Mivelhogy a lemezekből már korántsem lehet grandiózus összegeket kaszálni (persze vannak kivételek), a zenészek kénytelenek a turnézással előteremteni a kiesett anyagiakat. A Forbes össze is szedte, hogy kik voltak azok az előadók, akik a legtöbbet kaszálták azzal, hogy nyakukba vettek országot-világot, figyelembe véve a tavalyi év június első napja és idén június 1. közötti időszakot - mindezt adózatlanul, mindenféle kiadások levonása nélkül. Mondhatni sajnos a pop ebben az időszakban is jobban dívott, mint a rock és metal, de azért így is találni egy-két ismerős nevet a felsorolásban.

Aludtam rá egyet, nem vádolhat senki azzal, hogy elhamarkodottan ítélkeznék, és az én véleményem nyilván nem szent írás, csak egy vélemény a sok közül. Véleménye pedig mindenkinek van, mert az ugye tudjuk milyen...

Esetünkben ez a kiveszőben lévő faj természetesen a minőségi muzsikával és látványos élő előadással szórakoztató, karizmatikus egyéniség. Ha úgy tetszik, a született rocksztár. Ennek a mai napig egyik legismertebb „mintapéldánya” Alice Cooper, aki idén nyáron Fehérváron egyszer már lesokkolt bennünket, de a jóból sosem elég ugyebár. Főleg ha ilyen előkelő vendéget is hoz magával!

A napokban hírt adtunk róla, hogy Myles Kennedy (Alter Bridge, Slash feat. Myles Kennedy & The Conspirators) szólóanyagot fog megjelentetni, melynek első dala, videóval együtt pénteken fog debütálni. Ez meg is történt, a Year Of The Tiger, azaz a március 9-re várható nagylemez címadó dala az alábbiakban meg is tekinthető.

Ahogy pár napja írtunk róla, tegnaptól elérhető az Avenged Sevenfold csak digitális formában megjelenő nagylemeze, a Live at the Grammy Museum. Természetesen az anyag már teljes egészében le is csekkolható, ezt itt, nálunk is megtehetitek.

Új dalt jelentetett meg a "sohaaseggénmegnemülő" Brent Hinds (Mastodon, West End Motel), Danny Carey (Tool), Pete Griffin (Giraffe Tongue Orchestra), valamint David Dreyer énekes, Jimmy Hayward gitáros és Chris Digiovanni alkotta Legend Of The Seagullmen. A jó ideje projektként létező, de végre február 9-én a teljes debütáló nagylemezét is kiadó formáció a korábban már ismert, de most teljes zenekari hangzással megtökösített Shipwreck című dalt adta oda előzetesként a nagyvilágnak, ezt lentebb meg is kagylózhatjátok.

Január 26-ra várható az izraeli Orphaned Land legújabb albuma, az Unsung Prophets & Dead Messiahs, amelyet ráadásul március 11-én be is mutatnak Budapesten. Ennek az első dala, a Blind Guardianos Hansi Kürschsel felvett Like Orpheus már el is érhető, ráadásul egy mondhatni szokásosan az iszlám és a zsidó (valamint az ezúttal most kimaradó kereszténység) egyenlőségét hirdető videóval megtámogatva. Ráadásként még a Kreator is megjelenik a videóban, szóval fullos mind a látvány, mind a hallgatnivaló. Van még kérdés?

Pár napja találkozhattatok a RockStation szerkesztőinek egyéni listáival, melyekben fellajstromoztuk az idei kedvenceinket. Ezekből, ahogy a korábbi években is szokásunk volt, készítettünk egy összesített listát, melyből kiderül, hogy mely lemezeket találtuk kollektíven a legerősebbnek. Nyilván azok a korongok indultak nagyobb eséllyel, melyek többünknél is megjelentek, ráadásul az előkelőbb helyeken. De hagyjuk a rizsát, íme a tizenöt legjobb korong, legalábbis a RockStation szerkesztőségének összesített véleménye szerint.

Ahogy már tegnap is beszámoltunk róla, Ceremony And Devotion címen lesz elérhető a Ghost legújabb kiadványa, egy koncertlemez, mely CD, vinyl és 8-track verzióban fog napvilágot látni. A január 19-én megjelenő anyagról egy dal, az Absolution már meg is kagylózható, egy koncertes fényképekkel megszórt videó társaságában.

Azt ugye mindenki tudja, hogy 2018-ban jelenik meg a legfrissebb Napalm Death sorlemez. A grindcore keresztapák viszont nem szaroznak, hiszen jövő márciusban kihoznak egy válogatás lemezt is, a Century Media égisze alatt. Napokkal ezelőtt pedig megjelent a Nurse The Hunger című dal, a Decibel Magazin különkiadásában, egy flexi disc-en.

Egy baráti látogatás tetőzött ebben a szombathelyi kiruccanásban, amikor is a sokat megért és sok átalakuláson átesett Végállomás falai között láttam hazánk black metal büszkeségét. Méghozzá a lehető legideálisabb körülmények között, az elképzelhető legjobb felállással!

Június 17-én 24 év után újra Magyarországra látogat a Body Count. Az idén a Bloodlust képében egy igen veretes lemezzel jelentkezett amcsik Budapest Parkos bulijára egy előzenekart már be is jelentettek, a szintén rap metalban utazó, kvázi supergroup Powerflot, akik egyébként idén jelentették meg a bemutatkozó korongjukat.

Ez az év tele volt ifjú korom nagy kedvenceinek a váratlan visszatérésével. Ez ugye jó dolog. Lehet örülni. De ugyanennyire benne van az is, hogy a nosztalgia meghitt, és jótékony szépia fénye egy új albummal könnyen mattosítja a jelent. Így voltam az új Life Of Agony-nál, meg az Iron Monkey-nál, viszont a Quicksand, vagy az At The Drive In már inkább azt jelezte, hogy nem érdemes temetni a 90’s kultikusan radar alatt repkedő zenekarát. És év végére befutott a Glassjaw is.

Aki a Pantera fénykorában kezdte a metalos életmódot, mostanra már biztosan eljutott abba a korba, amikor érdemes már elgondolkodni a gyerekvállaláson, ha már épp nincs egy-két csemete a háztartásban. Milyen szép a világ, már arra is megvan a lehetőség, hogy a Pantera nevével fémjelzett babakocsiban nyomassa a metalporonty, igaz, csak (hol máshol?) az amcsiknál lehet beszerezni, nagyjából hatvan dollár fejében, igazából egész fair biznisz.

A Werckmeister Harmonies turnékról is ismert két zenész, azaz Dylan Desmond és Jesse Shreibman alkotják azt a Seattle doom duót, akik Bell Witch néven vívtak ki elismerő bólogatásokat a műfaj legnehezebb rétegeit elcipelő rajongóinak körében. Szenvedés, fájdalom, halál és szellemek. Súlyos málházás. Hipnotikus átvezetések. Katartikus melódiák. Nem könnyű, de maradandó élmény ez a zene. A duó harmadik lemeze Mirror Reaper címmel az év egyik legnagyobb ívű alkotásának számít a temető tömegek zenei vonalán. A friss lemez turnéjának keretében pedig Budapestre is ellátogatnak. Az A38 gyomrában mutathatják majd be lomha és végtelen muzsikájukat április 17 - én. Mielőtt mindez a Jacob Bannon által rendezett Roadburn fesztiválon kiteljesedne, ahol a sosem sztenderd, de megszokott produkcióiktól eltérően rendhagyó koncertet adnak majd. Fővárosunk után néhány nappal. Előtte azonban nálunk és a Aerial Ruin társaságában. Ízelítők pedig a hajtás után.

Globális felmelegedés, földönkívüliek támadása. Tévé jóslás és agyhalál. Bombák meg az éhes kis sárkánykák, aki eleszik előlünk a világ összes pénzét. Mindehhez még tébolyodott elnököcskék is. Blondie és Joan Jett három perces híradója nagyjából olyan képet fest a minket körbefogó világról így a karácsonyt várva, ahol nyugodtan bele is ülhetnénk a karácsonyfába, hogy testközelből érezzük nagyjából milyen is lesz ez a jövő. Ellenben az ismerős dolgok mégiscsak adnak némi biztonságot és amíg Debbie Harry kisasszony szája továbbra is olyan bájos flegmasággal formálja a szavakat, mint sok-sok évvel ezelőtt is, addig mindig van remény. Na meg szövetséges, Joan Jett, azaz a régi barátnő személyében. Hogy megint együtt emeljék fel a hangjukat. Most elstartolt közös videójuk a hajtás után.

Ha az olvasottságért cserébe mindenképpen kötelező posztolni naponta minimum egy, de leginkább öt írást, ahol nagybetűvel van kiírva valamelyik mainstream metál banda neve, akkor legalább szülessenek olyan bejegyzések, amik a legjobbakról szólnak, azok hőskoráról szólnak. Nem pedig a pénzről vagy a pózról szólnak. Ahol az egykori vagy mondvacsinált kemény gyerekek a popbandák attitűdkészletével prostituálják a szenvedélyt, ami a zenélésbe hajtotta vagy hajthatta volna őket igazán. Menjünk vissza tehát az időben. 1985 környékére. Amikor a Slayer abban a Dynamo klubban játszott Eindhovenben, ahol akkoriban kezdtek el a hely parkolójában fesztiválokat rendezni és még fogalmuk se volt róla, hogy tíz év múlva ők csinálják meg az évtized buliját. Mint ahogy valószínűleg a Slayer sem sejtette ott és akkor, hogy milyen hosszú lesz ez az út. 

November 17-én jött ki a Korn basszer Fieldy szólólemeze, a Bassically, melynek egy dalára, a Zibba Zibopra videó is készült. Az anyaghoz most egy "így készült" sorozatot is összedobott az öthúros kezelője és stábja, mely egy rövidke háromrészes sorozatként landolt az Internet világában.

Az utóbbi időben kicsit elcsendesedett a Ghost körüli sürgés-forgás, mivelhogy a zenekar kb. tetszhalott állapotban van. Igaz, elvileg készül az új lemez, valamikor jövőre talán napvilágot is lát, viszont előbb egy Ceremony And Devotion című koncertvideót ad ki Papa Emeritus, melynek trailerét lentebb, borítóját pedig a cikk elején láthatjátok.

Pár napja már beharangoztunk mára egy Machine Head videópremiert, ami menetrendszerűen meg is érkezett. A zenekar a január 26-án Catharsis címmel megjelenő új album címadó tételére forgatott videót, melyet alább le is csekkolhattok. Aki még nem tudná, annak mondjuk, hogy a banda a április 20-án az új lemez turnéjával Budapestre is elér, ahol a Barba Negrában lépnek fel.