Tavaly év végén jelentette be az Issues, hogy pár koncertet adnak még, aztán elköszönnek a nagyközönségtől. A zenekar úgy gondolta, hogy azért mégsem távoznak üres kézzel, így leszállítottak egy dalt, ami a Since I Lost You címet kapta. A dalban a 2020-ban kirúgott énekes, Tyler Carter nem hallható, az ő szerepét a basszusgitáros, Skylar Acord vette át.

Van, hogy egy zenekar akarva-akaratlanul, de kicsit túlfeszíti a húrt. Hogy most azt dalokban teszi, az egy dolog, hiszen a rock és a metal mindig is valamilyen szinten a lázadásról szólt, de sokszor már a képi körítés is átlép egy bizonyos határt. Most például cicikkel, gyilkosokkal, gyilkosságokkal és egy kaki Jézussal.

Az instrumentális gitárzene a huszonegyedik század harmadik évtizedében ugyan nem tekinthető underground irányzatnak, azonban bizonyos szempontból mégis az. Amennyiben belföldön maradunk, akkor lényegében nincs is olyan szempont, ami az irányzatot kiemelné, kiemelhetné az undergroundból. Még nemzetközi léptékben gondolkodva Steve Vai és Joe Satriani révén manapság is nevesíthető az első vonal - majd egy légüres tér után következnek az undergroundba visszaszorult egykori gitárhősök, és az oda végleg beragadt később érkezők - addig itthon ebben a műfajban nehézkes lenne bármilyen népszerűségi sorrendet felállítani.

A Tool szeret sokat ülni egy-egy albumán, hiszen a legutóbbi 2019-es Fear Inoculumra is tizenhárom évet vártunk. Danny Carey, a zenekar dobosa azonban szépen lengeti a híreket a rajongóknak. Egy interjúban mesélte a napokban, hogy most már semmilyen kiadó nem köti a kezüket, így akár újra csinálhatnak olyan lemezt is, mint például a zenekar első stúdió albuma, az Undertow, rövid dalokkal. Emellett megemlítette azt is, hogy négyük szűrőjén kell átmennie egy albumnak, hogy az megjelenhessen. Ez persze sokáig tart, ellenben soha nem unják meg játszani ezeket a dalokat! Ti mit szólnátok, ha júniusban új dalt is hallanánk az Arénában?

A The Clamps anyagát még tavaly év végén kaptam meg. Mivel a tavalyi év számomra egyértelműen az olasz stoner zenekarokról szólt, így alap volt, hogy szépen elteszem és a 2024-es év elején előkapom a Megamouth-ot.

A power metal két nagyágyúja, a Beast In Black és a Gloryhammer összefog, és közösen járja be Európát: a Glory and the Beast dupla headlineres turné január 20-án érkezik Budapestre.

Két hónappal a dal kiadása után végre rendes videót kapott a Judas Priest új lemezének, az Invincible Shieldnek az előzetes dala, a Panic Attack. Az eddig csak dalszöveges klippel kísért számhoz készített képanyag a brit legendák mindig frankó koncertjeibe ad némi betekintést. A nevezett nagylemez március 8-tól lesz elérhető. Ideális nőnapi ajándék, nem csak hölgyeknek!

A Wolves in the Throne Room igazi mesterei a különleges hangulatú black metal daloknak. A zenekar koncertjein is igyekszik megteremteni egy olyan hangulatot, mintha valamilyen ősi rítuson vennék részt. Új, Crypt of Ancestral Knowledge című friss kislemezük is ezt a szellemiséget hordozza, amelyet május 20-án nálunk is bemutatnak az Analog Music Hallban a Mortiferum és a Gaerea társaságában.

A brit hard rock csapat vezetője rövid betegséget követően, 77 éves korában hunyt el.

Az amerikai dobos mindössze 61 évet élt, halálának pontos oka egyelőre nem ismert.

A fővárosi Trottel Records neve megkerülhetetlen a magyar undergroundban. A Rupaszov Tamás nevéhez köthető kiadó a ’90-es évek legelején indult, és a friss hanganyagok megjelentetésén túl a kezdetektől fogva küldetésének tekinti a ’80-as évekbeli hazai punk, hardcore, illetve alternatív színtér hagyatékának ápolását is.

Vannak időszakok, amikor egyszerűen azt érzem, hogy most jól esne valami könnyedebb zene. Nem feltétlenül bírom 0-24-ben a kemény metalt, akármennyire is szeretem. Szerencsémre ilyenkor mindig szembejön valami, ami kicsit kitisztítja a hallójárataimat. Így volt ez most a német AusgangsSPERRE-nek köszönhetően.

Mivel 2019 óta nem jelentkeztek lemezzel, adja magát a kérdés: mégis mi a franc van a Royal Republic-kal? A zenekar jelenti, élnek-virulnak, sőt, egy új dalt még le is pattintottak a nagyközönségnek jelzésértékkel. A nóta a My House címet kapta és egy videó is készült hozzá.

Tavaly novemberben Boszorkányüldözésnek keresztelt koncerttel zárta le iamyank a második nagylemezének, a Láttam a jövőt meghalni első évét, a lemez bemutatójának kerek évfordulóján. Most először azok is belekóstolhatnak az intenzív élménybe, akik nem tudtak ott lenni. (fotó: Sinco)

Az 1990-es években sokat hallgattam a német Scannert. Legyen szó a hamisítatlan germán power/speed irányultságú korai albumokról (Hypertrace és Terminal Earth) vagy a kimunkáltabb Ball of the Damnedről, ezek mindegyikét nagyon kedveltem. A Mental Reservation is megtalálta hozzám a utat, bár mai aggyal belátom, hogy némileg túlagyalták-túlzenélték.

Új év és új zenekarok! Reményeim szerint az idei évben még több újdonságot fogunk közösen felfedezni, mint 2023-ban! Az évet rögtön egy instrumentális, sludge stílusban utazó bandával indítjuk. itt a Monokrom, a Goragorja-tól.

Kiadta a február 18-án megjelenő albumának, a Fátumnak az első előzetes dalát a Damnation. Az old school death metalban utazó, többek között Juhász Jánost, a Thy Catafalque volt tagját, valamint Gort, Ahriman és Needless tagokat a soraiban tudó zenekar a Belső Kapuk a Világűrbe című számot villantotta meg, mely az alábbiakban hallgatható meg.

Abban a korban járunk, amikor a grunge már bőven lenyugodott Kurt Cobain halálával, és a nu-metal még nem hódította meg az egész világot a Limp Bizkit és a Linkin Park-nak köszönhetően. Egy olyan korban vagyunk, ahol az instrumentális zene nem hódítja meg a világot, amikor a stonerrock egyáltalán nem trendi. És mégis vannak olyan arcok, akik szembe mennek az árral és letesznek az asztalra egy olyan albumot, amiről huszonöt év múlva is beszélnem kell! Igen, nem mai csirke már a Wild Wonderful Purgatory.

Megfigyeléseim szerint a rockzene körülbelül tízévenként megújul, legalábbis más irány, más zenekarok lesznek a "menők". Ez persze egyéni megfigyelés, lehet véletlen sincs így, én mégis elmagyarázom, mire is gondolok. A videóban átveszem a rockzene múltját, jelenét és megpróbálom a jövőre vonatkozó gondolataimat is kifejteni, szóval remélem, tetszeni fog a móka. Fontos, hogy lehetetlen lenne minden stílust és minden zenekart felsorolni a példákban, így tudom, hogy maradt ki még ez-az, de amúgy meg két órás lenne a videó. Az talán meredek lenne.