Jó pár éve megfogadtam, hogy a Sziget Fesztiválra még egyszer el nem megyek. Persze ez is egy olyan felelőtlen kijelentés, amelyben az első agilis szándék hamarosan lankadt minden nyár elérkeztével. Ez mondjuk annak is köszönhető volt, hogy már csak az emlékeink mély bugyraiban leledzik az az éra, amikor a Sziget egy évente megrendezett Faithless, és Morcheba húzónevekkel hájpoltatott vurstli volt. Mondjuk a vurstli hangulat az még mindig megvan, de legalább olyan bandák csinálják hozzá a cirkuszt, mint a Deftones, vagy a The Haunted, ha csak rock ügyileg nézzük a dolgokat.

A két évvel ezelőtti emlékezetes és teltházas fellépésük óta rajongók ezrei követelik vissza a Lővérekbe minden idők legütősebb def-etechno rombolásait előállító The Prodigy csapatát. A hangyás britek 2008 óta turnéznak, az idei nyáron is övék a főszerep a világ legfontosabb fesztiváljain, így nem kis teljesítmény, hogy július 2-án újra a VOLT Fesztiválon robbanak majd az olyan katartikus erejű Prodigy-opuszok, mint a Firestater, a Voodo People, a Baby's Got A Temper vagy az Invaders Must Die!
A Soprontól csak egy karnyújtásnyira lévő Bécs városából érkezik a Kruder & Dorfmeister páros. A bécsi lounge zene császárai ünnepi alkalomból álltak újra össze, és mindössze néhány, általuk igazán izgalmasnak ítélt fesztiválon vállalnak fellépést 2010 nyarán. A “The 16 F***king Years Anniversary Session“ címet viselő show egyszeri és megismételhetetlen, melyet MC Earl Zinger és Ras MC T-Weed szédületes színpadi MC-párbaja, valamint Fritz Fitzke vizuálművész koncertet kísérő médiainstallációja tesz majd még emlékezetesebbé.

A drum and bass rajongói idén naponta többször is elismerően bólogathatnak kedvenc ütemeikre. A korábban bejelentett Andy C és MC GQ mellett Sopronba látogat a világ egyik leghíresebb jungle dj-je és producere, Shy FX Stamina MC oldalán, valamint a műfaj sötét erőiből táplálkozó, techstep-, és neurofunk-dj, Ed Rush is.

Az eddigi VOLT Fesztiválokon kialakult nívós világzenei tradicót idén nyáron az ukrán Haydamaky zenekar viszi tovább. Aki pedig minden érzékszervet megmozgató, punk-raggae-jazz-metál-arab zenei stíluskavalkádra vágyik, a Mano Negra-iskola jeles növendékeitől megkapja a magáét: jön az N&SK Franciaországból.
 

Nos lassan megint eltelt egy év a 2008-as Sziget Fesztivál  óta, mindjárt kezdődik az idei. Ahogy azt tettük a múlt évben, idén is bemutatjuk a Fesztivál nevesebb fellépőit, persze azokat, akik rock/metál-ban utaznak. A brit bandák zömétől elnézést kérünk idén annyian vannak, hogy egyenként nem jutott rájuk időnk. 

Nos lassan lehet, hogy átmegyünk drum'n'bass station-be, mert a Pendulum után, most a The Prodigy bemutatása következik a sorban és itt is igaz, hogy bár a csapat nem direkte rockbanda, azért hozzáállásban, színpadi produkcióban mindenképpen beleillik magazinunk profiljába. 

A britek elektro világsztárjai voltak már mindenféle zenei stílus meghatározás alanyai. Volt ez már rawe, big beat, drum n' bass, def-techno, jungle, meg még tököm tudja mi nem. Egy viszont biztos: bár annyira nem az én zeném, nem véletlenül tartanak ott, ahol. Ugyanis ahhoz, hogy világszerte ismert legyél, egy jó adag szerencsén kívül kétségtelenül több kell - legalább tehetség - mert így sehogy sem lehet tizenhatmillió lemezt eladni.
 
A Keith Flint (énekes), Maxim Reality (énekes, MC) és Liam Howlett (billentyűs, főatyaúristen, zenei agy) alkotta trió idén ötödik lemezét adta ki Invaders Must Die címmel (RockStation kritika: Nem az a dühbomba : The Prodigy - Invaders Must Die).
Korábban olyan listahódító  slágerekkel hozakodtak elő, mint a Charly, a Voodo People, a Smack My Bitch Up, vagy a Firestater. Legsikeresebb lemezükkel a Fat Of The Land-del Liam Howlették minden elképzelhető csúcsot megdöntöttek, még a leggyorsabban fogyó lemez Guinness rekordja is az övék. A csapat a 2000-es években is szállította a lemezeket, igaz már nem olyan gyorsasággal.

A Szigeten közvetlenül a Pendulum után lép fel a banda augusztus 14-én (szerdán) 21.30-.as kezdéssel a Nagyszínpadon.

A cikk további részében: Invaders Must Die!

Bár ez az írás is az RS Light rovatban végzi, ha másban nem is, hozzáállásában az angol The Prodigy mindenképpen belefér abba a skatulyába, amibe a többi zene is, ami nálunk szerepel. Nem vagyok fan club tag – nyilván a nagy slágereket én is ismerem – így aztán sem elvakultsággal, sem utálattal nem vádolhat senki.

A britek elektro világsztárjai voltak már mindenféle zenei stílus meghatározás alanyai. Volt ez már rawe, big beat, drum n' bass, jungle, meg még tököm tudja mi nem. Egy viszont biztos: bár nem az én zeném, nem véletlenül tartanak ott, ahol. Ugyanis ahhoz, hogy világszerte ismert legyél, egy jó adag szerencsén kívül kétségtelenül több kell, legalább tehetség, mert így sehogy sem lehet tizenhatmillió lemezt eladni.