Augusztus elején jelent meg az Orbit Culture új nagylemeze, a Nija, ami mint sokakat, minket is rendesen meglepett a benne felhalmozott minőségi energiával. Az album adta az apropót, hogy egy e-mailes interjú keretében feltegyünk pár kérdést a csapat frontemberének, Niklas Karlssonnak, aki készséggel válaszolt nekünk. A Nija mellett természetesen szóba kerül a múlt és a jövő is, de az is, hogy mik azok a csapatok, akik hatással voltak rájuk.
A napokban jelent meg a harmadik nagylemezetek, a Nija. Általában azt mondják, hogy a harmadik album vízválasztó pont is lehet egy zenekar életében. Te hogy látod ezt?
Nagyon remélem, hogy így lesz. Sok energiát fektettünk ebbe a lemezbe, nagyon jó érzés látni, hogy egyre többen felfedezik maguknak a zenénket. Remélhetőleg ez az album új és izgalmas vizekre visz majd minket.
Te vagy az egyedüli alapítótag a zenekarban. Milyen érzés volt megszokni a változásokat? Volt a tagcseréknek bármilyen hatása a zenekar életére?
Jól látod, én vagyok az egyedüli alapítótag. Nagyon könnyen konzervatívvá válhatsz, ha egy zenekarban játszol. Amikor elkezdtük, akkor mind a négyen úgy gondoltuk, hogy mi magunk vagyunk a zenekar végleges tagsága és a világ legnagyobb színpadain fogunk játszani, haha. Aztán egyvalaki otthagyja a csapatot, majd valaki más is lelécel és a végén már ott állsz, hogy minden, amit úgy gondoltál, hogy el fogtok érni, egyszerűen szertefoszlik és előlről kell kezdeni mindent.
Viszont a mostani felállással, főleg, miután Christopher, a dobosunk, a legújabb tag beszállt hozzánk, éreztük, hogy most, vagy soha, csakis a nagybetűs célra fogunk koncentrálni, nyomjuk, ami belefér. És attól a perctől fogva mindenki ugyanazért dolgozott, a megfelelő áldozatokat hoztuk meg a cél érdekében. Mi sem leszünk már fiatalabbak.
Christopher Wallerstedt az Orbit Culture legújabb tagja. Mit tudott hozzáadni a Nija kreatív folyamataihoz?
Általában én írom meg a dobokat a Superior Drummer 2-ben a Toontrack segítségével és mivel értelemszerűen nem vagyok dobos, néha megesik, hogy azt hiszem, a dobosoknak nyolc karja van, haha. Christopher és én közösen dolgoztuk ki a már megírt részeket és formáltuk át azokat ténylegesen is előadhatóvá, ahelyett, hogy tele lett volna olyan témákal, amikkel csak leégünk volna, mert nem tudjuk őket élőben eljásztani, haha. Ő egy nagyszerű srác, mindig hatalmas mosoly van az arcán, nagyon kellett már egy ilyen hajtóerő a zenekarunkba. Nagyon hálásak vagyunk azért, hogy velünk van.
Én úgy látom, hogy a zenekar egy folyamatosan felfelé ívelő pályán van a hét évvel ezelőtti alapítás óta, sőt az új lemez a zenekar eddigi legérettebb formáját mutatja. Hogy látod az Orbit Culture eddigi hét évét?
Ezzel teljesen egyetértek. Mint minden, amit az életben teszel, minél többet gyakorolsz valamit, annál jobb leszel benne – remélhetőleg, haha. Természetesen mindig lesz olyan valami, amin dolgozni kell, vagy gyakorolni kell, enélkül nem lenne semmi élvezetes a dologban.
A záró hármas, a Nensha / Rebirth / The Shadowing trió egy klipes daltrilógiában már korábban elérhető volt. Ezek talán egy kicsit talán epikusabb hangvételűek is, mint a lemez többi dala. Ez egy szándékos koncepció része volt?
A dalok a szövegek kivételével már azelőtt megvoltak, hogy kitaláltuk volna a trilógia koncepcióját, vagy bármi hasonlót. Azt hiszem, utólag, a trilógia kedvéért választottuk már ki ezeket a számokat, mert megvan bennük ez az epikus, nagy, moziszerű hangulat.
Elárulnál néhány szót a lemez szövegi hátteréről, koncepciójáról?
Az album egésze többé-kevésbé egy konceptlemez, ami olyan problémákkal foglalkozik, mint a Harm-OCD, függőség, idegesség, depresszió, alvási bénulás és hasonló mentális gondok. Megpróbáltam mindenről nagyon átvitt módon írni, hogy valami kreativitás is legyen a szövegekben. Remélhetőleg az emberek fel tudják majd használni ezeket a metaforákat és dalszövegeket a mindennapi helyzeteikben is.
Sok lemezkritikában próbálják másokhoz hasonlítani a zenéteket. Kik a legnagyobb hatásaitok, mik a kedvenc zenekaraitok, előadóitok?
Nagyon sok zenekartól igyekszünk inspirációt meríteni, hogy aztán azokat remélehőleg a saját arcunkra formálva fel tudjuk használni valahogy. Szerintem hangzásban és előadási módban kétségtelenül az olyan zenekarok, mint a Metallica és a Gojira a legfőbb a legnagyobb támaszaink. De ezek mellett természetesen olyan csapatokat is ki lehet hallani a zenénkben, mint a Lamb Of God, a Static-X és ehhez hasonlók.
Ez az első anyagotok a Seek & Strike égisze alatt. Mit vártok ettől az együttműködéstől?
Igen! Közvetlenül a Redfog után úgy éreztem, hogy ideje lenne már az album és EP kiadás marketing oldalára is ránézni, mert eddig még semmi ilyen tapasztalatunk nem volt. Randy és George nagyon tapasztalt srácok, tudják, mit csinálnak, így nagyon remek érzés, hogy ezek a srácok segítenek tolni a szekerünket anélkül, hogy ez a zene, vagy bármi egyéb rovására menne.
A COVID-19 járvány egy hatalmas, váratlan negatív hatást gyakorolt az egész világra, főleg a zeneiparra. Hogy látod ezt a helyzetet? Milyen bonyodalmakat, negatív hatásokat jelent ez az Orbit Culture számára?
Mindenkit lesújt ez az egész, szörnyű helyzetben vagyunk. Szerencsére mind a négyünknek a zenekarban van rendes állása is, így jó érzés, hogy van mire támaszkodni, nem úgy, mint sokan másoknak a zeneiparban, nem beszélve arról, hogy nekik min kell keresztül menniük. Mint a legtöbb zenésznek világszerte, nekünk is törölték, vagy 2021-re halasztották a koncertjeinket. Megpróbáltuk ebből is a lehető legjobbat kihozni, mert így több időnk volt befejezni, véglegesre formálni az új lemezünket, a Nijat
Sokan a metalvilág kövektező nagy durranásának tartanak titeket. Mi lenne az a cél, amit ha elérnétek két év alatt, már elégedett lennél?
El sem hiszem, amikor ilyeneket hallok, nagyon hálásak vagyunk az ilyenekért. Nagy ritkán arról szoktam álmodozni, hogy valahol New York Cityben játszunk, az nagyon remek érzés lenne! De ha szabad nagyot álmodni, akkor a Rock Am Ring nagyszínpadán egy hely már igazán őrületes lenne!
---- ENGLISH VERSION -----
You have released your third album, Nija a few days ago. It is regularly said, that the third album could be a watershed point in a band's life. How you feel about that?
I really hope so. We’ve put so much into this album and it just feels to satisfying to see that people are coming along for the ride. So hopefully, this album will open up new and exciting doors for us.
You are the sole remaining founding member of the band. Was it difficult to get used to the changes? Has it any effect to the band's life?
That is correct. Absolutely, you get easily conservative when playing in a band. Like when we started, the four us during that time, we were like; this is our line-up and we’ll take this band to the main stages of the world, haha. And then one guy drops off, and then one more and all of sudden everything you thought the band would become was just erased and you have to start over.
However, the line-up we have now, especially when Christopher, our drummer and latest addition to the band joined, we were like; it’s now or never, just stay focused and push forward and from around that point we have all been on the same page, sacrificing the right things for the right reasons. We aren’t getting any younger.
Christopher Wallerstedt is the "newest" member of the Orbit Culture. What did he add to the Nija's creative process?
How we usually work is that I write the drums in Superior Drummer 2 by Toontrack and of course, I’m not a drummer, so sometimes I write the drum parts imagining the guy has eight arms, haha. Christopher and I worked together more on the already written parts and getting everything playable in real life, instead of showing off with complicated stuff that we’re not going to be able to play haha. He’s a great guy, always with a big smile on his face and a very needed force in our band. We are very grateful for him.
In my opinion the band had a consistent development curve in the seven years since the formation and the new album shows the most matured face of the band. How do you see the seven years of the Orbit Culture?
I totally agree. As with everything you do in life, you get better at it the more you do it, hopefully, haha. Of course, there’ll always be stuff you need to work and practice on, but without that fact, this would be no fun.
The closing trilogy, the Nensha / Rebirth / The Shadowing trio has been available in a while as a part of a videoclip trilogy. Also they are maybe a bit more epic than the other songs of the disc. Was that a part of an intended concept?
The instrumentals and the whole songs except the lyrics were written before we came up with the concept of having the trilogy and all that. I think we picked them out specifically for the trilogy since they have this epic and grand cinematic vibe to them.
Can you tell us some words about the album's lyrical background, concept?
The whole album is more or less a concept album dealing with issues like Harm-OCD, addiction, anxiety, depression, sleep paralysis and those kinds of mental issues. I tried to write everything in a very metaphorical manner to do something creative with the lyrics. Hopefully people can use these lyrics and metaphors by applying them to their own situations in life.
In many reviews the writers are trying to match your music to other band's style. What, who are your main influences, what are your favorite bands?
We take inspiration from a huge pile of bands out there, to hopefully forge our own sound in some way. I think the sound and deliverance of bands like Metallica and Gojira is the backbone of our style, though. No pun intended, haha. Of course, you’ll also hear some Lamb Of God, Static-X and stuff like that in our sound too.
This is your first album under the Seek & Strike label. What are your expectations from this collaboration?
Yes! Right after ‘Redfog’, I felt that we needed to take a look at the marketing aspect of releasing an album or EP, because we had absolutely no experience in that. Randy and George are really experienced guys and they know what they’re doing, so it’s been nice to have those guys push us forward without hurting the music or anything like that.
The COVID-19 has a big and unwanted negative effect everywhere in the world, mainly on the musical scene. How do you see this situation? What kind of difficulties, negative effects has it in life of Orbit Culture?
It’s devasting for everyone and it’s horrible. Fortunately, the four of us in the band have regular day jobs, so it was nice to lean back on that for sure, compared to what many others in the business have had to go through. However, as for the majority of artists in the world, all of our shows got cancelled/postponed to 2021. We did take advantage of it though, because that meant we had more time finishing and finalising the new album ‘Nija’.
Many of the people see you as the next big thing of the metal scene. What is the goal that would make you satisfied for example in two years?
That is incredible to hear and we’re so grateful for those comments. One of my thousands of dreams with this band is to play somewhere in New York City, that would be incredible. And If I’m allowed to dream big, a slot on the large stage of Rock Am Ring would be absolutely insane.
