Tavaly év végén jelent meg a KILIAN zenekar első, Bohém erdő című kislemeze, melyet aztán a címadó dalhoz készült, videoklip és novella is követett. Az azóta eltelt időszakban a csapat koncertezett az Óriás-sal, a Hollywoodoo-val, az olasz Zippo-val, az Apey and the Pea-vel, majd a nyár végén nekiláttak második EP-jük munkálataihoz, melyhez sikerült megtalálniuk a megfelelő helyet és hangmérnököt. A felvételek Szabó "Lacc"-nál készültek a Tonitrus stúdióban.

Régen hallgattam doom-ot. Sőt mostanában egyre ritkábban. Az hogy ez sajnos, vagy nem sajnos, nem tudom, de legalább helyette kipróbálok egy csomó másféle zenei stílust, vagy csak lehet, hogy változik az ember ízlése. Egy szó, mint száz, kicsit perifériára került a rég szeretett zenei irányzatom, de mikor felpattintottam a My Dying Bride vadiúj albumát, nem kellett több, mint két dal és máris ott éreztem magam, mint évekkel korábban: hatásos cucc az A Map of All Our Failures névre keresztelt új lemez, amely már a tizenegyedik a sorban. Egy halvány rosszindulat volt bennem az albummal kapcsolatban, mikor felcsendült az kezdő Kneel till Doomsday, de valószínűleg ez csak annak szólt, hogy az átállás ment lassabban, mint számítottam.

Pár nappal ezelőtt veséztük ki és dicsértük meg jól a az Ill Nino új, Epidemia címet kapott lemezét. Akkor videót nem tudtunk mutatni hozzá, de most már tudunk. A kvázi címadó dalhoz készült videóban felbukkan az Emmure frontembere Frankie Palmeri, maguk a felvételek pedig a csapat szeptember 29-ei milwaukee-i koncertjén készültek. Videó Hajtás után!

A nyugalom megzavarására tökéletesen alkalmas koncertet adott nemzeti ünnepünk alkalmából a címben említett három modern metál banda. Mivel nem egész napos melóból estem a koncertre, ezért sokkal nyugodtabb állapotban voltam, rá tudtam hangolódni az estére, de talán éppen ezért sokkal nagyobbat ütött.  Végre most nem sikerült elkésnem, így teljes egészében láthattam a teljes esti műsort, amit az angol The Safety ’mi-mind-szakmunkásbajuszt-növesztettünk’ Fire kezdett  (jó, mondjuk szemét vagyok, mert a dobos nem…ő fu-manchu-ban nyomta). Szándékosan nem kerestem a zenéjükre a neten a koncert előtt, mert kíváncsi voltam, hogy így meg tudnak-e győzni. Mondjuk sokat nem játszottak, nagyjából 25 percet, és nem nagyon lehetett hallani az énekes csávót, a dobot viszont túlságosan is, de jónak tűntek – valószínűleg teszek egy próbát a bandával. Jól izzították a publikumot, szépen előredolgoztak a két ’nagynak’, és így a fellépésük végére szépen megtelt a terem, és mindenképpen szimpatikus volt a zenei alázatuk. (Fotók: Réti Zsolt)

A germán thrash metál veterán Sodom stúdióba vonult és megkezdte új lemezének felvételeit Waldemar Sorychta (pl Grip Inc.) producer irányítása mellett. Ahogy Thomas "Angelripper" Such basszer/énekes/főnök elmondta Markus Freiwald nagyszerű munkát végezve mindössze 2 nap alatt befejezte az összes dobsávot még múlt hét szerdán. A két nap alatt összesen 12 dalt kalapált fel, míg ezen a héten Bernd "Bernemann" Kost gitároson a sor. (Fotó: Réti Zsolt)

Bár mi már pár nappal ezelőtt ódákat zengtünk a Neurosis 5 év után megjelent új lemezéről, most ti is meghallgathatjátok miről beszéltünk, ugyanis hajtás után ott a teljes Honor Found In Decay. Jó világvégét nektek!

A Halor élt, él és élni fog! A vasi acélos srácok nemrég adtak életjelt magukról egy új dalra készült videó formájában. A Halor valóban eléggé csendben volt az utóbbi időben, legutóbb a nyár elején törték meg az őket övező csendet egy hírrel, miszerint épp egy új album - amely igencsak aktuális a hat éve megjelent Welcome To Hell után - felvételein dolgoznak.

A lemezről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a címe Wasteland és a határainkon túl is elérhető lesz. Az Insomnia képében itt a munka első látható és hallható eredménye, és hamarosan – teljesen formabontó módon – további klipekkel is jelentkezik a csapat, először a Black Clown Army, majd az Infinite Black című dalokra, amelyek szintén vadonatújak. A zenekar az RTL Klub „A Nagy Bandaháború” nevű klipversenyébe is nevezte a videót, ahol szép számú szavazatot kapott, de minden klikk jól jön...

Sokan reménykedtek benne, hogy a Refused idei fesztiválszezonra szóló, aztán azon kicsit túlnyújtott újjáalakulása tovább tart az év végénél, de mára világossá vált, hogy a svédek nem gondolják meg magukat. A Facebookon adták rajongóik tudtára egy hosszabb bejegyzésben, hogy a december 15-én szülővárosukban, Umeában adott koncertjük lesz az utolsó fellépésük. A zenekar előtte még az Egyesült Államokban, majd Ausztráliában is játszik, amit zárásként egy skandináv körút követ. Nekünk kétszer is volt alkalmunk látni a bandát, először az idei Novarockon egy csonka koncerten, majd október 1-jén a bécsi Arénában.

Elfogytam év végére. Erőltetem az agytekervényeimet, próbálok rákoncentrálni a feladatra. Hallgatom az új Graveyard lemezt, több okból is. Egyszer azért, mert az előző Hisingen Blues meggyőzött arról, hogy a külön utakon járó, de egy tőről fakadó Witchcraft/Graveyard vonal remekül kiegészíti egymást és ha az egyiket igen, akkor a másikat is, vagy egyiket sem hallgatja az ember. Aztán ott van a mindig remek kiindulási pont, hogy Svédek. Márpedig ezen a bolygón a garázsrock/rock and roll/ pszichedelikus doom vonalon őket favorizálom. Elment volna az eszem? Kétlem. Ami zene ebből az országból kikerül, az jó eséllyel veri kenterbe nyugati vetélytársait.

A hazai underground koncertszervezésnek mindig megvan az a bája, hogy amikor valaki később ismer meg egy zenekart – mondjuk az aktuális itthoni koncertje után –, egyrészt végtelenül marcangolja magát, másfelől alig várja, hogy ismét láthassa a szóban forgó zenekart. Ugyanezen ment keresztül a Mastodon és a High On Fire, de ez igaz a négy éve az Avalonban fellépő Caspianre is, hiszen az akkor még csak ígéretesnek tűnő bostoni post-rock banda mára az egyik legjobban csengő névvé nőtte ki magát a műfajban.

A héten megkezdi új nagylemezének felvételeit a Megadeth. Mindezt Dave Mustaine közölte egy friss közleményében. Hogy a TH1RT3EN utódja mikor jelenik meg, azt nem árulta el az énekes/gitáros, de a csapat 14. albuma várhatóan még jövő évben a boltokba kerülhet. (Fotó: Réti Zsolt)

Amerikában már lassan bevett szokás, hogy ha Karácsonyra kivilágítjuk a házunkat, akkor Slayer szól hozzá. De mi van Halloweenkor. A texasi Odessa-ban már tudják a szomszédok .... Bark At The Moon szól Ozzy Osbourne-tól, az O Fortuna-val felvezetve. Van hozzá Godzilla, kivilágított sírok, világító pókháló, műfüst, lézershow.

A zenekartól kaptuk az alábbi hírt: Metamorf címmel megjelent új kislemezünk, melyen 3 népszerű magyar pop sláger található újraértelmezett formában. A kislemez letölthető Facebook oldalunkról. A Most múlik pontosan című dalhoz készítettünk egy klipet, melyben a próbatermi és stúdiós élmények elevenednek meg, a videót megnézhetitek itt.

Ezen az anyagon játszik először a 2011-es Önharckép nagylemezt követő tagcsere után csatlakozott Erdélyi Péter (AA/MZ) gitáros. A kislemezen szereplő dalokkal és velünk élőben legközelebb november 9-én a révkomáromi Rév-klubban, valamint november 16-án a budapesti Dürer-kertben találkozhattok. A próbateremben már csiszolódnak a következő nagylemezre szánt friss szerzemények is, melyek közül a következő bulikon 1-1 dal már hallható is lesz."