A november elejei
Shining koncert előtt nem igazán ismertem az ausztrál
Caligula’s Horse-t, viszont a koncert óta napi szinten hallgatom a dalaikat, albumaikat. Ritka, amikor ennyire megragad egy előzenekar zenéje. Jó, persze, kvázi dupla headliner buli volt, de mivel nem igazán voltak ismertek számomra, nézzétek el, hogy csak ilyen jelzővel láttam el őket. Mivel azóta már jobban beleástam magamat a munkásságukba, mondhatom, hogy az egyébként progmetalos ötös új albuma a korábbi két lemezhez képest sokkal letisztultabb hangzással támad. Bárcsak minden zenekar így újulna meg!