Valamiért az idei évben több francia zenekar is elém került. Nem tudom, hogy hogy van ez, a tavalyi év az olaszoké volt, most pedig Európa nyugati szárnya kerül jobban a látómezőbe. A Purple Sage ügynökségnek köszönhetően találkoztam az Endless Floods zenekarral, akik olyan doom zenét nyomnak, ami a nagykönyvben megvan írva. Itt van Rites Futurs.
A Ghost egy különleges koncertfilmen örökítette meg az Impera lemezüket követő arénaturnét, mielőtt nekiállnak a következő albumnak. A filmet a múlt héten mutatták be néhány kijelölt moziban, most elmesélem, milyen volt.
Nem is olyan rég, talán egy éve fedeztem fel a western tematikájú denveri Wayfarert. Az akkoriban aktuális lemez, A Romance with Violence egyből megfogott különleges hangulatával, atmoszférikus black metaljuk úgy marad hű a zsánerhez, hogy közben valami teljesen újat alkotnak. Az új eresztés az American Gothic képében talán még erősebbre is sikerült, így nagy volt az öröm, hogy hozzánk is eljutottak ennek turnéjával, ráadásul rögtön headlinerként.
Friss számmal szolgál országnak-világnak a The Funeral Portrait. Az elmondásuk szerint teátrális emo rockot játszó zenekar a Suffocate Citybe egy neves vendéget is meginvitált, ő pedig nem más, mint Spencer Charnas az Ice Nine Killsből. A klippel kísért végeredmény az alábbi!
Mivel Phil Anselmo folyton PanterA-zott az elmúlt időszakban, érhető, hogy nem volt ideje a többi barátjára. Azonban pár hete bejelentette a legendás supergroup, hogy visszatérnek a színpadra, lesz lemez is és mindenki boldog lesz! A DOWN két év kihagyás után állt újra színpadra azonban, Kirk Windstein távol maradt, hiszen ő jelenleg is a Crowbarral turnézik a Hatebreed oldalán. Alább a koncertbe nézhettek bele.
Hihetetlen, hogy tíz éve jelent meg ez az album. Hihetetlen, hogy húsz éves a másik nagy kedvenc a Leviathan. Mennyi minden történt az elmúlt tíz évben. Az biztos, hogy a Mastodon azóta se készített két ugyanolyan lemezt és a soron következőben is biztos vagyok, hogy merőben más. De amíg az megjelenik addig tekintsünk vissza tíz évvel ezelőttre és kerüljük meg még egyszer együtt a napot!
Heti dalmegosztásunkban goth metal szupergrup, hölgyek durvában, szikár vendégszereplés, egy meglepetés dal és sötét erők Pennsylvaniából. /Fotó: Ghost/
Egy eddig ismeretlen dalt játszott az orlandói koncertjén a Blink 182. A Can't Go Back érdekessége, hogy a tavaly megjelent One More Time albumon nem szerepel, így tényleg egy igazi meglepetés a rajongók számára. Vajon mi van még ezeknek a srácoknak a tarsolyában? Természetesen van pár felvételünk a dalról!
Vasvitéz címmel megjelent a hazai rock / metal színtér egyik legkiválóbb hangú, és legsokoldalúbb énekesének negyedik stúdióalbuma. A 14+4 tételes CD-n - a hagyományokhoz hűen - ismét népes szerzőgárda sorakozott fel Rudán Joe mellé, a dalok feljátszásánál pedig ezúttal két és fél tucat zenészbarát és kolléga ragadott hangszert a kézbe. Egy elképesztően színes, pozitív, hagyománytisztelő, mégis modern felfogású nagylemez született.
Május vége felé pazar black / death / doom metal esemény zajlott az Analogban, amelyről annak rendje-módja szerint be is számoltunk. Az est egyik főszereplője a Gaerea volt, amely immár negyedik alkalommal tette tiszteletét Magyarországon. A portugál alakulat legutóbb két éve jelentkezett teljes albummal, ám azóta is folyamatosan érezteti jelenlétét a színtéren, miközben fokozatosan építi a karrierjét és halad előre. A fellépés előtt a zenekar egy magát megnevezni nem kívánó tagjával ültünk le beszélgetni (az indokokról szintén olvashattok).
Korunk egyik legrégebbi stoner zenekara, akárhogy is nézzük, de a Fu Manchu nevet viseli. Akárhogy turkálok az agytekervényeim közt, de nem tudom, hogy van-e náluk régebbi, kimondottan klasszikus értelemben vett stoner zenekar, akik még ráadásul aktívak is a mai napig. Van? Szerintem nincs. Ebből kifolyólag persze, hogy fontos esemény amikor új lemezzel jelentkezik a zenekar. Megérkezett a The Return Of Tomorrow.
Rég voltam már Nova Rockon, egész pontosan 5 éve. Korábban már tradíció volt, hogy minden évben kimegyek egy napra, de aztán jött a covid meg pár számomra gyengébb felhozatal, de ahogy bejelentették az Avenged Sevenfoldot, tudtam hogy ezt nem szabad kihagynom. Jó választás volt, a Parkway Drive, a Machine Head, a Thy Art Is Murder és az Igorrr hozzáadásával ez több mint erős lineupnak bizonyult.
