Mióta lerakta a piát és a drogokat (na meg a raszta-buszsofőr dizájnon is túltett), Devin Townsend átlagban számolva is évente hozott ki albumokat. A „kezdeti” Ki/Addicted! (2009) és Ghost/Deconstruction (2011) négyes után 2012-ben az Epiclouddal kényszerítette zenészek sorát a karrierjük felhagyására, idén Ché Aimee Dorvallal közösen kihozta a kicsit Ki/Ghost szerű keverék Casualties of Cool sideproject szintén zseniális albumát, miközben egy-két DVD is kikalandozott a Mester kezei közül. Vajon kezdenek-e megjelenni a tempó miatti kiégés jelei, vagy továbbra is hozza a szinte tökéletest?

Magasra tegye fel a kezét, aki ott volt a pénteki Stoned Jesus koncerten! Rendben van. Akkor most az tegye fel a kezét, aki szeretne egy a zenekar tagjai által dedikált posztert nyerni! Na, ha tényleg ennyire szeretnétek, akkor kattintsatok a tovább gombra, ahol a játék részleteit is megtaláljátok!

Ha zenét hallgattál a '90-es években és nem érted be a Metallica-Guns párossal, hanem  aktívan figyelted a történéseket a színtéren, akkor biztosan hallgattál Helmetet is (ha gördeszkáztál akkor 100%). A Betty album idén 20 éves, ez a ma már alapműnek számító lemez kultikus rajongás tárgya a metalkedvelők között. De nem csak a Betty és a Meantime albumok miatt a '90-es évek egyik fontos és nagy hatással bíró zenekara a Helmet. Page Hamilton jellegzetes gitárhangzása iskolát teremtett, a klasszikus Helmet-hangzást ezer közül meg lehet ismerni és az egyik fő hatása olyan zenekaroknak mint a Norma Jean, Chevelle, Deftones, Linkin Park, Korn, stb.

A Led Zeppelin a tegnapi napon hozta nyilvánosságra hozta a „Rock And Roll” (Alternate Mix)-hez című dalhoz készült videót, benne élő felvételekkel és az új vizuállal. A „Rock And Roll” Alternate Mixe a Led Zeppelin IV deluxe kiadásába került bele, mely a Houses Of The Holy-val egyszerre került a boltokba. Mindkét kiadványt a gitáros és producer, Jimmy Page maszterelte újra, illetve a csomagokban helyet kapott egy második lemez is eddig teljes mértékben kiadatlan zenével!

A semmiből tűnt elő tegnap Storm címmel egy új Soundgarden-dal, amit még májusban rögzített a zenekar Jack Endino producerrel, aki a csapat első EP-jén is dolgozott már a zenekarral. Hogy a dal felkerül-e a csapat új lemezére, egyáltalán milyen apropóból jelent meg arról még nincsenek információink.

Anthony Vincent nevét már többször olvastátok nálunk. A kifejezetten jóhangú énekesnek az a mániája, hogy bizonyos dalrészleteket 20 különböző stílusban illeszt egymás mellé. Halloween alkalmából is előállt valami különlegessel, bár mondhatnánk azt is, hogy adta magát az ötlet, hogy Michael Jackson Thriller című dalával álljon elő.

Hétvégén játszották a World Series, azaz a profi amerikai baseball bajnokság döntőjének ötödik meccsét San Francisco-ban, ahol a San Francisco Giant és a Kansas City Royals csapott össze. A hagyományoknak megfelelően egy híresség énekelte a nemzeti himnuszt, a The Star-Spangled Banner című dalt a meccs előtt, most az amerikai alternatív rock együttes, a Staind énekesére esett a választást. Egészen a második sorig minden rendben is ment. Aztán a  "what so proudly we hailed at the twilight's last gleaming." sor helyett "what so proudly we hailed were so gallantly streaming" csúszott ki. Igaz, hogy a "were so gallantly streaming" rész két sorral később szerepel a dalban, de azért mégsem volt az igazi. A közönség a helyszínen annyira azért nem akadt fent, de Lewis egy közleményben kért elnézést mindenkitől, és reméli, hogy megbocsátják neki ezt a botlást. 

Ezzel csak annyi a rohadt nagy gáz, hogy három éve, amikor Christina Aguilera a 45. Super Bowl megnyitóján cseszte el a himnuszt, akkor Lewis egészen határozottan ekézte a művésznőt - hát ilyen, ha visszanyal a fagyi.

A kaliforniai Rings Of Saturn már első találkozásunkkor – a 2012-es Dingir lemeznél – is borítógrafikájával hívta fel magára a figyelmem, ami a most megjelent, Lugal Ki En esetében is hasonlóan látványosra és megkapóra sikerült, méghozzá egy bizonyos Mark Cooper jóvoltából, akinek egyébként érdemes szétnézni további munkái között is – elég elvetemült a srác.  Az általuk elkövetett, disszonáns, technikásabb deathcore fő felvevő piaca az USA-ban a fiatalságnak jelenleg még agyontetovált, méretes fültágítót is előszeretettel viselő szegmense, akik – talán egyelőre nem tudják, de – öt-tíz éven belül, miután rájöttek, hogy az élet nem egy péntek esti moshpit, a szépészeti ipar elsődleges haszonforrása lesznek a fülrekonstrukciós és lézeres tetkóeltávolítási műtétek armadájával. Anyu szólt előre, de ti nem hallgattatok rá...

Idén október 31-én már nyolcadik alkalommal adják át habkönnyű örömmámor közepette az egyre rangosabb Kettőnégy Gumizsiráf-díjakat a metálzenei szakma legnívósabb szereplőinek. Budapest legkúlabb, legelegánsabb, legszenzésönelebb díjátadója Kelet-Közép-Pest klubgyöngyszemében, a Dürer Kertben. Igazi ünnep ez a valódi, igényes és exclusive bulik kedvelőinek!

I Hate Your World címmel érkezett meg a második csapás, a hagyományt folytatva ez is ingyenesen elérhető, digitális formában! Az Advisory ötlete Dechatel Ádám dobostól származik, aki a fő dalszerző is a csapatban. A koncepció egyszerű: kíméletlen, brutális, megalkuvás nélküli grindcore zenét játszani úgy, mint a régi nagy elődök. Az I Hate Your World zeneileg megtartja az eredeti grindcore pusztító hangulatát, azonban hallható némi tiszteletadás a stílust befolyásoló nagy előadók felé is, van Autopsy-t idéző necro death metal hangulat, Agathocles-fílingű punk tempók, de persze a blastbeat és a rövid dalok mindennek határt szabnak. A társadalomkritikus, néhol zavarbaejtően szokatlan szövegeket ismét az énekes Csala Bertalan „Srég” követte el, a húros hangszerekért pedig Komlósi Dávid a felelős.

Szombaton tartották a Neil Young nevével fémjelzett, súlyos beszéd- és testihibás emberek az életbe való beilleszkedését segítő Bridge School megsegítésére szervezett jótékonysági koncertet. A koncerten a Pearl Jam is fellépet egy akusztikus szettel. A koncert csúcspontja azonban akkor jött el, mikor Eddie Wedder énekes a Soundgarden frontember Chris Cornell-t is a színpadra szólította. Ez az összeállítás így pedig gyakorlatilag megegyezett a grunge éra legendás zenekarával a Temple Of The Dog-gal, amely egyetlen lemezt készített a legendás Mother Love Bone énekes Andrew Wood emlékére, aki heroin-túladagolásban halt meg 1990. márciusában. Alább a közösen eljátszott Hunger Strike.

Az ír Dread Sovereign-t nem kisebb név alapította, mint Alan Averill Nemtheanga, a Primordial énekese. Nemtheanga itt nem csupán frontember, de basszusgitáros és fő dalszerző is egyben, a stílus pedig saját bevallása szerint a doom és a jelzők nélküli metal között mozog valahol, olyan zenekarok hatásait vegyítve, mint a Venom, a Saint Vitus, a Cirith Ungol. Az új banda megvalósításában egyrészt a Primordial-béli kollégája, a dobos Simon O’ Laoghaire segítette, valamint egy fiatal rockgitáros, bizonyos Bones, aki lendületes-tüzes játékával mindjárt igen sokat hozzá is tett a csapathoz.

A múltkor már mondtuk, hogy Marilyn Manson televíziós kalandjai után ismét a zenére összpontosít. Jön is új lemez jövőre, amelyről egy új dal már landolt is. Alább a Third Day Of A Seven Day Binge című dal, amely eléggé meglepő elsőre.