Minden könyvet végig szoktam olvasni, még akkor is, ha az annyira nem az én világom. Ez valahogy így kialakult bennem, mert nem tudhatom mikor jön valami jó story, vagy mikor lesz valami infó, ami hozzárak valamit az életemhez. A Korai Öröm zenekar nem egy mai csirke, így alap volt, hogy kell róluk megjelenjen végre valami. és voila! Itt az alkotás Színpadon A Korai Öröm!

Most egy kicsit hazai vizekre evezünk. A Korai Öröm idén ünnepli harmincadik születésnapját. Ez azért sok év, még a karton sörben sincs ennyi szomjat csillapító ital.

Miért fontos Járó György alkotása? Mert a mutass nekünk egy pop NEM pop zenekart, aki ismert az egész világon mondatra jön az a válasz, hogy ugye, hogy nem tudsz?  De tudunk. Ektomorf akárhogy is fanyalogtok, akárhogy is fikázzák az emberek, Farkas úr elérte azt, amiről a kis srácok tizenévesen (vagy még a húszas éveikben is) csak álmodni mernek. Van/volt egy FreshFabrik, azért a Five Finger Death Punch-ot is akárhogy nézzük, de van magyar hivatkozása és még lehetne sorolni a zenekarokat, akiknek sikerült nemzetközi hírnevet elérni valahogy, valamennyire.

De most nem is a többi zenekar a lényeg, hanem, hogy ez a saját magát meghatározni nem tudó zenekart is keresték a világon mindenhol, és szinte játszottak is mindenhol, noha arról fingjuk nincs igazából, hogy mennyi tag és, hogy fordult meg a zenekarban. 

A kemény fedelet kapott alkotás egy igazi időutazás, megér egy misét, vagy cikket, mert nem vagyok pap. Izgalmas sajátos egyszerű nyelvezettel bír a könyv, rengeteg képpel kiegészülve. Az olvasónak egy igazi kuriózum és segíti megérteni, hogy az akkori bódult elmékben mi is mehetett végbe. Nem, nem az a könyv, aminek a hatására a zenekar hatalmas rajongója lettem. Próbálgattam hallgatni őket, de továbbra se az én zeném, de ez nem lep meg, hiszen a VHK se nekem szól, ők meg valahogy mégis egy kaptafáról jönnek, az én nézőpontomban.

A könyv igazából egy kordokumentum, ami betekintést enged a korai kilencvenes évektől kezdve a magyar zenei életbe. Megtudhatjuk, hogy lehet eljutni külföldre, milyen véletlenek, és szerencse kell mindenhez. Mennyire fontos a zsigeriség, és nem annyira a tudatos zenealkotás. A srácok nagyon durván művelték az én szemszögemből. Nagyon sok érdekes történetet, anekdotát találtam a könyvben, de most önző leszek és ezeket nem osztom meg veletek. Miért? Mert tessék elolvasni. Meg kell érteni a hazai undergroundot, akkori underground egy szeletét, és ez a könyv ebben segít. Nem akarok ódákat zengeni, hogy mennyit röhögtem, vagy mennyire megdöbbentem egy-két résznél. Egyszerűen arra akarlak buzdítani, hogy olvass! Nézz utána a könyvnek, idézd fel az akkori hangulatot.

Béke,Szeretet, Metal