Szakmai szempontból nézve régi igazság, hogy egy buli nem a kapunyitással kezdődik, és nem a zenekar levonulásával ér véget. Az alábbi beszélgetés kereteiben hazánk egyik legnagyobb múltú promoter cége, a Multimediából kinőtt Live Nation enged betekintést ebbe a szerteágazó folyamatba, kitérve néhány egyéb, szintén a rendezvényszervezéshez kapcsolódó kérdésre is. (Az interjú még február közepén készült, nem sejtve, hogy a koronavírus-járvány majd ennyire a feje tetejére állítja a dolgokat)
Amikor pár évvel ezelőtt bejelentette a Katatonia, hogy most akkor bizonytalan ideig befejeznék a sötétség sugárzását, szó szerint elszomorodtam. Ezt nem a poén kedvéért írtam, tényleg arra gondoltam csak, hogy ez csak egy rossz vicc volt és hamar vége lesz... Úgy alakult, hogy 2019-ben az akkor tíz éves Night Is The New Day megünneplésére végül valószínűleg a tervezettnél kicsit hamarabb, de csak összeálltak és beindították a szekeret, igaz, akkor még nem volt tervben az új lemez. Legalábbis nem ebben a formában...
Kicsit sok volt a Dismember meg az At The Gates, nem? Vagy ha újabb bandák közül szeretnék említeni párat, akkor azt mondom, hogy a srácok rommá hallgatták az Lik meg a Bloodbath lemezeket. Na és akkor mi van? Ez mikor volt baj? Old school death metalból sosem elég, bár nem lövök félre, ha azt, mondom ez a színtér már mindent lerakott az asztalra, így újdonsággal nem igazán lehet már itt előrukkolni, viszont tisztelegni a nagyok előtt azt nagyon is lehet! Ez egyébként nem könnyű, de a budapesti Deprived Of Salvation pontosan ezzel próbálkozott - egy a régi anyagokból szépen újrakreált rothadt, de olykor mégis néha melodikus förtelmet áldozott a cikk elején felsorolt zenekarok (és társaik) oltára előtt.
Bár sok zenekar halasztja el, vagy tolja későbbi dátumra a koronavírus-járvány miatt új nagylemezét, azért még így is elég bőséges májusnak nézünk elébe. Mivel az elmaradó koncertek miatt több időnk van nekünk is, így talán több kritika is születik majd, mint ami az utóbbi időben megszokott volt tőlünk. De nézzük miből is élünk ....
Az I Apologise videójával, illetve az ahhoz köthető emlékek felidézésével folytatja a sort a Five Finger Death Punch. A Quarantine Theater 2020 már az ötödik fejezetnél jár, ha lemaradtatok volna, mutatjuk az eddigi részeket is!
Fú, ha ezt valaki örömmel végighallgatja... Nos, kezdjük ott, hogy a Limp Bizkit gitárosa, Wes Borland és a valószínűleg nem kevésbé őrült testvére, Scott által életre hívott Goatslayer nem egy egyszerű téma. Jó régen kenik már ketten az ipart, nincs is ezzel baj, de fogalmazzunk úgy: nem kicsit kísérleti a téma... Ha esetleg túlestetek volna a The Feather Serpent című albumon és többre vágynátok, akkor van egy jó hírünk: még ezen kívül huszonkét lemeznyi Goatslayer figyel Borlandék fiókjában, amit elvileg szépen-lassan a nyakunkba is fognak önteni.
Egy, az örmény miniszterelnök szövegén alapuló dalt adott ki a mostanában inkább szólóban nyomuló System Of A Down-frontember, Serj Tankian. A zenész a Hayastane címet adta a tisztán örmény nyelven megszólaló akusztikus szerzeményét, melynek a teljes bevételét Örményország részére utalja tovább.
Eheti dalmegosztásunkban régóta várt pop metal, precíz indusztriál gépezet, riffhegyek, láncfűrész hardcore és a "szegény ember Slipknotja".
Franckensteina Strataemontanus címen fog megjelenni a black metal vonalon alkotó Carach Angren hatodik nagylemeze, melyről a Der Vampir Von Nürnberg című, természetesen német nyelven felcsendülő pszichopata dal egy szöveges videóval együtt szabadon hallgatható lett. Ez a korábban bemutatott Monster című tétellel együtt lentebb hallgatható meg, a teljes album június 26-ra várható.
Ötmillió dollárnyi összeget gyűjtött Post Malone a tegnap esti Nirvana-szettjével, amire még Courtney Love és Krist Novoselic is áldását adta. A zenész, aki a Blink-182 dobosával, Travis Barkerrel összefogva nyomatta a dalokat, a teljes bevételt a WHO-nak utalja át.
Június 5-én egy teljes nagylemeznyi anyaggal mutatkozik be a Brendan Murphy (Counterparts), Will Putney (Fit For An Autopsy), Gregory Thomas (ex-Misery Signals, ex-Shai Hulud), Jay Pepito (Reign Supreme, ex-Blacklisted) és Billy Rymer (ex-The Dillinger Escape Plan) alkotta gyilokbrigád, az End. A Splinters From an Ever-Changing Face című lemezről most a Covet Not című dalt mutatjuk, sok könyörületet ne várjatok!
Mindössze huszonnégy órán keresztül lett elérhető a Pink Floyd legendás koncertfilmje, a Live At Pompeii, melyről mi is majdnem lecsúsztunk. Ha még gyorsan el szeretnétek csípni az egy órás alkotást, itt a lehetőség!
Karantén-stílusban, külön zenélve nyomatta a legújabb dalát a The Weapon. A Killswitch Engage frontembere, Jesse Leach által vezetett punkcsapat a Slave State című dallal jelezte, hogy életben vannak, minden rendben, megmutatjuk, hogyan sikerül a gyors, nyers, ősi punkos nóta.
Újabb dalt adott ki a május 29-én érkező új albumáról, a Curse Of The Crystal Coconutról az Alestorm. A pihentagyú csapat a Tortuga című, poppal és rappel is randizgató dalt filmesítette meg, ami akármilyen félelmetesen is hangozhat, beteg durva módon slágeres és ragadós!
Megérkezett a Zoli Bandből átalakult Ocean Hills ezen a néven kiadott első dala, az A Separate Peace. Az AFM-nél megjelenő album lényegében a tavaly megjelent, még az előző néven kiadott Santa Monica című album újramaszterelt, újrakevert verziója lesz, de reméljük, hamarosan jönnek majd az újabb csemegék is.
Több, mint egymilliárdos YouTube-nézettség felett jár a The Cranberries egyik, ha nem "A" legnagyobb slágere, a Zombie. Az utóbbi időben a Bad Wolves feldolgozása révén újra szem elé került dal (ugyebár Dolores is vendégszerepelt volna benne, de a felvételek előtt elhunyt), illetve annak klipje már 4K-s felbontásban is elérhető, ezt a play gomb után ti is csekkolhatjátok.
Három hét múlva jelenik meg a Paradise Lost legújabb nagylemeze, az Obsidian. A veteránok mintegy figyelemfelkeltés, egyfajta stílusos emlékeztetőként beszúrták az arcunkba a Ghosts című friss-ropogós tételt, melyet már mutatunk is!
A 2017-es The Sin And The Sentence albummal a Trivium végre újra megtalálta önmagát. Nem akartak új Metallica, Testament (Crusade), vagy Disturbed lenni (Vengeance Falls), nem akartak latymatag stadionrock valamit tolni (Silence In The Snow), hanem egyszerűen csak kiírták magukból, amit szerettek volna és meg is lett az eredménye: akkorát szólt a lemez, mint a Shogun óta semmi a négyes tollából (húrjaiból?)! Adott volt a kérdés: vajon a What The Dead Men Say is tartja-e ezt a szintet? Megalapozottnak mondható a félelmem, mivel mindig, amikor odarepesztenek, a következő koronggal rendszerint vissza is vesznek abból a lendületből. Nos, felemás érzéseim vannak az új albummal kapcsolatban...
Az aJna zenekar frissen megjelent nagylemeze, a Rengeteg ékes példája annak, miért is kell odafigyelni az undergroundra és végleg elhagyni az 'én magyar zenét nem hallgatok'-szerű melldöngetéseket. Az igényes, pszichedelikus / post-rock zenét tartalmazó anyagot már nálunk is hallhattátok, reméljük, hallottátok is, ez adta az apropóját, hogy kicsit megkíváncsiskodjuk a zenekart, mégis mit illik tudni róluk. A basszusgitárosuk, Piller György válaszolt a kérdésekre.
Miért is a Ministry pihenne a karantén alatt? Alert Level (quarantined Mix) címen kiadott Al bácsi egy új dalt. Aztán hamarosan jön az új album! Mindenki örül? Ha ez még nem lenne elég, a hírek szerint a Tool volt basszerosa Paul D'Amour dolgozik Jourgensennel. Azért ebből a kohézióból érdekes dolgok is születhetnek!