A Mikulás új Korn lemezt hoz nekünk elektronikával meg dubsteppel. Új dalt mutattunk már bőven ITT és ITT, most pedig itt a harmadik nyilvánosságra hozott nóta a Sanctuary. Hallga csak!

Remekül végződik az év a klasszikus rock/blues rock rajongóinak: nagyon kedves, visszajáró vendégünk, Woodstock legendás bandája ad koncertet november 20-án a Barba Negra Music Clubban. A Ten Years After az angol blues-rock egyik legnagyobb, a hatvanas-hetvenes évek fordulójának kulcsfontosságú együttese. A szám, ami a világsikert meghozta, az I'm Going Home szinte nemzedéki himnusszá vált, hasonlóan a két évvel később megjelent I'd Love to Change the Worldhöz.

Néhány napja jelent meg ez a furcsa című lemez, de nem az apuci (dad) készítette, hiszen a rövidítés a Disneyland After Dark kifejezést takarja. Viszont pont a Disneyék nem voltak kíváncsiak rá, milyen ez a hatalmas játékpark sötétedés után, ennek jeleként perrel fenyegették meg annak idején a dán együttest. Ők pedig emiatt előbb rövidítettek, majd most ügyes anagrammát gyártottak a névből, és ezt adták címül tizenegyedik albumuknak. (Jaj, csak minket nehogy bepereljen a Walt Disney, mert lemerészeltük írni a nevüket, he-he!)

Bár csak nemrég jelent meg a Paradise Lost Draconian Times MMXI című dvd-je és Greg Macintosh gitáros Vallenfyre nevű death metál csapata is lemezzel jelentkezett, mégis új lemezen dolgozik a Paradise Lost legénysége, sőt már stúdióba is vonultak, hogy rögzítsék a 2012 elején a Century Media Recordsnál megjelenő egyelőre még cím nélküli albumot.

A Skalar Music Hungary nemrég tette közzé hivatalos Facebook csatornáján, hogy a 2011-es koncertszezon dömpingjének szellemében 2012-ben sem hagyják unatkozni a kurrens keményzene szerelmeseit, így a teltházas Bring Me The Horizon-koncert példáján július 3-án egy hasonló nívójú eseményre hívják most meg mindazokat, akiknek mond valamint az August Burns Red és a Whitechapel neve.

 Szombaton a nemrég még oly pelyhesállú Grindrise Fest neve mellé behúzhattuk a hatodik strigulát is, mely után azt hiszem immár abszolút jogosan vagyunk kénytelenek azt a bizonyos lécet legalább egy újabb karnyújtásnyival magasabbra helyezni, hiszen az immár a Skalar Music Hungary szárnyai alatt lebonyolított minifesztivál minden eddiginél komolyabb szándékokkal kívánta összetömöríteni, és egymáshoz közelebb hozni mind a hazai színtér legimpozánsabb zenekarait, mind pedig a meglehetősen magas létszámban összegyűlt rajongókat, melyen az este főattrakciójának számító Darkest Hour szereplése csak a habot jelentette.

Már pedig Magyarországon van tökös rock n roll – állította, igaz, még csak teoretikus alapon a Lángoló Gitárok egyik tavalyi cikke. Nagyjából egy időben jelentkezett ugyanis új anyaggal az idő tájt négy hazai zenekar, név szerint az Irie Rock Trio, az Ozone Mama, a Trousers és a Joystix. Bár nem mondható, hogy a csapatok azonos módon közelítenének a nagyjából a garázs, a déli és a hard rock által behatárolható zenei területhez, mégis elmondható, hogy 1. valószínűleg mindannyian rajonganak a csípő alá eresztett Gibsonokért és a kitekert csöves erősítők hangzásáért, 2. feltehetően úgy gondolják, hogy Malcolm Young jobb gitáros Kirk Hammettnél,  és 3. minden bizonnyal jobban örülnének egy texasi vagy stockholmi kiruccanásnak, mint egy ibizai nyaralásnak. Idén ősszel végre az elmélet gyakorlattá válik, ugyanis november 18-án, pénteken este 21 órai kezdettel a Dürer kert kistermében megrendezésre kerül az I. Őszi Magyar Rock and Roll Fesztivál az Irie Rock Trio, az Ozone Mama és a Trousers közreműködésével, megfejelve a fiatal és tehetséges Kisherceg együttes vendégszereplésével.

Nem kis fejtörést okozott eldönteni, vajon van-e hely a Rockstation hasábjain egy olyan zenekar számára, amely egyébként sem kifejezetten headbangelés céljára készíti muzsikáját, de aktuális lemezének beharangozó dalában jó, ha középtájon jelenik meg egyáltalán a gitár, a torzítópedál pedig szinte végig az album folyamán felejtős. Viszont ha azt vesszük alapul, hogy össz-vissz két féle zene létezik; jó zene és yo zene, akkor a Coldplay mindenképpen és vitathatatlanul az előbbi kategóriába tartozik. Ily módon helye van, helye lesz a D.A.D. vagy éppen Iced Earthék mellett. 

Még akkor is, ha az egyébként „alternatív rock” kategóriába sorolt bandának a zenéje most éppen (tovább) habosodott. Hát ennyit a skatulyákról, melyek csak arra jók, hogy az ember el tudja dönteni, egyáltalán hallgatásra méltónak véli-e az adott művet, vagy még arra sem.

November végén nem mindennapi összeállítású turné éri el Magyarországot: az északi „viking metal” legnagyobb bandája, a svéd Amon Amarth és az amerikai metalcore hullám éllovasa, az As I Lay Dying fogott össze egy brutális koncertsorozat erejéig. A görög Septicflesh-sel kiegészülve november 21-én a budapesti Club 202-re mérnek kíméletlen csapást.

A svéd viking metálos Amon Amarth 2008-ban jelentkezett utoljára albummal. A Twilight Of The Thunder God egy igencsak jól sikerült album volt, szép sikereket is hozott az 1992-ben alakult bandának. A viking témájú, dallamosabb fajtájú death metált halál-biztosan hozó svéd ötös, most is maradt a már védjegynek számító viking mondavilágnál.

A múlt hét kétségtelenül legnagyobb durranása a Rammstein budapesti fellépése volt. Réti Zsolt kollégánk rengeteg jó képet csinált. Itt vannak mindjárt ezek. Még több pedig ITT.

Ha létezik olyan, az 1990-es évekből megmaradt, intelligensen és tartalmasan moralizáló-politizáló hardcore zenekar, amelynek mondanivalója napjainkban is időszerű, akkor az a seattle-i Trial. Az egyéb művészeti irányzatokban ugyancsak roppant kreatív és termékeny, valamint társadalmi-politikai vonalon is aktív frontemberrel, Greg Bennickkel beszélgettünk a szeptemberi budapesti fellépés előtt, ő pedig igen készségesen és részletesen nyilatkozott mindeme tevékenységeiről.

Ott voltam 2005-ben a budapesti fellépéseteken, amelyen kívül csak Seattle-ben és Londonban adtatok koncertet akkor. Az itteni bulit DVD-n is rögzítettétek, úgyhogy kétségkívül exkluzív fellépésről beszélhetünk, amely bizonyára sokat jelentett számotokra.
Greg Bennick: Számomra rengeteget jelentett, hogy lenyomhattuk ezeket a bulikat. Kelet-Európa mindig is fontos volt számunkra, és amikor 2005-ben lehetőségünk nyílt koncertezni, Kelet-Európában is akartunk játszani. Ezt pedig csak úgy tudtuk megoldani, hogy Londonban is adtunk egy koncertet, hogy beljebb legyünk anyagilag, hiszen nem akartuk olyan drágán megcsinálni az itteni bulit, hogy senki ne tudjon eljönni. Szóval rengeteget jelentett, hogy nálatok játszhattunk, Kelet-Európában koncertezni mindig fontos számunkra. Az előző buli Varsóban csodálatosan sikerült. Úgy háromszázötvenen lehettek, és őrület volt! Minden fellépési lehetőségnek nagyon-nagyon örülünk, amely itt adódik. Ráadásul itt már családtagjaink vannak. Nem barátaink, családtagjaink. Ez csodálatos dolog!

Jövő év áprilisában a Nuclear Blast Records gondozásában jelenik meg az legendás Accept következő stúdióalbuma, amely a Stalingrad címet kapta. A lemez producere ismét Andy Sneap (Megadeth, Nevermore, Exodus, stb) lesz, akivel a banda előző, Blood Of The Nations című lemezén is együtt dolgozott.

Tóth Gábor jelentkezett hírekkel:

Pirisi Ákos barátom (az első To-Mera lemezen dobolt, onnan lehet ismerős) és én közös fájlban tettük Önök számára elérhetővé az aktuális zenei kivetüléseinket. Mindkét anyag dark ambient stílussal jellemezhető, az enyém olyannyira, hogy egyetlen analóg szintetizátort használtam az elkészítése közben, mivel az előző lemezem, az Űrkert kicsit metálosabb lett a tervezettnél. Ákosé mozgalmasabb, ő csatasorba állította a hangját is, és pengetős cuccokat, stb... A két lemez innen tölthető le ingyenesen

Hamarosan elkészül a Nagaarum új videoklipje a kettes lemezen hallható rmWdtk dalra, aminek az alapötletét Oravecz Zoltán (Shockmagazin) apokaliptikus novellája adta. Feltűnik majd benne a Thy Catafalque-al a Season of Mist-nél lemezt megjelentető Kátai Tamás pár skóciai fotója, amik még eddig sehol nem lettek publikálva.

A GuilThee harmadik lemezének felvételei jövő január környékén startolnak.

Ezek a német „ízeltlábú” zenészek pont olyanok, mint az egyszeri alkoholista, aki imigyen szól a kocsmában: „már befejeztem, de még ezt azért megiszom, hiszen ez amúgy is csak sör”. Tudvalevő, hogy ők is elvileg nyugdíjba vonultak, de azért Rudolf Schenker gitáros csak közreműködött hathatósan a nem kevésbé híres tesó, Michael albumán, most meg itt ez a „csak” újrafelvételeket, feldolgozásokat tartalmazó cd, a Comeblack. Kíváncsian várjuk majd a kiadatlan felvételeket tartalmazó újabb lemezt, majd az azt követő reuniont új szerzemények kíséretében! :-)

A mindössze 20 éves Eloy Casagrande váltja a Sepultura-ban Jean Dolabella dobost, miután ő inkább saját projektjével kíván foglalkozni a jövőben. Az új ütős korábban olyan brazil csapatokban fordult meg, mint a Gloria és André Matos csapata. Hogy a csávó 20 éves kora ellenére nem kispályás az a következő videóból is kiderül.    

Az újjáalakulás örömére ....

 I.

Betraying The Martyrs: Tapestry Of Me

A zenekar jelentkezett egy örömteli hírrel: Örömmel prezentáljuk második hivatalos videoklipünket amit a God of thunder című számunkra forgattunk (ismét teljesen saját erőből). Ez a szám a zárótétel az augusztus végén megjelent Falling with style című. (ingyenesen letölthető) kislemezünkről, ajánlott meghallgatni az egész albumot ha tetszik az efféle muzsika!

Hamarosan (tényleg hamarosan) újabb számokkal, klippel és bulikkal jelentkezünk. Minden információ a zenekarról megtalálható a facebookunkon, illetve dalok és szövegek együtt a bandpage oldalunkon.