
Koncertklippel jelentkezett a Soilwork

Pénteken az az embert viselő, csontig ható hideg volt, de ez sem állította meg a melodic death superturnét, hogy telt házas bulit varázsoljanak a Barba Negrába. Roppant erős és izgalmas összeállításnak lehettek szemtanúi, akik tiszteletüket tették a bulin. Azért emeltem ki a melodic death jelzőt, mert mindegyik banda magával hordozza a műfaj jellegzetességét, egyedül a Jinjer talán, ami kilóg a sorból. Kakukktojásként az ukrán hardcore/prog metal/djent egyveleg az, amiben csak nyomokban található meg a formula. A német Nailed To Obscurity doom-os, melankólikus képviselő a műfajnak, míg a Soilwork maga a modern melo-death megtestesítője gotherborgi hatásokkal. Az Amorphis-t szerintem senkinek sem kell bemutatnom, bár az ő besorolásuk bonyolult és nem is szeretnék kategorizálni. Színes muzsikájukban helyet kap a folk, a prog és a melodic death/klasszikus death metal. Számomra az egyik leghitelesebb dallamosabb metalt játszó formáció. A négy együttes az új anyagaikat népszerűsítették a turné alatt, hiszen egytől egyig fél évre visszamenőleg kidobtak valamit mostanában.
A Soilwork mostanra odáig jutott - persze kőkemény munkával -, hogy bátran kijelenthető, hogy a svéd metal zászlóshajói közt kell számon tartani. Alig húsz év és 11 album kellett hozzá. És milyen albumok! A mostani Verkligheten album kicsit több, mint három év szünet után került a kezünkbe a zseniális The Ride Majestic után, annak folytatásaként. És ha innen nézzük, nem nagyon van könnyű dolga a zenekarnak, nekünk meg marhára igen, mert ahogy a The Living Infinity duplalemez után sem számítottunk arra, hogy a következő megüti a lécet, a The Ride Majestic még is megtette. És persze amilyenek vagyunk, pontosan ezt várjuk el a Verkligheten lemeztől is.
Eheti dalmegosztásunk elég változatosra sikerül. Lesz itt kétlábdobbal vastagon megpakolt svéd metal, fincsi amerikai post-metal, hazai súlyozás, ragyogó-fekete görög fém, és svéd skatepunk.
Eheti dalmegosztásunkban hazai doom rock, death metal több ízben, kisérletező metalcore/punk/emoviolence/screamo és egy kis heavy metal igazi veteránoktól.
Verkligheten címmel január 11-én fog megjelenni a Soilwork új, sorban tizenegyedik nagylemeze. A svéd dallamos death metalt játszó veteránok természetesen a bejelentéssel egyidőben egy dalt közzé is tettek, ennek a címe Arrival. A digipack kiadáshoz egy Underworld című bónusz EP is járni fog, ezeknek a dallistája, valamint persze a dal és a borítók (először a hagyományos, majd a digi kiadásé) az alábbiak.
Június 29-én érkezik a retrometalos szupergroup The Night Flight Orchestra új albuma, a Sometimes The World Ain't Enough. Erről most a This Time lett kiszemelve arra a célra, hogy ugyan már azért mégiscsak tessék megvenni a "kazettát". Persze az album megjelenése mellé illik odabiggyeszteni, hiszen legalább akkora súlyú információ: december 11-én az A38 Hajón élőben is el lehet majd csípni az urakat!
A Soilwork stúdióban van. Aki jobban követ minket, annak ez nem újdonság, viszont most lentebb egy rövidebb, dobfelvételeket megörökítő kisfilmet is meg tudunk mutatni, főszerepben az "új hús" Bastian Thusgaarddal. Fogalmazzunk úgy, hogy súlyos lesz.
Készül a 2015-ös The Ride Majestic utódja, azaz már a felvevőszobában ügyködik a Soilwork. A lemez az első anyag lesz Bastian Thusgaard dobossal, akit a Megadethbe igazolt Dirk Verbeuren helyére szerződtettek a svédek még 2016-ban.
Befejezte az immár negyedik korongjának felvételeit a The Night Flight Orchestra. Ha esetleg nem lenne ismerős a csapat, csak annyit érdemes tudni a csapatról, hogy a többek között a Soilworkös Björn Strid énekel és az Arch Enemy basszer Sharlee D'Angelo gitározik benne és egyáltalán nem death metalt, hanem retro hangulatú rockzenét csapatnak benne.
A baranyai Hanczik Dávid, akit max. a Dirty Dawn második lemezén, a Wednesdayen ellátott dobosi munkájáról ismerhet a 'core-rajongó jóember, olyat alkotott, amiről a legtöbb metálrajongó csak álmodik: közös számot készített álmai zenekarának frontemberével.
Dávid az utolsókat simítja debütlemezén, még csak kóstoló-koncerteket adott szólóprojektből épp kinőtt zenekarával. Pincestúdió- és numetal-fanatikus. Minden hangszert ő írt és játszott fel az ominózus számon, ami most a rockstationön is debütál. Körbekérdeztünk a háza táján, mégis hogy sikerült ez neki.
A két évvel ezelőtt, amikor duplalemezzel megjelent a The Living Infinite, ami egyrészről a Soilwork pályafutásának addigi csúcsa volt, másrészről pedig simán odafért az 2013-as év legjobb tíz lemeze közé. Természetes, hogy a banda megpróbálta meglovagolni az előző lemez sikerét és nem nagyon változtatva a recepten, megírta gyakorlatilag annak folytatását, a The Ride Majestic-et.