KreepMaster nem más, mint Csák Péter egyszemélyes, instrumentális, futurisztikus metál projektje. Nem rég jelentette meg az első teljes albumát Supralizer címmel, ami kiváló apropóként szolgált egy jó hosszú intejúra vele! Habár Kreep egyedül dolgozik, az anyag végső formába öntéséhez Worros, azaz Bezsella János segítségére volt szüksége, így neki is lőttünk pár technikai jellegű kérdést. Ajánljuk mindenkinek, főleg azoknak akik kíváncsiak hogyan lehet milliókat érő cuccok nélkül is kiváló anyagot készíteni.

Hallgatnivaló az olvasáshoz:

RS: Szevasz Kreep! Kérlek mutasd be magad és a KreepMaster projektet pár mondatban azoknak, akik még nem ismernek.
KM: Üdvözletem az Olvasóknak! Csák Péter vagyok és 2008-óta üzemeltetem a fenti névre hallgató metál projectem, ami jelenleg egyszemélyes formációként működik. Kezdetekben hobbinak indult a dolog, mára azonban kiforrott és teljes erőbedobással foglalkozok vele. Eddig két kiadványom jelent meg szerzői kiadásban, a vadonatúj lemez idén szeptemberben.

RS: Milyen volt az első kiadványod a Prepare To Meet Your God EP fogadtatása?
KM: Hihetetlen ember! Szinte azonnal fent volt az összes fontosabb külföldi warez oldalon (akár csak legutóbb), ami meglepett. Rendkívül pozitív, nagyon kellemes meglepetés volt a fogadtatása! Fura volt a helyzet, hiszen a bemutatkozó anyagról volt szó, fogalmam sem volt mire számítsak, hogyan működik ez a dolog, mint és hogyan lehet kibontakozni Magyarországról. Mindent magamnak kellett intéznem, hiszen semmilyen kiadó nem áll(t) a hátam mögött, aki ezt megtette volna helyettem. Persze előtte már tájékozódtam pár arctól, mi, hogy, merre, meddig… Rövid időn belül azonban jöttek a kommentek, reakciók, cikkek különböző webzine-okon, lemezkritikák, vásárlások, visszajelzések külföldről/belföldről, hogy amit csináltam, az JÓ lett! Ez bőven elég löket volt a továbbiakra nézve és megadta a kellő motivációt a folytatáshoz.

RS: Mennyiben más az új anyag, a Supralizer zeneileg?
KM: Jóval érettebb, jobban átgondolt kiadványról van szó. Mindenképpen egy óriási előrelépés az előzőhöz képest, a hangzás a csúcsra van járatva, a dobok jóval bonyolultabbak és színesebbek, a gitártémák feszesebbek, az elektronika pedig fogósabb, mint valaha. Ugyanakkor sok a hasonlóság is, megmaradt a futurisztikus hangulat illetve a kőkemény, betonozós riffek. Technikailag is sok fejlődésen ment át a zene, ugyanis jóval több és komolyabb szoftvereket illetve hardvereket használtunk a rögzítés során. A befektetett munka szintén hatványozódott az EP óta, mindenre nagyon oda kellett figyelnünk, beleértve a hallgatói igényeket is, hogy egy nemzetközileg is elit színvonalú kiadvány legyen. Semmilyen hiba nem volt elfogadható, minden szempontból tökéletes anyagot akartunk létrehozni.

RS: Mesélj, hogyan folyik a KreepMaster dalok írása! Milyen lépéséken át lesz a riffekből egy teljes dal?
KM: Elég kényes és törékeny folyamat ez nálam, ugyanis kifejezetten lassan születnek a nóták. Először általában egy refrént formálok össze, majd e köré építem a többi elemet is. Ezzel egy időben már szerkesztem a gitár alá illő dobot is, ami elsőre igen kezdetleges. Miután elkészültem egy komplett dal demójával, a következő lépés az eddig meglévő témák színesítése, variálása, majd végső stádiumként az elektronika hozzáadása. Így születik egy KreepMaster dal. Persze a legfontosabb a nóták mögötti inspiráció megléte. Ha ez meg van, akkor onnantól már szinte automatizálva megindul a dolog.

RS: Milyen hangszereket, hardware-t és software-t használsz a dalok összerakásakor?
KM: Kezdeném a gitárral, ami egy 6 húros Ibanez márkájú hangszer, aktív elektronikával ellátva. Néhányan kérdezik, hogy miért nem trendi 7 és 8 húros gitárt használok ilyen modern zenéhez… Azért nem, mert nem kell a plusz húr, nincs rá szükségem. Itt a bizonyíték, hogy egy jó beállítással és megfelelő húrkészlet választással ugyanazt a feszes hangzást el lehet érni, mint egy 7, 8 húros esetében. A stúdió felszerelésnél semmi komolyra nem kell gondolni. Az összeállítás egy viszonylag erősebb PC-ből, egy Line6 UX2 POD-ból és egy KORG Nanokey MIDI controller-ből tevődik össze. Szoftvereket tekintve csak az általános alapvető programokat használjuk, mindig a legfrissebb verziószámút. Itt megemlíteném a Cockos, ReFx, Native Instruments, Camel Audio illetve Waves gyártó termékeit. Persze megvannak a saját trükkök, sokat kellett kísérleteznünk, hogy az otthoni cucc is igazán profin szóljon.

RS: Zeneileg kik hatottak rád leginkább? Milyen mai bandákhoz tudnád hasonlítani a KreepMaster-t?
KM: Arcoskodás nélkül állítom, és akárhogy is erőltetem magam, nem tudnám egy banda zenéjéhez sem hasonlítani (És most lehet fújjolni!) a KM-t. Hangsúlyoznám, hogy nem azt állítom, hogy én most a világon egyedülálló dolgot hoztam létre, mert természetesen nem. Aki ismeri a Sybreed, Raunchy, The Interbeing, Threat Signal vonalat, az minden bizonnyal felismeri az azonos hatásokat, ami rendben is van, hiszen azonos szcénáról beszélünk. Egyébként rengeteg zenét hallgatok, megvannak a kedvenceim minden stílusból és ebből próbálok építkezni. Figyelem, hogy ki mit, hogyan, hol, mikor használ és ezeket próbálom átformálni a saját képemre. Kiemelnék pár inspiráló zenekart, mint pl.: Periphery, Celldweller, Born Of Osiris, Devin Townsend, Fear Factory... totál odavagyok értük. Ugye fénykorát éri a Djent korszak, és sokan ebbe sorolnak be, aminek igazából örülök, hiszen így rohadt jó zenekarok között tudhatom számon a KreepMaster-t.

RS: Miért az egy személyes projekt? Kreatív okok miatt vagy nehéz megfelelő muzsikus társakat találni?
KM: Inkább az előbbi, tehát kreatív okok miatt. Folyamatosan nézelődöm, de még nem sikerült hasonló szellemiségű zenészeket találnom. Mindenképpen óriási előrelépés lenne egy koncertképes brigádot összehozni, ez azonban jelenleg még távolinak tűnik. Pozitívum, hogy vannak bíztató jelentkezők és jelöltek, de a project kibővítése hatalmas felelősség, sok szempontot kell megvizsgálni egy újabb tag felvételénél. Tehát tervbe van véve, én látok ebben fantáziát. Az otthoni zenélésnek is megvannak a határai, amit ha elérsz, nem tudsz továbblépni, megragadsz egy szinten. Nem szeretném ha ez örökké így maradna, ezért is törekszem arra, hogy minél több embert bevonjak a zenébe és ezzel még élőbbé tegyem a produktumot.

RS: Ezúttal is Worros (Bezsella János) segítette a munkádat a keverésben és a borító elkészítésében. Hogyan győzitek le a távolságot a közös munka során?
KM: Pontosan, nélküle nem is működhetne a zenekar, rendkívül fontos háttérember, gyakran helyettem jár utána a dolgoknak. Folyamatosan kontaktolnunk kellett minden részletnél, feszes és szűkös volt a határidő, de mégis minden gördülékenyen zajlott le kettőnk között. A kommunikáció egyáltalán nem jelentett semmi problémát, a mai internetes világban ez már nem téma, legyen bármekkora is a távolság. A borítónál már korábban vázoltam az elképzeléseimet, azonban ez semmi konkrétumot nem tartalmazott, inkább csak a fő témát, színeket, hatásokat és inspirációkat. Nagy feladat volt rábízva, hiszen egy vonzó külsőt és brutális hangzást kellett összevarázsolnia a nyersanyagokból.

RS: Frederic De Cecco vendégszólózik a lemezen, honnan jött kooperáció?
KM: Először úgy volt, hogy az ausztrál gitárfenomén Paul Wardingham fog vendégszerepelni a nótában, Ő azonban elfoglaltságra hivatkozva visszavonta, így újabb zenész után kellett néznem. Ezt Ő már korábban jelezte is, hogy nem 100% hogy el tudja vállalni, hiszen Ő is gőzerővel készíti az új albumát, illetve a kiadója is megköti a kezét ilyen ügyekben. Ekkor jött a képbe Fred, aki a francia/svájci Breach The Void gitárosa. Már régebb óta jó a kapcsolatom a zenekar minden tagjával, sőt Marco Romero-val (vokál) napi szintjen tartjuk a kapcsolatot, nagyon kedves és érdeklődő figura. Nagy rajongójuk vagyok, éppen ezért különösen örültem mikor Fred minden feltétel nélkül elfogadta a felkérésem és rögtön nekilátott a munkának. Profi emberről van szó, pár napon belül küldte is az anyagot, amivel mindketten piszkosul elégedettek vagyunk, hiszen sikerült teljesen azonosulnia a nótával és kiválóan oldotta meg a feladatot. Boldog vagyok, hogy összejött ez a kooperáció, hiszen pár éve még egy koszos vidéki próbahelyen hallgattuk nyálcsorgatva a gitárjátékát, most pedig az albumomon szólózik. Őrület! :)

RS: A borító nem gyenge utalás az ún. ősi idegen teóriára. Mit gondolsz erről a témáról?
KM: Nagy rajongója vagyok mindenfajta science fiction és paranormális tevékenységgel foglalkozó témának, azonban az ősi asztronauta elmélet az egyik legérdekesebb számomra. Azonnali inspirációt jelentett ez az album írásánál. Aki kicsit nyitottabb az ilyen dolgok iránt, annak ajánlom Erich von Däniken munkásságát, aki a legismertebb képviselője ennek a hipotézisnek, mely szerint földön kívüliek látogatták meg a Földet prehisztorikus időkben, nagy hatást gyakorolva ezzel az emberiség további fejlődésére. Biztos sokakban megfordult már a gondolat, hogy hogyan és miért épülhettek a piramisok, vagy hogyan történt az emberiség evolúciója; ez a teória pedig logikus magyarázatot ad ezekre a kérdésekre, meggyőző bizonyítékokkal alátámasztva. Természetesen mindenkinek saját dolga miben hisz, mint mindenhol, itt is sok a hoax. A borítónál is ezt az eszmét próbáltuk közvetíteni és úgy érzem ez maximálisan sikerült is.

RS: Úgy tudom hamarosan klipp is készül, mesélj erről egy kicsit.
KM: Jó az infód, a videó már el is készült a címadó Supralizer nótához és októberben fog megjelenni. Azért ezt a nótát választottam, mert talán ez képviseli a legjobban az album szellemiségét és ebben a tételben vannak a legfogósabb témák. Már korábban is készültek jó minőségű klippek egyes nótákhoz, most azonban egy professzionális körülmények között készült képanyagról lesz szó, ami bárhol megállná a helyét. A forgatás Székesfehérváron történt egy raktár épületében és egy napig tartott feszített munkamenetben. Jó móka volt, mindenki jól érezte magát, sok jó ötlettel segített Tamás az Absent Distance zenekarból is, aki szintén jelen volt.

RS: Mint fiatal zenésznek, nem a kazetta másolgatás a terjesztési eszközöd. Milyen webes holnapokat használsz a zenéd terjesztéséhez? Miért tartod fontosnak, hogy akár ingyen is elérhető legyen bárkinek az agyag?
KM: Igazából a két legfontosabb közösségi oldal köré csoportosítom a dolgaimat. Ez a Youtube és a Facebook, itt lóg mindenki. Ez a két portál minden olyan igényt kielégít, amire egy előadónak/bandának szüksége van, legyen szó underground-ról vagy mainstream-ről. Régebben ott volt még a Myspace, azonban mára kissé kihalt, meg sem közelíti a nagyágyúkat. Az albumok terjesztéséhez a Bandcamp nevű site-ot használom, ami elképesztően felhasználóbarát, kezdő zenekaroknak a lehető legjobb választás. Itt van az az opció, hogy a hallgatók ingyen is hozzájuthatnak a hanganyaghoz, vagy megvásárolhatják egy tetszőleges összegért, ha úgy áll szándékukban. Fontosnak tartom ezt a lehetőséget, ugyanis rétegzenéről beszélünk, ahol az új rajongók keresése jóval fontosabb cél, mint a profitszerzés. Nyilván több emberhez fog eljutni a zenéd, ha ingyen is hozzáférhetővé teszed, és erre a Bandcamp a legmegfelelőbb platform. Fontos még megemlítenem a last.fm nevű weboldalt is, ahol nagyszerűen lehet követni az aktuális hallgatói statisztikákat, és promónak sem utolsó. Ott vannak még a kalóz warez oldalak is, ahol szintén megtalálható az anyag, de nem is bánom, főleg így hogy ingyenesen is beszerezhető. Ezek nagyban segítik a terjesztést, rengeteg új érdeklődő talált meg ilyen oldalakon keresztül.

RS: Ezúttal fizikailag is kézbe kaphatjuk a CD-t.
KM: Na ja, hihetetlen érzés a kezedben fogni a saját albumod! Már a bemutatkozó EP előkészületeinél felmerült ez a kérdés, azonban akkor jegeltük a dolgot, mondván még nem elég érett a project ehhez. Most azonban nem volt kérdés a fizikai formátum, főleg Worros elképesztően szép grafikája után. Gyártásnál arra törekedtünk, hogy a lehető legjobb minőségben készüljön el a korong, természetesen az anyagi oldalát is figyelembe véve. Szerencsére ez is összejött, igaz csak a megjelenés után 5 nappal. A másik dolog az, hogy így érzi az ember, hogy igazán maradandót alkotott. Pár év múlva is elővehetem a CD-t, betehetem a lejátszómba, megmutathatom másoknak, hogy „tessék, itt van!”, ami mégiscsak más, mint egy digitális kiadvány esetében.

RS: További tervek?
KM: Egy hosszabb pihenő következik, ami nem egyenlő a zenei inaktivitással. A Supra album totál kiszívta az energiámat, úgyhogy szünetre van szükségem, hogy újratöltődjek, és később újraindíthassam a hajtóműveket egy újabb kiadványhoz. Nehéz lesz, ugyanis elég magasra tettük a mércét ezzel a 2 anyaggal. Ez idő alatt újra rögzítem pár régebbi dalomat, továbbá újabb kollaborációk várhatók külföldi ismert, és kevésbé ismert zenészekkel. Ezen kívül gyűjtöm tovább az inspirációt, illetve a technikákat, amit a jövőben alkalmazni tudok a KM dalokhoz. Terveim között szerepel még az aktuális stúdió felszerelés kibővítése, pár új hi-tech kütyüt már ki is néztem magamnak. Napirenden van még a kiadó keresése, ez azonban egy újabb kényes kérdés, amin még százszor át kell rágni magam, hiszen megvan a jó és a rossz oldala is.

Villáminterjú a KreepMaster keverését végző Worros-al, azaz Bezsella Jánossal!

RS: Worros, mégis mi volt a teendőd azután, hogy megkaptad a nyersanyagod Kreep-től? Mit takar az hogy mixing, mastering, stb?
W: Először is üdv az Olvasóknak! Azért a dolog nem ment egyszerűen. Ez alatt azt értem, hogy habár Kreep-el napi szinten tartjuk a kapcsolatot, de a nagy távolság miatt ezt interneten tesszük. Szóval már jóval a lemez előmunkálatai előtt, sőt már a 'Prepare To Meet Your God' EP idejében is volt egy elképzelésem, hogy hogyan kéne ezt csinálni, hogy minden tökéletesen működjön. Ugye azt tudni kell, hogy ha nincs ez EP, akkor most nem ott tartunk ahol. Szóval először megbeszéltük, hogy mivel már az előző anyag elkészülte alatt is akadt néhány gondom az otthoni PC-m teljesítményével, ezért mindkét részről nem kis újításokat eszközöltünk a gépparkban. Aztán lefixáltam, hogy a felvételt Kreep milyen programmal, beállításokkal tegye és hogy mire figyeljen oda. Rengeteg hibalehetőség adódhat a nem átgondoltan készült felvételek miatt, így ezt ki akartam küszöbölni. Először próba jelleggel feljátszotta a dalokat, amiket mint egy béta verziót meg is kaptam, hogy tudjam milyen bonyolultságú anyagra számítsak. Apróbb részeket, témákat persze az EP óta is folyamatosan kaptam. Természetesen amit nem láttam jónak abba szigorúan beleszóltam, de a komponálás folyamata most is tökéletes volt a részéről! A kérésem annyi volt, hogy nem akarok semmilyen effektet vagy belenyúlást a dalokba, csak a nyers, feljátszott dolgokat akarom hallani. Amikor úgy érezte, hogy minden ötlete megvalósult, akkor átküldte az egész anyagot.
Az első dolgom természetesen az volt, hogy a nyers dalokat rengetegszer meghallgattam és közben jegyzeteltem. Határozott elképzelésem volt arról, hogy mit szeretnék csinálni/hallani így első körben minden gitárt még pontosabbra vágtam és annyira tettem élővé, hogy ne legyen az a tipikus szólóprojekt íze majd az albumnak, ahol a gitár általában előtérben van, a többi hangszer meg jellemtelenül szól a háttérben. A vágás rengeteg idő volt, 2 részben mentem át minden dalon, nem tudom mennyi napom van benne. Imádtam csinálni! Kreep iszonyatosan korrektül penget, gyönyörű folyamokat csavar ki a hangszerből! Illik is észben tartani és megjegyezni, hogy Csák Péter nem egy egyszerű gitáros. Roppant kreatív, maximalista és valami hihetetlen hangulatú témái vannak. Szóval a második anyag elkészülte és megjelenése után már bátran állíthatom, hogy ez egy ízig-vérig felismerhető gitárjáték, ami nem kis dolog és persze nem kevés munka áll mögötte!
Azt, hogy a mixing, mastering mit takar nehéz lenne hirtelen összefoglalni. Ugye ez az a téma amiről könyvek, oktató videók szólnak, melyek megnézése és elolvasása után az ember még butábban néz ki a fejéből. :) Mivel én villamosmérnök vagyok, így elég sok fogalmam van a hangokról és azok jellemzőiről és persze irdatlan mennyiségű szakirodalom és videó is lepörgött már előttem, de mégis azt mondanám, hogy attól vagyok tudatos, hogy nem az iskola példát követtem, hanem a saját, egyelőre a Coca-Cola receptjével egyenértékű, titkos receptemet használtam most is. :) Mivel maga az alap is már előzetesen tökélyre lett járatva, ami azóta csak még jobban csiszolva lett, így most még erőteljesebb dolgot tudtam kihozni az anyagból. Ezúton is mondom, hogy óriási probléma azt gondolni, hogy egy jól sikerült 'preset' elég a dicsőséghez! Ugye ezt senki nem gondolja komolyan? Mindenesetre ami az UX2-ből így kijött, az szerintünk a maximum! Apró titok, de ha minden jól megy, a következő anyagon már mást használunk majd.
Szóval ha valaki ilyenre adja a fejét, ahhoz tudni kellene az erősítők felépítését és működési tulajdonságait, a fizikát és nem utolsó sorban a zenehallgatók szokásait! Igen, a szokásokat, mert a legtöbben már nem elkényelmesedve hallgatnak zenét a szépen berendezett szobában, puccos erősítővel; hanem autóban, mindenféle fülhallgatóval és "gagyi" mp3 lejátszókkal szaladgálnak, ugye kinek mire van pénze...
Rengeteg dolgot kell figyelembe venni és nem elég csak arra hagyatkozni, hogy aránylag hallgatható legyen az anyag. A másik dolog meg, hogy jómagunk is elég nagy zenefogyasztók vagyunk, szóval azért van rálátás a dolgokra, műfajokra és a tipikus hibákra, klisékre. Ezeknek a kitárgyalása természetesen hosszas beszélgetések során tisztázódik a hétköznapokban és így teljesen baráti hangulatban és körülmények között tudtunk dolgozni az anyagon is.
Nos, miután azt mondtam a nálam összeállt, a korrekciókon is átesett anyagra, hogy megfelelő lesz, elkezdtem a keverést. Most ennek részletezésére sem mennék itt még bele, természetesen a szintezések és az arányok valamint a különböző karakterű hangszerek kordában tartása játszották a fő szerepet és hogy kialakítsam az első hangzásképet és a közel végső gitár és basszus hangzást. Ebben a fázisban rengeteg apró hangmintát küldtem Kreep-nek, ami arra ment ki, hogy megmutassam neki, mit, hogyan bontok ki a végső állapotába. Mivel számonként sokszor 10+ szintisáv is van, így ez is nehezítette a folyamatot, hiszen az elektronikus hangszereket és a basszust nagyon kordában kellett tartani. Azt hiszem az egyik legjobb ötlet viszont dob tekintetében történt, hiszen ezúttal nem egy konkrét dob programot használtunk, hanem egy vegyített dolgot valósítottunk meg. Így habár kissé komplex volt a munka, a végeredmény olyan lett, amilyet valóban szerettünk volna. Itt is van jó pár dolog, ami az én agyszüleményem, de minden dolognak megvan a miértje és a magyarázata. Természetesen a végső hangkép még mindig ízlés kérdése, mint minden zenénél, de ez a keverésnél véget ér egy ponton, meg kell alkudni, le kell véglegesíteni a dolgokat úgy, ahogy az jelen esetben nekünk a legjobban tetszett és szerencsére azóta még sokaknak rajtunk kívül is!
Szóval a dolog komplikált, de hogy összegezve válaszoljak rá, egész egyszerűen a Supralizer elnyerte a végleges formáját a nálam töltött idő alatt.

RS: Kívülről nézve mindenki szakértője a hangzás témának, és könnyen rámondjuk egy anyag hangzására hogy “szar” vagy “jól szól”. Mennyire nehéz ez a munka? Milyen készség kell hozzá?
W: Meg kell tanulni tiszteletben tartani mások munkáját, ez nagyon fontos! Senki nem képes az etalon hangzást létrehozni. Minden munkafázis és végeredmény is rettentően egyénfüggő. Én sem fogom feltalálni a csőben a lyukat, de nem is ez a célom. Vannak számomra szimpatikus egyének a keverőpultok mögött, mint pl. Eric Rutan vagy Peter Tägtgren, de az elektronikus zenében is vannak tisztelnivaló ikonok vagy akár szimpla DJ-k is. Ugye írtam már, hogy van az iskola példa, ami a tanult, szokásos lépések alapján történő keverés, de sokkal jobban szeretem a szokatlan, egyéni ízekkel operáló mérnököket, technikusokat. Ezek nagyon inspirálóan tudnak hatni az emberre. A saját véleményem azonban mégis az, hogy aki nincs tisztában a zenei műfajokkal, beszűkült, nem rajong a zenéért és nem tudja mit akar hallani a keveréskor az képtelen bármilyen értékelhető produktumot létrehozni. Még ha a tudása esetleg meg is van hozzá.
A másik dolog általában a felszerelés kérdése. Ez a pont az, ami általában a nyugati földrészen élő fanoknál kicsapja a biztosítékot, amikor is szembesülnek azzal, hogy a Line6 UX2-jével csinálunk mindent. Volt aki rögtön AxeFX preset-et kért volna, más pedig e-mail-ben keresett meg, hogy áruljam el neki, hogy most akkor, hogy is van ez a hangzás dolog ilyen cuccal? Természetesen a fűszer jelenleg a kettőnk "fegyvere", és igazából nagyon átadni, elmondani sem lehet a dolgokat, mert elméleti síkon van kigondolva majd úgy megvalósítva minden.
Maga a munka, ahogy szépen kibontakozik a hangzás elég nehéz dolog. Nagyon rá kell pihenni, rettentően önkritikusnak kell lenni és lehetőleg másnap rámondani az áment egy késznek vélt hangzásra. De a legfontosabb, hogy tudni kell mit is akarok majd hallani! Itt is így történt. Minden hangszert külön kevertem készre, külön mintákat kapott Kreep, majd egyben lettek véglegesítve egyéni igényei alapján. Nagyon precíz és példaértékű közös munka volt. A megjelenés előtti napon és este pedig annyira izgultunk, hogy minden rendben legyen. Rengeteg kék Monster legurult! :)
Szóval azt gondolom, hogy ha imádod a zenét, ismered a műfajt amit keverned kell, tudod mi a dolgod és kitartó vagy, akkor a végeredmény vállalható lesz. Persze nem árt, ha egyformán hallasz a két füledre és azért van az asztalon cucc is amivel dolgozhatsz. Aztán ott van az a tény, hogy manapság ugye rengeteg zene jelenik meg és hallgatni kell keverés előtt referenciákat is ám bőven. Tehát ha azt hallod, hogy például 10 zenekar drága, stúdiós körülmények között felvett, kevert cucca közül 10-en nem igazán foglalkoznak a cinekkel és a basszussal, akkor máris a kezedben van egy ütőkártya és csak rajtad áll, hogy eldöntsd, kiemeled-e azt a hangszert vagy más felfogásban nyúlsz hozzá.
Azért itt a Supralizer-nél az is közrejátszott, hogy Kreep véleménye is az volt, hogy az EP-vel valahogy magasra tettük a lécet saját magunknak és bizony nehéz dolgunk lesz. Azonkívül ezt az anyagot egy egész albumnak szántuk már a kezdetekről, szóval fizikai példány, korrekt terjesztés, még jobb hangzás, stb. Aztán amikor elkészült a front borító, már nem volt több kérdés. :)

RS: Milyen programokat használtál és kb. mennyi időt vett igénybe a folyamat?
W: Most gondolom sokan fognak kikerekedő szemekkel olvasni tovább, hogy megtudják a módját, hogy házi körülmények között milyen trükkökre van szükség. :) Továbbra is azt mondom, hogy itt nincs spanyol viasz, csak más felfogásban készült szinte minden és ebbe már a dalírás folyamata is beletartozik. Nincsenek töltelék dolgok, Kreep gitárjátékában található djent-elős témák a végletekig ki vannak dolgozva és én is mindent megtettem, hogy feszesen szóljanak. Itt is el tudom mondani azt a dolgot, hogy sajnos a legtöbben valami kolosszális, fenomenális dolgot akarnak csinálni háttértudás és ami fontosabb, értékelhető gitártudás nélkül. Nem fog menni! Véleményem szerint rengetegen csak kaparásszák a gitárjaikat. Az is érdekes dolog, hogy itt egy középkategóriás, enyhén módosított, ám csupán 6 húros gitárt használt Kreep, míg mások 7-8 húros, igen drága hangszerekkel is csak valami átlagos vagy borzalmas dologra képesek. Tudomásul kéne már venni, hogy hiába a technikai lehetőség, az online csatornák, kéne egy egészséges önkritika is sokaknak, hogy belássák, van még gyakorolnivalójuk, mielőtt teleszemetelik az internetet! A legnagyobb gond, hogy a szintén 'preset' alapú plugin-okkal nem igazán fog menni a keverés és ezt is kevesen értik meg. A stúdió minőségű monitorhangfalak és fülhallgatók hiánya, valamint a végső meghallgatások a lehető legtöbb hangeszközön szintén nagyon fontosak. Ezek ott vannak a szakirodalomban, nem is értem... De komolyan mondom, hogy a legfontosabb a fejben kialakult elképzelések megvalósítása! Megvehetsz bármit, dolgozhatsz bármivel, de ha nem tudod mit akarsz a végén alkotni akkor hiába minden.
De, hogy írjak a programokról is. Most is a Cockos Reaper-t használtuk DAW-nak, mint eddig mindig, felvételeknél, keverésnél az UX2 mellé járó és a külön megvásárolt POD Farm 2 szoftvercsomagot és sok kisebb-nagyobb gyártó plugin csomagját használtuk. A dob összetétele és a basszus az a "titkos fűszer" része, az elektronikus hangszereknél, szintiknél, sampler-eknél pedig igen vegyes volt a felhasználás. Annyit viszont elárulok, hogy a gitárokon nem használunk 'cabinet simulator'-t! Hoppá! :)
A munkafolyamat két részben zajlott, mint már írtam is, a korrekciókból és a keverésből. Végül ugye a mastering és a finomítások. Nem folyamatosan foglalkoztam vele, hanem csak akkor amikor úgy éreztem, hogy képes vagyok jót csinálni a nyersanyaggal. Ilyenkor estébe nyúló, vagy akár egész napos munkám is volt. Lényegében mégsem volt annyira sok idő, hála a lelkesedésemnek. Az utolsó hét viszont nagyon kemény volt! A nyersanyagot Kreep-től, 2012.06.22-én, 11:23 perckor kaptam meg! :)

RS: Fenomenális lett a borító, gondolom ez sem két perc munka volt.
W: Köszi! Alig hiszem el, hogy ennyire jók a visszajelzések. Nagyon sokat agyaltam ezen a témán, de most őszintén! Mindketten nagyon szeretjük a paleoasztronautika nézeteket és úgy általában szeretünk elgondolkozni az élet eredetén, a dolgok miértjén. Na persze nem ész nélkül teszünk magunkévá mindenféle hoax-ot, de a legtöbb dolog nagyon is valószínűsíthető illetve élhető alternatíva. Persze ha valaki nyitott erre.
A Supralizer borítójának története annyi, hogy kizárólag egy dolog nem hagyott nyugodni, mikor elkezdtem gondolkozni rajta. "Mi vagy ki lehet az a Supralizer?" Ez olyan tudod, mint a Judas Priest, Painkiller albuma, hogy látod, hogy ott van és megnyugszol, ok. :)
Rengeteg ötletem volt erre és eredetileg az első elfogadott tervem nem is ez volt, de végül megváltoztattam, mert az nem illett a képbe. Ugye az nem titok, hogy az album az 'Ancient Aliens' dokumentum sorozat által feszegetett témakör kivetüléseként jött létre, illetve ez volt a fő inspiráló momentuma. Tényleg napokon keresztül agyaltam ezen, amikor egyszer bevillant! Tudtam, hogy ha ezt megvalósítom, akkor azt nagyon hatásosra kell csinálnom. Mindig az a mániám szinte mindenben, hogy kicsit olyan legyen, ami még nem volt. Manapság sok az egy kaptafára készült borító és hiszem azt, hogy ezzel el is lehet rontani egy egész anyagot. Vagy egy jól sikerült artwork-el éppen ellenkezőleg, emlékezetes marad a lemez! [szerk.: Hmm, a régi szép időkben amikor csak a borító és a zenekar logója alapján vett meg egy-egy kazettát az ember - Scorn]
A célom a téma ismeretében az volt, hogy minden eleme a digipak borítónak egy totális megdöbbenés legyen a szemlélő számára. Egy-egy kép elkészülési ideje megint éjjel-nappali műszak volt. Egy nap kivitelezés és megvalósítás, másnap korrekciós munkák. Nem titok a Photoshop CS6 használata sem. Viszont az előkészületek és a konceptek elkészítése talán hosszabb volt, mint a hanganyag keverése. Csak elkezdeni volt nehéz. Nagyon nagy volt az izgalom és a nyomás, rettentően jót akartam csinálni, nem akartam hibázni. Fogyott a kék Monster bőven, elhiheted! :)
Egyébként régóta foglalkozok már grafikával is. Gyerekkorom óta érdekel minden ilyen jellegű dolog. Van 3D-s munkám is, de nem tartozok a felkeresett, sok megbízással rendelkező emberek közé. A hangmérnöki munkában sem dolgozom hivatalosan. Persze a Supralizer óta akadt megbízás, de én azt hiszem, hogy kiteljesedni csak a KreepMaster-ben tudok és akarok, minden téren. Egyébként pedig az első 'Internal Aeon' albumot csinálom másodmagammal, ezeddig rettentően lomha tempóban, immár 3 éve.
Szóval csak ismételni tudom magam, hogy a tervünk az volt, hogy minden tekintetben túlszárnyaljuk a 'Prepare To Meet Your God' EP színvonalát és számunkra teljesen kerek, egész anyagot adjunk ki a kezeink közül. Ahol jelenleg a Supralizer tart, azt nem gondoltuk volna. A világ minden tájáról jön megrendelés, borzasztóan nagy a 'respect', a bandcamp-es chart pedig elképesztő eredményeket mutat!
Legyen ez a kiadvány is példaértékű mindenki számára, hogy ha valamit ki akarnak adni, akkor azt próbálják meg a tökéleteshez közeli, kiadásra méltó formában megtenni!

http://kreepmaster.bandcamp.com/