Úgy gondoltuk idén, hogy a július 15-19. között megrendezésre kerülő Hegyalja Fesztivál nevesebb külföldi fellépőit is bemutatjuk. Tesszük ezt egyrészt azért, mert metálban elég erős a felhozatal, másrészt pedig a fesztivál idén ünnepli 10. születésnapját.
A Finntroll név hallatán gyakran vágja rá a metál-fan, hogy folk metál. Zenéjükben azonban keveredik a black metal a finn népi polka, a humppa és más finn népzenék. A viking mondakör köré szőtt zenei motívumok ráadásul tovább erősítik a zene északi jellegét.
Az együttest 1997-ben alapította Teemu "Somnium" Raimoranta az Impaled Nazarene későbbi gitárosa és Jan "Katla" Jämsen. Első demójukat a Rivfader-t, egy évvel később, 1998-ban vették fel dobgép segítségével. A demó elkészítésével felkeltették a Spinefarm kiadó érdeklődését és további zenészek csatlakoztak hozzájuk. A következő mérföldkövet a Jaktens Tid lemez jelentette, amely 2001-ben jelent meg, mellyel odahaza nagy népszerűségre tettek szert, így aztán a Century Media lemeztársaságnál kötöttek ki.
A kaliforniai Bay Area-beli csapat igazi kultbandának számít trash metál körökben. Olyan csapatokkal kezdték egy időben, mint a Slayer, a Metallica vagy az Anthrax. A nagy sikerek azonban valahogy mindig elkerülték a bandát, de így is kilenc nagylemezt raktak le az asztalra. 
A rockzenei színtéren nem a Hollywood Rose az első aki tribute bandaként kezdi és aztán saját dalokkal próbálkozik később. Más kérdés, hogy az ilyen zenekarok egy jó része aztán marad a saját daloknál. A HR esetében ezt maximum kirándulásnak tekintem. Volt pár saját saját ötletük, melyek dalokban öltöttek testet és bár a produkciónak van köze a tribute banda stílusához, ezek a hatások csak minimálisnak tekinthetők.
A norvégiai Trondheimben 1993-ben alakult Keep Of Kalessin már a kezdetektől fogva tradicionális, sötét, mégis epikus black metalban utazott. Első demójuk 1996-ban készült el Skygger av sorg címmel. Erre figyelt fel az olasz Avantgarde Music, így a bemutatkozó album (Through Times Of War) 1997-ben már náluk jöhetett ki. Ezután intenzív belföldi koncertezésbe kezdett a csapat, majd 1999-ben jöhetett az új nagylemez, mely az Agnen: A Journey Through The Dark címre hallgatott. Ezen az albumon már egy jóval kiforrottabb, egyedibb zene hallható, amelyen a black mellett thrash és death metal elemek is megjelentek. 
A kanadai death metal banda sem ma kezdte az ipart. 1991-ben alakultak és egy évvel később már demójuk jelent meg Death Gate Cycle Of Reincarnation címmel, ami később lemezszerződést ért. Az első igazi albumig két évet kellett várni: a Sorcery 1995-ben jelent meg. Ez az album végképp megerősítette pozíciójukat az extrem-metal zenészek felsőházában. Jöttek is sorban a korongok: 1996-ban a Temple Of Knowledge, míg 1998-ban Victims Of The Fallen World című koronggal jelentkeztek. Ez utóbbi már új zenei területekre is merészkedett. 
Már hazafelé azon agyaltam mit is írjak majd erről a koncertről? A barátaim már látták egy fellépését külföldön egy fesztiválon és azt mondták annak ellenére, hogy nem igazán szeretik a zenéjét a koncert nagyon is rendben volt, megérte megnézni - igazi rockshow-t kaptak. Voltak elvárásaim a koncert előtt és úgy érzem teljesen reálisak.
Kezdjük a sort a Death Angel-lel. A banda a thrash-korszak hajnalán, 1982-ben alakult San Francisco-ban. Két testvér, Gus (gitár) és Dennis Pepa (basszus) összeállt unokatestvéreivel, Andy Galeon dobossal és Rob Cavestany gitárossal. 1983-ban kiadtak egy kezdetleges demót Heavy Metal Insanity címmel, amit 1986-ban a sikeres Kill As One követett, rajta a klasszikus Thrashers nótával. 1984-ben lett teljes a felállás Mark Osegueda énekes belépésével. A Kill As One sikere lemezszerződést hozott, így jelent meg 1987-ben a The Ultra-Violence, minden idők egyik legjobb thrash metal lemeze. 1988-ban felvették a folytatást Frolic Through The Park címmel.
Az At The Drive-In a Relationship Of Command című - egyébként zseniális – lemez után szakadt ketté. Az énekes Cedric Bixler Zavala és a gitáros Omar Rodriguez-Lopez létrehozta a zenei stílusában akkor már abszolút kompatibilis The Mars Volta-t. A zenekar leginkább a rockból, a progresszív rockból, a pszichedelikus rockból a punkból és a latin zenéből merített. Vad, dinamikus koncertek, bonyolult, képszerű dalszövegek jellemezték, melyek aztán nem kevés rajongót szereztek a világban.