Van, hogy egy nap szembe jön három olyan zenekar, amiktől hanyat vágom magam. Az átlag azért erősen az, hogy naponta egyet találok, amiben van valami, ami tetszik. Aztán vannak olyan időszakok, úgynevezett uborkaszezon, amikor napokig semmi se jön. Csak keresgélek a gép előtt ülve, dolgozom, hallgatom az albumokat és semmi. Most ezt a csendet törte meg a High Leaf, akik már a nevükkel sokat sejtetnek magukról. 

A pennsylvaniai zenekar nem ír túl sokat magáról. Konkrétan annyit, amennyit most elmondtam. A négyes nagyon érdekes zenét játszik. illetve nem is érdekeset, hanem a stonernek a különböző műfajait remekül keverik össze a Vision Quest névre keresztelt albumukon. Az első dal totálisan Sleep hatású, keményen fuzzos hangzás, amire a hipnotikus kántálás szerű ének ráül. csípőből bólogatós dalról van szó, ami amilyen rövid olyan jó. Ahhoz képest a második dal sokkal nyugisabb, elszállós témákat tartalmaz, csak a vége felé kezd el bekeményíteni. Akkor viszont olyan ordítást és riffeket kapunk, hogy ha elbóbiskolt az ember a karosszékben, tuti felébred! Valamiért ahogy hallgattam a lemezt nekem fura benyomásom volt. Valamitől van benne egy ilyen klasszikus rock, Hendrix beütés, de érzem benne a Kyuss-t és érzem benne a mai kiabálósabb stoner dolgokat is, na meg egy jó adag Belzebongot a már említett Sleepen kívül. Tényleg nem tudok rá mást mondani, minthogy egy igazi esszencia ez a lemez a műfaj szerelmeseinek. Érdemes odafigyelni rájuk mert simán lehet, hogy fognak még nagyra nőni. Ha nem is akkorára, mint mondjuk a Red Fang, de bennük van a potenciál.