok közé tartozik a kicsit lazább szöveggel megáldott Mindent Megígérek, az ultradallamos Tartom A Szám, a poénnak sem utolsó Köcsög Vagy Te Nem Kalóz, a tiszta Kalifornia Dobj A Tűzre, mely a lemez legjobb dala, vagy a punkrock szerelmi csalódás himnuszának sem utolsó Goodbye.
Nem vagyok nagy punk rajongó, de a Macskanadrág szórakoztató zenét játszik. Ebben a stílusban nehéz már újdonságokkal szolgálni, így az a fontos, mennyire lehet hitelesen tolni ezt a zenét. A Macskandrág pedig hitelesen és jól tolja a punkrockot, minden más lényegtelen.
/ez a lemezismertető eredetileg a zene.hu portál számára készült/
