Főszerkesztőnk egyidejűleg csaknem fél tucat lemezt vágott hozzám – ráadásul pont olyanokat, melyekről elég nehéz írni. Némelyiküket különös zenei világuk miatt nehéz szavakkal leképezni, másikak pedig éppen ötlettelenségük, sablonosságuk okán blokkolják a cikkíró gondolatait. Ezért úgy döntöttem: négy, legutóbbi vizsgálatom eredményét – tőlem igen-igen szokatlan módon – zanzásítva tárom az Olvasó elé.

Hajrá, magyarok! (1.):  To Mera - Exile (2012)

Kiss Julie személyében veszprémi énekesnővel bír az angol banda, akit a magyarországi Without Face zenekartól halásztak el. (A Kiss vezetéknév szinte garancia a nemzetközi rock-karierre!) Hazánk lánya nem csupán „szegény rokonként” tartózkodik a zenekar kötelékében, hanem egyik meghatározó jelensége a produkciónak.

Szurkoltam tehát neki és nekik, hogy az electro metal jegyek után felharsanó Nightwish-ízű refrénektől sikerüljön végképp megszabadulniuk, mert ez ennek a generációnak már nem áll jól.  Sikerült is, olyannyira, hogy az Exile-al inkább a paci másik oldalán találják magunkat. Művészi szinvonalon prezentált, nehezen befogadható jazz-metallal lesz dolgunk.  Azért próbálkozzunk meg vele, érdemes, hiszen jogos nemzeti büszkeség fogja eltölteni szívünket.

Amit felróhatunk, az csupán a jó értelemben vett slágerek, húzó nóták hiánya, és a túlságosan poposra sikerült keverés lehet. 4/5

Ben Weinman, a The Dillinger Escape Plan gitárosa bejelentette, hogy ezen a héten egészen pontosan ma stúdióba vonulnak, hogy felvegyék a zenekar következő nagylemezétt Steve Evetts (Every Time I Die, Poison The Well) producer felügyelete mellett. A gitáros lehetséges megjelenési dátumként jövő év áprilisát jelölte meg.

Megjelent a budapesti Audio Love Nation második, Delta című nagylemeze. A lemez teljes anyaga meghallgatható az audiolovenation.bandcamp.com oldalon és természetesen a zenekar facebook oldalán is. A 10 dalos anyag produceri munkálatait a Dreyelands és az After Crying zenekarokból ismert Horváth András Ádám látta el, aki 2 számban is gitározik a lemezen egy szóló erejéig.

Kiosztotta a Kettőnégy stábja az idei Gumizsiráf-díjakat a Dürer Kertben. Az Év fesztiválja a Fishing On Orfű lett, az Év zenekara elismerést pedig a Supernem söpörte be. A telt házas esemény a Halloween jegyében telt, így rengetegen beöltöztek. Ennek köszönhetően az éjszaka megelevenedett Magdi anyus és Freddie Mercury, továbbá felbukkant Jack Sparrow kapitány és a Ponyvaregényből Mia Wallace.

A Nagaarum hatodik lemeze november 10-én szabadul ki a csillagközi térbe. De ezúttal a Földről startol, illetve a témát most nem a Mély Űr adja. A lemez címe Lombotómia, műfajilag pedig ezúttal a fémtől eltávolodva, a dark ambientbe belemélyedve, egyfajta bizarr, sötét légkör született meg.

A Deftones november 13-án érkező új, Koi No Yokan címet viselő hetedik stúdióalbumáról már szinte mindent elmondtunk, ami lehetséges. Most az össze dalba bele tudtok hallgatni 30 másodperc erejéig az Amazon oldalán, ehhez klikk IDE.

Újra november elseje. Ebben mondjuk semmi meglepő nincs. Tipikusan olyan nap, amikor semmi kedved sehova menni. Vagy talán még is? Na náááá, hogy van kedvem, hiszen az Ektomorf újra az A38-as hajón játszik este. A most már a Kettőnégy által is elismert életműdíjas Mindenholottlévő Chino-val, és az örök Napalm Death fan Csigával rövid egyeztetés után megdumáltuk, hogy este nyolckor a hajón. És, hogy mi történt nyolckor? Kattints tovább és megtudod.

Wolf Hoffmann az Accept gitárosa az igazi igazi metál gitáros mintatípusa. Zenekara múlt héten játszott Budapesten.

Mint bizonyára már rengetegen tudják november 1-re virradóra motorbaleset következtében elhunyt Mitch Lucker a Suicide Silence frontembere. Felesége, Jolie Carmadella szerint az énekes ittasan ült fel Harley-Davidsonjára és meglehetősen nyíltan beszélt a történtekről a Lucker emlékére tartott gyertyafényes virrasztáson:

Nagy valószínűséggel még az idén új EP-t ad ki a jelenleg trió felállásban működő  Corrosion Of Conformity. A C.O.C. otthon, az észak-karolinai Raleigh-ben rögzítette a minialbumot, amely a Scion Audio/Visual gondozásában jelenik meg Megalodon címmel a fenti borítóval és 5 dallal.

A Hot Water Music frontembere Chuck Ragan az egyik kedvenc "egyszálgitáros előadóm. A Dürer kertes bulija egy elképesztően hangulatos, bensőséges és profi show volt, kiváló vendégzenészekkel. Azóta vágyom rá, hogy újra átélhessem azt a csodálatos érzést, amit azon az estén. Ha semmi nem jön közbe, ez még idén megtörténhet. Chuck bátyó olyan vendégzenészeket hoz magával, mint Emily Barker/ Cory Branan vagy éppen Rocky Votolato. A legutóbbi, Covering Ground névre hallgató nagylemeze is tökéletes lett, akárcsak a többi, ezért különösen izgatott vagyok, hogy hallhassam az album dalait, végre ismét élőben.

November 5-én a bécsi Flexbe ér Chuck, aki a The Revival Tour keretében ad koncertet. További részletek ITT.

Tényleg le a kalappal az Accept előtt! Minden előzmény nélkül, a semmiből felbukkanva csinálták meg az utóbbi évek legerőteljesebb visszatérését a műfajban, és a kezdeti kirobbanó formát 2012-re is sikerült átmenteniük, mind a legutóbbi albumra, mind a mostani turnéra. A dolog súlyát és jelentőségét szerencsére a nagyérdemű is átérezte: jó volt úgy belépni a PeCsa fedett termébe, hogy láthatóan nem volt szükség az elválasztó függönyre középtájt...

A Colorado államból származó Cephalic Carnage azzal vált híressé az extrém zenék hívei körében, hogy egészen különleges és egyedi módon, határok nélkül ötvözik a legkülönbözőbb irányzatokat a death / grind műfajjal – na meg a laza hozzáállásáról és a dalszövegek némelyikében, illetve a koncerteken is csillogtatott humoráról. Ha már itt tartunk, az alábbiakban olvasható (a nyári budapesti koncert előtti) beszélgetésnek sem kell minden szavát komolyan venni!..

Zágrábból érkeztetek hozzánk, és Horvátország volt (Izland mellett) az egyik olyan hely, ahol még nem jártatok. Ezzel pedig a végéhez közeledik ez az önálló európai turnétok.
Leonard: Igen, és jól fut a szekér. Fesztiválokon játszunk, futunk egy gyors európai kört, és jól érezzük magunkat. Minden este bulizunk, és új arcokkal ismerkedünk meg. Ennél többet nem is kívánhat az ember, amikor turnén van.

Innen pedig a cseh Obscene Extreme feszt felé veszitek az irányt. Játszottatok már ott?
Leonard: Az Obscene Extreme-en soha, de a Brutal Assault-on már játszottunk, és Prágában is voltunk sokszor, szóval szeretjük Csehországot. Idén több lesz a death metal, hiszen fellép a Suffocation, az Origin vagy az Exhumed, és tök jó, hogy ezekkel a bandákkal együtt játszhatunk. Viszont igyekszünk nem leszűkíteni azoknak a zenekaroknak a körét, amelyekkel együtt játszunk. A lényeg, hogy ne béna bandák legyenek.

Hogy mire jó az, ha az ember körbe van véve zenebuzi barátokkal, ismerősökkel? Ha másra nem is, arra feltétlen, hogy ne hagyják, hogy a Demonic Death Judge úgy haladjon a metál kikövezett útjain, hogy ne akadjak bele. Mert sikerült belebotlanom a zenekar új, Skygods című lemezébe és úgy éreztem, hogy a tudást meg kell osztanom veletek. Ez a zenekar második nagylemeze, az elsőt egyenlőre hasztalan kutatom, de majd valaki úgyis a segítségemre siet. Ezek a finn (igen, már megint észak) arcok iszonyat nagy szigorral adják a stoner/sludge gitár riffeket.

Ha jól számoljuk már a harmadik videóval jelentkezik legfrissebb albumáról, az Utilitarian-ról a brit grindcore isten Napalm Death, akik ezúttal az Everyday Pox című dalra forgattak turné-videót.

A rockzene gyökereinek bemutatása után (Nyitott blues) ezúttal a legfiatalabb, bimbózó hajtásokra koncentrál Géczi László új könyve, mely korunk 33 tehetséges és fiatal, de viszonylag ismeretlennek számító gitárosának életrajzát mutatja be. A rock és a blues zenét kiválóan ismerő szerző tudását arra használja fel, hogy korunk milliónyi ifjú gitárosa közül válogasson ki néhány olyan fiatal tehetséget, aki egy napon méltóvá válhat arra, hogy a már most is istenként tisztelt gitárosok, így Clapton, Hendrix vagy éppen Gary Moore magasságába emelkedjék.

1965-ben, a Lassúkezűnek is becézett Eric Clapton játékát hallva történt meg először, hogy egy lelkes rajongó földöntúli magasságba emelt egy gitárost azzal, hogy a londoni tűzfalakra a „Clapton egy isten” (Clapton is God) feliratot pingálta. Az elmúlt hat évtizedben mindvégig fennmaradt a hangszer népszerűsége – nem véltetlen, hogy egy frissen alakuló zenekar esetében minden bizonnyal a gitárosi posztra lesz a legtöbb jelentkező.

Több internetes portál (többek között a The Press Enterprise, valamint a RockSound) és számtalan Facebook bejegyzés is arról adott tájékoztatást az elmúlt néhány órában, miszerint Mitch Lucker, a Suicide Silence huszonnyolc éves frontembere a mai napon egy motorbalesetben elszenvedett sérüléseket követően, a UCI Medical Center-ben reggel 6:17-kor életét vesztette. A sajnálatos és tragikus hírt nemrég a zenekar is megerősítette hivatalos Facebook-csatornáján:

Az ezredforduló - számomra - meghatározó melodeath bandája volt finn Sentenced, mely a megalakulásukkor még death/doom metált játszottak. Aztán mikor az énekes poszton a sokkal szélesebb énekspektrummal rendelkező Ville Laihiala váltotta Taneli Jarva-t, akkor nyíltak nagyra a kapuk a banda előtt és 1996-tól a zenekar feloszlásáig, 2005-ig öt szinte tökéletes albumot adtak ki. Erről az öt albumról választottam a számomra legemlékezetesebbeket, de FB-on és kommentben lehet ezzel nem egyetérteni.

5. Home in Dispair - Crimson (2000)

A múlthét sokak számára az Október 23-ról szólt, amikor is hazánkba látogatott a Periphery a Between The Buried And Me oldalán azonban a szervezők szombatra IS tartogattak egy év bulija gyanús koncertet. Ez volt a Heights, While She Sleeps és az Architects budapesti állomása. Sam Carter és csapata idén már bemelegítette a magyar közönséget a Rise Against-nek a Petőfi Csarnokban, most azonban az új albumuk apropóján érkeztek a Dürer Kertbe.

Korábban már megírtuk, sőt előzetest is mutattunk a november 19-én napvilágot látó a Led Zeppelin legendás 2007-es O2 Arénás koncertjét tartalmazó DVD-jéről, melyet barátjuk és mentoruk, az Atlantic kiadó-alapító Ahmet Ertegun emlékére vállalt banda. A DVD-ről most újabb előzetes videó érkezett, ez itt a Kashmir.