Nem, ez még nem a soron következő Shining nagylemez és bár ismerősek lehetnek a dalcímek, nem egy szimpla válogatásról van szó, nem is hagyományos újra felvételről. A Shining az ezen lemezen szereplő minden régi nótához egy-egy vendég énekest kért fel. Illusztris a névsor, elég csak Csihar Attilára, Maniac-re vagy Gaahl-ra gondolunk! Kvarforth saját bevállása szerint már régóta készült egy hasonló kiadványra, bár eredetileg a debüt album nótáit vették volna fel így. Végereményben viszont a II-es és a III-as album, valamit a Darkroom Sessions és a Through Years Of Oppression bootlegek dalai kerültek újraértelmezés alá.
Öt esetben a Darkroom Session szolgáltatta az alapanyagot, amiből szinte csak a dobok maradtak meg, tekintve, hogy a gitárt és a bőgőt újra feljátszották, és az újabban náluk vendégeskedő Lars is extra szinti sávokat játszott fel. És persze a különböző énekesek. Maga a Darkroom Sessions hiába instumentális bootleg, mivel a dalok kivétel nélkül szerepetlek a 2-es és 3as albumon, így a rajongóknak van összehasonlítási alap.
Magától a zenétől egy, csak a mostani Shining-ot favorizáló ember olyan túl sokat ne várjon. Az első három albumon az azóta mások által már unásig játszott sima DSBM hallható. Tudtommal az emberek nagy része az új anyagokért van oda, én magam is, főleg a 4-es és az 5-ös albumért. Félre értés ne essék, nem rosszak ezek a nóták, csak ez a régi Shining. Egyébként alapból jókora eltérés van a dalok album és Darkroom Sessions-ös verziói között, külön énekesekkel meg pláne.
Terres des anonymes
Eredeti név: Fields Of Faceless
Alapanyag: The Darkroom Sessions
Hol szerepelt: The Darkroom Sessions, III - Angst
Énekes: Famine (Peste Noire)
A nóta maga akár a Burzum debüt albumán is szerepelhetett volna anno, a Black Spell Of Destruction kezdőtémája, szinte egy az egyben benne van. A III-as albumhoz képest sokkal sötétebb és érdekesebb lett az összkép. Egyfelől nyersebb az egész, másrészt Famine fröcsögő vokálja és a francia vakerolás elég morbid atmoszférát teremt, amire még rápakol a baljós szinti.
Szabadulj meg önmagadtól
Eredeti név: Mörda Dig Själv
Alapanyag: The Darkroom Sessions
Hol szerepelt: The Darkroom Sessions, III - Angst
Énekes: Csihar Attila (Mayhem, Sunn O))), Tormentor, stb.)
Óóóó Attila, gonosz énekesek legnagyobbika. Ahogy a címből is látszik, magyarul tolja a szöveget, amit nekünk külön öröm hallani. Nálam Attila az a kategória, hogy bárhol, bármikor tudom hallgatni a hangját, így hiába nem ez élete teljesítménye, számomra így is a legjobb a korongon. A többi énekessel összehasonlítva sokkal többféle vokált alkalmaz, és a szöveg így nagyjából kihallva szintén hangulatos. Az eredetileg lassú nóta szépen fel van pörgetve, a plusz hangulat-szinti itt is befigyel, összességében a dal maga is az egyik legjobb.
Ett liv utan mening
Alapanyag: The Darkroom Sessions
Hol szerepelt: The Darkroom Sessions, II - Livets ändhållplats
Énekes: Pehr Larsson (Vinterland)
Nem sokat tudok az említett énekesről, néha kellemes üvöltős hangja, de legtöbbször inkább szavalás szerű. Az atmoszférikus, leginkább a magyar Forest Silence-re emlékeztető szinti kicsit segít feldobni az egyébként unalmas nótát, ami az elején levő fasza akusztikus témán kívül nem sok különlegeset nyújt.
Självdestruktivitetens emissarie
Alapanyag: The Darkroom Sessions
Hol szerepelt: The Darkroom Sessions, III - Angst
Énekes: Gaahl (God Seed, Trelldom, ex-Gorgoroth)
Na ez ismét egy érdekesebb darab, több szempontból is. A legelső a (gondolom) szinti által rápakolt plusz hangsáv, ami elég fura. Talán tekerőlant? Az tuti hogy az első pár hallgatáskor iszonyat idegesített, mostanra viszont azt mondom, baromira illik ide, kellően fura atmoszférát teremt. Kvarforth állítása szerint Gaahl volt az, aki a legtöbbet dolgozott a felvételen az énekesek közül, ami sajnos nem igazán hozta meg a gyümölcsét. Fáradt, rekedt a hangja, én teljesen mást, de legalábbis valami erőteljest vártam. Egyébként is fura énekes ő, mert az anyagi felénél eszméletlen jó a vokálja, máskor meg mint egy herélt macska. Itt inkább középszerű. Ezekkel együtt is ez egy fasza nóta, mivel maga a zenei alap kiváló. Az album verziónál sokkal, jobb, a Darkroom Session-ös meg azért kevés ehhez képest, hiszen ugye se vokál, se szinti és a gitárok is szarabbul szólnak.
Black Industrial Misery
Eredeti név: Svart Industriell Olycka
Alapanyag: The Darkroom Sessions
Hol szerepelt: The Darkroom Sessions, III - Angst, Through Years Of Oppression
Énekes: Maniac (Skitliv, ex-Mayhem)
Na, aki hallgatta a Shining bootlegeket, az unásig hallgatthatta már a nóta pár hangból álló (elvileg a Halloween főcímdalát feldolgozó) alap riffjét, annyi anyagon szerepelt ez a dal. Az alapanyag sajnos megint a Darkroom Sessions, pedig a TYoO verzió sokkal jobb, eszméletlen király dobokkal. Maniac-től is hiába várnánk már azt az embertelen(ül jó) vokált amit anno a Wolf’s Lair Abyss-en, vagy a ScumDrug című Skitliv dalban tudott produkálni. Eléggé háttérben is van a hangja, keveset is hallatja, és akkor is elég közepes az eredmény. A szinti itt inkább effekteket ad hozzá a dalhoz.
Through Corridors of Oppression
Alapanyag: Through Years Of Oppression
Hol szerepelt: Through Years Of Oppression
Énekes: Kvarforth
Ez a dal viszont egy az egyben copy/paste a fenn említett bootlegről. Kiváló dal, megérdemelte, hogy végre egy hivatalos, rendes Shining albumon is helyett kapjon. Teljesen más, mint az első öt nóta black metal darálása és Burzum utánzása. Rövid, nagyon fogós, melankolikus szinti téma, hipnotikus gitár, Chopin Gyászindulója is bele van szőve. Tipikus geci Shining nóta, amit azért kezdesz el hallgatni, mert annyira szép és annyira tetszik, közben Kvarforth szuicid világa meg már el is kezd beleférkőzni a fejedbe.
Összességében a compilation albumok sorában kiemelkedik az 8 ½ - Feberdrömmar i vaket tillstånd, nem lehet ráfogni, hogy pénzlehúzás, hiszen bőven kapunk érdekességeket, még ha én picit jobb végeredményt is vártam. A Kvarforth haveri körből meg nagyon hiányolom Nattefrost-ot, igazán megérdemelt volna egy nótát. It's a solid four!
