RockStation

Steel Panther – On The Prowl (Steel Panther Inc., 2023)

Ó-IÓ-CIÓ-ÁCIÓ-EJAKULÁCIÓ!

2023. március 14. - magnetic star

spontheprowl.jpg

Régről tudhatjuk, hogy a legjobb viccek is csak egyszer ütnek igazán nagyot. Persze újrahasznosítani is lehet a már eldurrantott humorpatronokat, de vigyázat! Csakis okosan érdemes! Ha egy ideje mást sem hallunk viszont, mint ugyanazokat a közhellyé silányult, adott esetben aktualitásukat vesztett poénokat, akkor bizony ideje továbblépni. Ugyanúgy igaz ez, mondjuk, egy vígjáték-sorozatra, mint egy zenekarra – különösen olyan zenekarra, mint a Steel Panther.

Los Angeles nagymacskái az utóbbi albumaikkal teljesen nyilvánvaló lejtmenetben haladtak. A 2019-es Heavy Metal Rulesnak számomra már nem volt tényleges zenei tartalma, és a védjegyükké vált altesti szövegkoncepció is kifulladt. Ilyen előzmények után talán érthető, hogy némi óvatossággal közlítettem az egyébként kifejezetten tetszetős, stílusos borítóba bugyolált On The Prowlhoz. Nos, nem állítom, hogy alaposan rám cáfolt a négy punci-predátor, de kínosan feszengenem sem kellett az idei dalgyűjteményt hallgatva. Legalábbis nem túl gyakran… Ki tudja, mitől kapták össze magukat (és volt-e ebben része az új bőgősnek, Spydernek), mindenesetre abszolút vállalható lett a lemez.

Gyorsan hozzáteszem – pontosabban megismétlem, amit négy éve már kifejtettem –, hogy a banda a saját image-ének rabja, és továbbra sem szándékozik kitörni belőle, legfeljebb a malackodásban képes szintet lépni. Ezzel együtt a nyitó Never Too Late (To Get Some Pussy Tonight) és a Friends With Benefits kettőse máris jelentős élvezeti értékkel bír, holott szokványosnak mondható, az 1980-as évek által ihletett dögös rock nóta mindkettő. A Teleporter Maidenes kezdőtémája meglepett, de utána ez a szám is idomul az említett vonalhoz. Az album általános irányultságát ennyivel tulajdonképpen össze is lehetne foglalni, ugyanakkor nem hallgathatom el, hogy a balladákkal elég súlyos aránytévesztés történt. Az egy kaptafára írt lassú darabok közül magasan kiemelkedik a műfaj régi nagyjait éltető 1987, az On Your Instagram ellenben hiába hallgatható, ha alig több az eddig ismert Steel Panther líraiak megismétlésénél. A Pornstart meg végképp feleslegesnek tartom, közvetlenül utána az akusztikus Ain’t Dead Yet nem is működik úgy, ahogyan működnie kellene. Egyébiránt az anyag első felét érzem erősebbnek.

steel-panther2022.jpeg

Satchel villantós szólói még mindig lenyűgözőek, és Michael Starr is a tőle elvárható színvonalon teljesít. A kevésbé emlékezetes szerzeményeket illetően is kettőjük miatt alapozhat arra a csapat, hogy újszülöttnek minden vicc új. Az énekes az olyan szösszeneteket is elviszi a hátán, mint az Is My Dick Enough (ebben Dweezil Zappa szólózik) vagy az All That And More. És ha már ez utóbbi formájában van itt óda a “varázsfuvolához”, ugyancsak essék szó a Magical Vagina című gyöngyszemről, ahol a popos refrénnek – konkrétan a már-már bántóan egyszerű sorainak – elvileg idegesítenie kéne, Michael azonban ezt is topra rakja.

A szövegeket aligha szükséges elemezni, de azt azért nem hagyhatom ki, hogy kap egy-egy kedves fricskát a volt basszer, Lexxi Foxx (és az anyukája), vagy éppen a Mastodon tagjai. Másutt viszont valódi értelmet nyer, amit Lexxi és Satchel nyilatkozott nekünk anno az All You Can Eat kapcsán, hogy tudniillik az egy tanító célzatú lemez. Anélkül, hogy túl akarnám ezt okoskodni, én az On The Prowl egyes dalait nevezném tanító célzatúnak. Az On Your Instagram ugyanis a közösségi oldalakon tapasztalható visszásságokra világít rá a maga humorkodós módján. Ha csak néhányan gondolkodnak el a problémán és kezdik értelmesebben használni ezeket a felületeket, már érdemes volt megírni (bármennyire ellentmondásosnak hat ez a kitétel azok után, hogy az imént még ekéztem). Ahogy az is klassz, ha a mai fiatalok a 1987 hatására fedezik fel a Loudnesst – az album címe is egyfajta tiszteletadás a hamarosan nálunk koncertező japán mestereknek –, vagy néznek utána annak, kicsoda Dokken és Lynch…

A Steel Panther deklaráltan szórakoztatóipari termék, amivel addig nincs komoly gond, amíg zeneileg értékelhető marad. Márpedig 2023-ban végre ismét sikerült értékelhető produktumot letenniük az asztalra. Hogy stílszerű legyek: ezúttal nem baszták el.

rockstation_3_5.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr8418071242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum