A Puscifer áldása és balsorsa az, hogy a frontemberük nem más, mint Maynard James Keenan. Maynard leginkább a Tool, meg az A Perfect Circle frontembereként ismert, a Puscifer általában a harmadlagos bandájaként van elkönyvelve a nehézfém ragadozók étlapján. Pedig leginkább ez a banda MJK önmegvalósítási terepe, a Tool- APC összehasonlítgatásoknak viszont elég kevés a létjogosultsága, az előbbihez legalább is semmiképp. Az énekes ugyanaz, de a zenei agytrösztök (Adam Jones és Billy Howerdel és jelen esetben Maynard) miatt mind más jellegű zene.

Gyenge bandának viszont nem titulálnám a Puscifert, habár a korábbi anyagait felületesen megismerve sem éreztem indíttatást, hogy beleássam magam az életművükbe. A debil album, és EP címek (lásd: V Is For Vagina, vagy C Is For (Please Insert Sophomoric Genitalia Reference HERE)) és borítók még inkább arra ösztönöztek, hogy távol tartsam magam zenéjüktől. A Money Shottól így nem sokat vártam.

Az él, az odabaszós zúzás egyáltalán nem a Puscifer sajátja. Viszont néha el tudnak kapni egy olyan erős atmoszférát, amihez hasonlót mondjuk az A Perfect Circle utolsó (remix) lemezeinél nagyítóval sem lehetett megtalálni. Laza, ambientes, néhol trip hopba hajló reptetésekre lehet számítani, amiben meg vannak a súlypontok és az ellenpontok, végül is egy jó összképet hozva.

Néha elkap az izgalom az olyan daloknál, mint a lebegős-törzsies Grand Canyon, vagy a pofátlanul fülberagadó The Remedy, de a nagymonológgal kezdő –és keménycsattanóval folytatódó- Simultaneous is teljesen magával tud rántani. Az album nyitó Galileo emlékeztet leginkább a jobb A Perfect Circle pillanatokra, még úgy is, hogy azért nem annyira gitárközpontú szám.

A Money Shot elég erős lemez a gitár háttérbe szorulásának ellenére is, sőt a címadó dal talán a leggyengébb pontja az albumnak, holott a legzúzósabb tételről beszélünk. Abból a dalból valami olyasmi lett, mint egy Nine Inch Nails stílusgyakorlat. Az elektronikához bátran nyúl a Puscifer, de néha elég öncélúvá válik, lásd: The Life Of Brian (Apparently You Haven’t Seen It). Carina Round női énektémái viszont remekül összhangban vannak Maynard hangjával, így még a gyengébb zenei alapú számok is meg vannak mentve.

A Money Shot kellemes meglepetés, egyáltalán nem halott ügy megszeretni, bár nincs semmi értelme mondjuk a Tool-hoz hasonlítani a zenéjüket. Kellemes, lebegős atmoszférája van, néhol baromi erős szövegvilággal. Nem feltétlenül az a zene, amit bármelyik nap, bármelyik napszakában gond nélkül befogad a hallgató – főleg ha karcosabb riffekhez, feszesebb ütemekhez van szokva -, de így is egy igen kellemes élményt nyújt végig hallgatni ezt az albumot. (4.5/5)