A rockzenét mongol népi hangszerekkel és torokénekkel gazdagító The HU szeptemberben adta ki a második albumát, jelenleg ennek a bemutató turnéja zajlik Európában. Némi extra szervezkedést követően a prágai koncertjük előtt beszélgethettem a csapat két zenészével. A rokonszenves Enkush és Temka anyanyelvükön, mongolul válaszoltak a kérdésekre, így kettejükkel, egy tolmáccsal, valamint a turnémenedzser Walterrel, öten kucorodtunk le a Malá Sportovní Hala egyik sötét tornaöltözőjének sarkába.
Rockstation: A felállásotok a kezdetek óta változatlan, esetleg barátok voltatok már a The HU megalakulása előtt is? Hogyan állt össze a zenekar?
Enkush: Igen, van közös múltunk már a zenekar megalakulása előttről is. Gala és én egy tradicionális mongol zenei formációban játszottunk együtt, mindketten a morin khuur hangszeren. Ezen kívül Jamba, Davaa, Temka és Odko egy másik bandában zenéltek együtt. A frontemberünk, Jaya pedig zenetanár volt korábban, Ono-t tanította is. Szóval igen, a közös történetünk már a The HU előttre is visszanyúlik, ami mindenképp segített a korai időszakban.
Jártatok zeneiskolába? Ha igen, a torokéneklést is ott tanultátok?
E: Igen, mindannyian profi zenészek vagyunk, megvan a zenei hátterünk, illetve képzettségünk. Ahogy mondtam is, Jaya korábban tanított, méghozzá a mongol állami konzervatóriumban. A torokének a mongol népzene alapvető része, de ha mélyebben, profi módon szeretnéd megtanulni, akkor többféle zeneiskola is van, ahol ezt megteheted.
Úgy tudom, hogy a koncepció, hogy a mongol torokéneket, a hagyományos hangszereket kombináljátok a rockzenével, a produceretek Dashka ötlete volt. Vannak más zenekarok is, akik hasonló zenét játszanak? Mondhatjuk, hogy egy trendet indítottatok el?
E: Már a The HU előtt is játszottunk különféle bandákban, hasonló zenéket is. Ami a konkrét műfajt illeti, mi vagyunk az elsők, de már van pár banda, akik hasonlókat játszanak. Igen, vannak néhányan, akik, mondjuk úgy, a nyomdokainkban járnak.
A zenekar fejlődése igazán látványos. Gondoltatok erre 2016-ban, hogy ilyen gyorsan nemzetközileg is ismertek lesztek?
Temka: A producerünk, Dashka már eleve így tervezte, amikor megalapította a zenekart. A fejében már megvolt az ötlet, hogy Mongólián kívül is bemutatkozzunk.
E: Mindannyinukat egy cél vezérel, hogy mindazt, amit az elődeinktől, az ő tanításaikból merítettünk, egy pozitív üzenet formájában adjuk át a hallgatóknak. A pozitív mondanivaló közvetítése nagyon fontos, ezen még többet szeretnénk dolgozni a jövőben.
Amikor kiléptetek a nemzetközi porondra, mennyire voltatok biztosak benne, hogy az emberek szeretni fogják a zenéteket? Voltak azért kétségeitek, például a nyelv miatt?
E: Előszöris, vegyünk például engem: én sem beszélek angolul vagy németül, de amikor hallgatom a Rammsteint, vagy hasonló nagy nevű bandát, a szívemmel-lelkemmel érzem a zenét, még ha nem is értem pontosan, miről énekelnek. Maga a zene egy nemzetközi nyelv, amit mindenki megérthet. Szerintem ahogy én is, a mi közönségünk is megérti, mit szeretnénk mondani az embereknek, és tetszik nekik a mondanivalónk. Amikor megalakultunk, természetesen eleve az volt a célunk, hogy mindenkihez eljuttasuk a zenénket. Ezt a pozitív üzenetet továbbítjuk a hallgatóknak, hogy amikor nehéz dolgokon mennek keresztül, felvidíthassuk őket. Megpróbálunk a zenénkkel segíteni.
Tehát mindig is az volt a terv, hogy a határokon kívül is terjeszkedtek?
E: Nyilván művészként az az álomkép élt a fejünkben, hogy majd egyszer nagyok leszünk, de a sikerünk felülmúlta a várakozásainkat, és ezért nagyon hálásak vagyunk. Megtiszteltetés, hogy most itt lehetünk.
Pontosan mi a szerepe Dashká-nak, a producereteknek?
E: Ő az, aki az első pillanattól kezdve működteti a zenekart. Bár nem lép színpadra és nem játszik velünk, minden mást ő végez a háttérből a banda körül.
Mondhatjuk, hogy a zenekar láthatatlan tagja?
T: Inkább olyan, mintha a zenekar lelke lenne.
E: Számunkra Dashka egy apafigura. Egy olyan apuka, akinek 8 gyereke van, a zenekar ugyanis nyolctagú. Hiszek abban, hogy Dashka elő tudja hozni a rejtett képességeinket, kibontakoztatni a tehetségünket. Valóban nagy hatása van ránk.
Hogyan zajlik a dalszerzés folyamata? Együtt jammeltetek, vagy valaki kész dalokkal jön, amiket aztán kidolgoztok?
E: A szövegek az őseink hagyományaiból és tanításaiból eredeztethetők. Mi csak megpróbáljuk ezeket a tanításokat beépíteni a dalainkba. A zenét és a szövegeket alapvetően a producerünk, Dashka írja, de ezen felül mi is hozzáadjuk az ötleteinket. Ez egy olyan csapatmunka, aminek Dashka a fő tartópillére.
Részt vettetek egy-két komolyabb együttműködésben is, például szerepeltetek filmzenealbumon, videójátékban, még a Metallica Blacklist feldolgozásalbumon is. Van egy menedzsment, vagy PR-cég mögöttetek, vagy csináld-magad módon intézitek ezeket?
T: A legtöbb ilyen együttműködés a kiadó ötletéből jött létre. De ez mindig közös munka, mert hiába találja ki a kiadó, ha a partnernek nem tetszünk, akkor nem dolgozik velünk. A közös tiszteletnek meg kell lennie egymás iránt.
Terveztek még hasonló közös projekteket, mint Jacoby Shaddix-szel vagy Lzzy Hale-lel?
E: Persze, több hasonló projekt is tervben van a közeljövőre, de ezekről egyelőre még nem beszélhetek. De nagyon hálásak vagyunk a menedzsmentnek is, mert végülis ők teszik mindezt lehetővé.
Technikai szempontból is érdekes, hogy nyolcan vagytok a zenekarban, és a népi hangszerek mellett ott vannak a rockhangszerek is. Hogy megy ez a stúdióban? Ti is játszatok például gitáron?
T: Én fiatal korom óta szeretem a rockzenét, és megtanultam gitározni is. Ha arról van szó, el tudok játszani egy rockdalt gitáron (nevet).
E: A zenekar mind a nyolc tagja részt vett a lemezfelvételeken is, minden folyamatot együtt csináltunk végig.
És mi a helyzet az élő fellépésekkel? Nem túl bonyolult kikeverni a hangzást? Hogy zajlik a beállás?
E: Dashka, a producerünk, aki eredetileg megálmodta ezt a hangzást, ő tudja, hogyan kell megszólalnia élőben. Velünk van minden turnén, és ő instruálja a hangmérnököt a hangpróba során. És ahogy már mondtuk, a zenekar mind a nyolc tagja képzett zenész, tudják a feladatukat, így a hangbeállás csak egy természetes feladat számunkra.
Vannak gitárosok, akik egészen sok hangszert visznek magukkal a turnéra. Nektek is több van a népi hangszerekből?
E: A mi gitárosainknak is vannak tartalék gitárjaik, de például a morin khuur egy elég törékeny és érzékeny hangszer. Már a készítés folyamata során egyénileg alakítják ki a zenész számára testreszabottan. Emiatt minden morin khuur egyedi. Persze a turnéra kell egy-egy tartalék, de jellemzően ugyanazon az egy hangszeren játszunk végig. Én hiszek abban, hogy ennek a hangszernek lelke van.
Mennyire előre terveztek?
E: Mindent jó előre megtervezünk, ennek is köszönhető, hogy ez a turné ilyen sikeres. Meg aztán a szoros időbeosztás is megkívánja a tudatos tervezést.
Például tudjátok már, mikor jön a következő lemez?
E: Alapvetően igen. Most, a turné alatt is dolgozunk a következő album dalain, és ha majd kifut a turné és hazatérünk Mongóliába, folytatjuk a munkát a jövőbeni projekteken. Persze a nagy hajtás után először kicsit pihenünk majd.
Hogyan képzeljük az otthoni életeteket? Például van hétköznapi munkahelyetek?
T: Mindannyian családosak vagyunk, szóval szülői kötelezettségeink is vannak. De ha véget ér a turné és hazamegyünk, akkor a zenekar jövőbeni projektjein fogunk dolgozni Dashká-val, a producerünkkel.
Tehát a munkátok valójában a The HU zenekar.
T: Igen, lényegében az életünk nagy részét most ez tölti ki.
Ma a The Pretty Reckless előtt léptek fel, de ha jól tudom, nem együtt turnéztok. A mai akkor egy különleges alkalom?
E: Ezt mi is csak ma tudtuk meg, valószínűleg a menedzsment intézte. De mindent megteszünk, hogy ez a közös headliner fellépés jól süljön el ma este.
Végül egy személyes kérdés: milyen zenék vannak most a lejátszótokban, miket hallgattok a turnén?
E: Én Tool-t.
T: Én mindenféle stílust kedvelek, a playlistem is nagyon vegyes. Van rajta például népzene is.
Ha olvasnál még a The HU zenekarról, a november 11-i koncert beszámolóját ITT, a Rumble of Thunder album kritikáját pedig ITT találod.
