A LongStoryShort! augusztus 19-én pótolja eddig kétszer elmaradt születésnapját, a zenekar négyéves fennállása alatt pedig bőven akad ünnepelni való: sikeres klipek, sokat dicsért bemutatkozó album és szereplés A Dal 2021-ben. Ennek alkalmából az énekes-gitáros Marschall György állt rendelkezésünkre egy rövid interjú erejéig.

Először is köszönöm a lehetőséget! Mivel nálunk még nem volt interjú veletek, kezdjük a lemezzel. Milyen volt az album fogadtatása? Hogy látjátok az anyagot ennyivel a megjelenés után?
Nagyon tetszett az embereknek, a videoklipjeink alá a mai napig érkeznek olyan kommentek, hogy: "Végre Magyarországnak is van egy blink-182-je!", "Tökre olyan, mint a Green Day!".
Természetesen hatalmas megtiszteltetés, hogy ezekhez a zenekarokhoz hasonlítanak minket az emberek. Illetve szerencsére a szakma is hihetetlenül pozitívan állt hozzá. Több zenei portál is írt kritikát a helo-ról, és egyetlen egy negatív véleményt sem kaptunk, jó volt a fogadtatása. Ez megmelengeti a szívünket, hiszen beletettük, amink csak van, elmondhatatlanul jó érzés, amikor az emberek elismerik a sok vért és verejtéket. Azt gondoljuk, hogy tökéletes első nagylemeznek, benne van a fiatalságunk minden energiája.

Egyáltalán honnan ez a sok napfényenergia?
A 2000-es évek Kaliforniájában, ahonnan a poppunk stílus ered, nagyon nagy divat volt a gördeszkázás, ami idén először olimpiai sportág lett, így valószínűleg az eddigihez képest sokkal többen láttak profikat deszkázni. Észre lehetett venni, hogy a legjobbak legjobbjai is viszonylag sokszor elesnek. Ez egy olyan sport, hogyha a legjobbak is sokszor esnek, akkor az amatőrök természetesen még többször: a sport része az, hogy az ember elbukik, elesik, de feláll, és csinálja tovább, és ami a legfontosabb, hogy élvezi. És hát nem ilyen az élet? Az ember rengetegszer pofára esik, hibázik, de mindig fel kell állni, leporolni magunkat, és gurulni tovább. Nincs értelme nagyon sokat szomorkodni a dolgokon, és hát ahogy egy kaliforniai gördeszkás 2000-es évekbeli kisfiú tette miközben poppunkot hallgatott a walkmanjén, mi is így teszünk.

A Dalos szereplés ötlete hogy jött? Mennyire vagytok elégedettek az ott elértekkel?
A managerünk ötlete volt, hogy végre megmutassuk magunkat a nagyvilágnak. Úgy gondoltuk, hogy a zenénk valószínűleg nagyon sok embernek tetszene, csak nincs rá jó módunk, hogy eljuttassuk hozzájuk, hogy tudjanak a létezésünkről, így belevágtunk. Szerettünk volna egy picivel tovább jutni, de természetesen így is rendkívül elégedettek vagyunk, hiszen a Talán Holnap című dalunk a szakma profijai szerint 2021-ben Magyarországon a legjobb negyven dal egyike. Ez hatalmas nagy megtiszteltetés, konkrétan álmaink egy kis megvalósulása.

Augusztus 19-én jön az elmaradt szülinapi buli. Mire lehet majd számítani a koncerten?
A szokásos LongStoryShort!-os baromkodásra, ha röviden írnám le. Lesznek indokolatlan mémek, az összes LSS!-szám, néhány feldolgozás a mai világból, Olivér eltöri a térdét (na jó, ez csak vicc volt), Gyuri elszakítja valamelyik húrját (ez sajna nem vicc, mindig megtörténik) és a végén természetesen a nálunk már hagyománnyá vált kockacukorosztás a közönségnek sem maradhat el. Fontos, hogy a kipogózott meg kiugrált deficites energiaszintet visszavigyék, az egészséges állapotba, senki nem mondhatja hogy nem figyelünk a közönségünkre.

A Heavenhike-os srácok hogy kerültek képbe?
A helo című nagylemezünket a szegedi Miracle Sound Stúdióban vettük fel. Sóti Norbert ott az egyik hangmérnök, aki akkortájt a Heavenhike managere volt, és könnyedén ment a közös munka, gördülékenyen, így igen jó barátok is lettünk, ő említette a srácokat, innen a kapocs.

Akkor most legyen pár kérdés az elmúlt négy évről. Hogy tudnátok összefoglalni az eddigi utazást?
Nagyon távolinak érződik már az a pillanat, amikor Tomival kitaláltuk, a zenekart. Azóta annyi minden történt. Az első koncertünk, az első stúdió élményünk, a pillanat, amikor megtudtuk, hogy megkapjuk az NKA induló előadói támogatását, amikor elkészült az első nagylemezünk, amikor megmutathattuk a közönségnek a Trip Hajón, a Dalban való szereplés mind-mind nagyon kedves emlékek számunkra, és örökre emlékezni fogunk rájuk.
Persze ezek mellett rengeteg izgalomban is részünk volt így együtt. Nagyon sok feladat volt, nagyon sok necces helyzet, amit valahogyan instant kellett megoldanunk, de végül mindig sikerült, és mindig örömmel záródott. És hát közben 4 virgonc kisfiúból egy egészen profi zenekar alakult.

Legyünk pozitívak és vegyük úgy, hogy nem lesz megint "világvége" ősszel. Vannak terveitek erre az esetre?
Szeretnénk egy aprócska kis stílusfejlődést hozni a zenekarba, valószínűleg nem a rengeteg koncert fogja dominálni az őszünket, hanem ennek a stílusváltoztatásnak a kidolgozása. Ez lényegében azt jelenti, hogy pár singlet, esetleg egy kislemezt szeretnénk megjelentetni attól függően, hogy mennyire lesz folyékony a munka. Természetesen ezeket videoklipekkel együtt szeretnénk kihozni. :)

Ha megint leáll az élet, akkor hogyan folytatjátok zenekarilag? Vannak már új dalok, videó ötletek?
Szerencsére, most alapból nem a koncertezés töltené ki elsősorban az őszt, így ugyanaz a terv, mint ha nem áll le az élet.

A születésnapi koncerttel kapcsolatban információkat ITT találtok.