Az utóbbi idők egyik legkirályabb ötletével rukkolt elő Dudich Ákos zenei újságíró és szakfordító és jóbarátja Horváth "Pityesz" István énekes, azaz a facebookon található 333-an az első magyar Pantera-könyvért! nevezetű csoport megalkotói. Az oldal létrejöttének lényege, hogy két Pantera-őrült szakember, teljesen D.I.Y. alapokból kiindulva magyar nyelvre fordítja és megjelenteti Rex Brown 2013-ban kiadott Official Truth - The Inside Story of Pantera, 101 Proof című könyvét. A könyv magyar nyelven történő megjelenésének körülményeiről és természetesen a Panterával kapcsolatos emlényeikről, emlékeikről kérdeztem a két ötletgazdát Ákost és Pityeszt.



Új Kvelertak videó debütált a megosztó felületeken, ami az érkező új album világába nyújt ilyen módon betekintést. A hideg jövőt sugalló videó Fredrik S. Hana rendezésében és ötlete alapján készült, akivel már többször dolgozott együtt a zenekar. A Roadrunner istálló neves csapata Nattesferd címmel ad ki hamarosan a várakozásokhoz hűen egy valószínűleg remek lemezt, amiről ez volt az első közzétett dal, aminek a címe 1985, és itt meg is találod, a hajtás után.
Olvastunk már punk bulikról, ahol kihúzták valahonnan az áramot egy sarokig és ott nyomták le a bulit. Aztán alakítottak már át templomot klubházzá, ahol lehetett tolni a harcot és még sorolhatnánk az underground milyen furfangokra képes, de hogy valakik rendszeresen szervezzenek le patkánypunk koncerteket egy óvodába, az még minket is megrogyasztott. Márpedig, ha hihetünk a szűk háttér információknak az abszolút hiteles felhasználói néven futó Necrocannibal Dead megnevezésű youtube betyár ilyen videókat töltöget felfele, ahol egy orosz óvodába leszervezett csinos, igényes, szolid, zsúr jellegű punk koncerteket láthatunk...
A Faith No More énekese, az isteni Mike Patton volt a főhőse egy főzőműsor animációs paródiájának, ami Cooking Hostile néven fut az Államokban. Egy a kulináris tudományokat elmélyítő iskola fejének képzelték el az énekest, aki három Faith No More szám átírt változatával - Ashes To Ashes, Be Agressive, Zombie Eaters - tágítja a konyhai tudást a nebulók elméjében. A sorozatot egyébként Joey Siler rendezi - a hangját is ő kölcsönözte a videóhoz - aki korábban egy speciális Helloween epizód kedvéért már jelenítette meg Randy Blythe énekest is a Lamb Of God soraiból. Az említett kis bolondozást, hogy mi is lett ebből az egészből, itt nézhetitek meg, a hajtás után.
Nem valószínű, hogy mellé lövünk, ha azt mondjuk, hogy a D.O.A. minden idők legfontosabb kanadai punk bandája. A Joey Shithead énekes és gitáros által alapított banda nagyjából a hoki imádó észak válasza az államokban taroló Black Flag / Germs / Midle Class és egyéb hasonló bandák kereszttűzében gerjedő hardcore / punk lázra. Az 1978 óta létező zenekar szinte a kezdetektől kitartott az Alternative Tentacles kiadó mellett és a hosszú évek közös együttműködéséből még egy koprodukciós lemez is született Jello Biafra mesterrel közösen, mely a Last Scream of the Missing Neighbors címet viseli. De az csak a hatodik volt a sorban. A sor végét a tavaly megjelenő tizenhetedik lemez zárja Hard Rain Falling címmel, ami egy korai Bob Dylan számra való visszautalás is egyben. Erről hallhatok egy még mindig csípős politikai üzenettel megtöltött friss, hamisítatlan punk nótát, amihez most videó is készült. Természetesen a hajtás után...

Többször adtunk már hírt a soron következő Hatebreed lemez érkezéséről. Most pedig itt az első publikus dal a The Concrete Confessional című új anyagról - megjelenés május 13. - án - méghozzá trendi szöveges videó formájában. A Connecticut állambeli metálos hardcore élharcosainak új szerzeménye az A.D. címet viseli, ami lehet egy sejtelmes rövidítés, de utalhatna egy Sepultura albumra is, bár első blikkre ezt a nótát inkább a Slayer inspirálhatta. A lényeg viszont igazából az, hogy most és azonnal a hajtás után tövig tudjátok nyomni rá a hangerőt, mert itt figyel befele.
A Deutsche Welle szerint pert indított a Rammstein a német állam ellen, mert elmondásuk szerint a 2009-es lemezük, a 
Nem tudom, talán a sok horrorfilmben a gonosz dacára elmormolt latin szövegek miatt, de nekem a spanyol nyelv mindig valahogy misztikusan hat. Ezért van az, hogy én akár egy rebarbara lekvár elkészítését is tudnám babonás ráolvasásnak érzékelni, ha csak egy kicsit is szigorúbb hangsúllyal sziszegik azt el a fogak között. Így nem értek egyet azzal a sok helyről elhangzó állítással, hogy a metál nyelve kizárólag csak is az angol lehet. Erre pedig az Avernal nevű argentin banda cefet simán rá is cáfol. Friss, La Quimera de la Perfección című albumuk ugyanis a tökeinket, agyunkat, csontjainkat mostanában legszakszerűbben lemorzsolgató metál anyagok egyike lehet. A koszos rohadék, turbó kíméletlen zenei közegbe pedig úgy kellett a spanyol argentin szitok szó ennek a bandának - minden eddigi lemezén - mint Gene Simmons lábára a magassarkú, hogy a hátsó sorból is mindenki jól lássa, tényleg nincs a nyelvén semmi fincsi lepedék.
Dunsmuir lett annak a bandának a neve ami Neil Fallon a Clutch frontembere és Vinnie Appice a Black Sabbath és Dio egykori dobosának fejéből pattant ki a hírek szerint. Ehhez csatlakozott aztán a Fu Manchu basszusgitárosa Brad Davis, illetve Dave Bone a The Company Band gitárosa. A rendhagyó felállásnak pedig már van is két új száma, ami kislemez formájában is megjelenik, természetesen az itunes - ra is felkerült és a zenekar youtube csatornáján is hozzáférhető. Teljes lemezről még egyenlőre nincs hír, de biztosan az is lesz. A Dunsmuir egyébként magáról azt mondja, régi sulis, klasszikus metál szerűségben utazik, de hova a szavak, ha a két említett nótát itt lejjebb a hajtás után, mindjárt meg is hallgathatod.
A Doom is nagyjából egy olyan fekete lyuk az underground színtéren, amibe egy évben egyszer mindenképpen illene közvetlen közelről belenézni, még ha ez nem is mindig sikerül. Aztán minthogy az utolsó hazai koncert után egy nagyjából három éves hiányt kellett már bepótolni, nagyon úgy állt a dolog, hogy muszáj lesz megindulni Bécs felé, hiszen először csak ottani időpont ugrott fel a mostani turné kapcsán. Aztán jött a várva várt váratlan fordulat és a szervezőknek köszönhetően egyszer csak lett egy április 4. - i budapesti alkalom a Dürer kisteremben, ahova el tudtuk vakarni a bundát megnézni Birmingham durva crust punkjait.
Az ötcsillagos brazil metálfaszaság, azaz a Sepultura stúdióba vonul most tavasszal, hogy összerakjanak egy még ebben az évben megjelenő, új nagylemezt. Az életmű mérföldköveknél ez követi majd a sorban a három éve megjelent utolsó The Mediator Between Head and Hands Must Be the Heart című anyagot. A felvétel Svédországban zajlik majd Jens Bogren producerrel (Amon Amarth, Dark Tranquillity). Mindezt pedig itt konferálják fel a szereplők kicsit lejjebb, ebben a rövid promo videóban.