A méltán híres bécsi elektronikus csapat tökéletesen keveri a downtempós és a rockos elemeket, nem beszélve a trip-hop, a chill-out, a jazz, az acid és ki tudja még milyen behatásokról.
Coachsurfingelni, vagyis kanapé szörfözni igazán különleges élmény. Ismeretlen emberek engednek be a lakásukba, hogy megalhassunk náluk, cserébe pedig mi is ugyanígy teszünk másokkal. Ennél olcsóbb módon utazgatni - mondjuk, Európában - nem is lehetne. És ha már indulunk, akkor induljunk nyugat felé először, legyen az első célállomás például Ausztria. Álljunk csak meg! Senki nem megy sehová! Ez most utazási cikk, vagy koncertajánló? Igazából mindkettő, hiszen november 16-án pont Ausztriából érkezik hozzánk egy zenekar, akik zenéjük segítségével utaztatnak meg minket különböző világokba.


Hajrá, magyarok! (1.): To Mera - Exile (2012)




Újra november elseje. Ebben mondjuk semmi meglepő nincs. Tipikusan olyan nap, amikor semmi kedved sehova menni. Vagy talán még is? Na náááá, hogy van kedvem, hiszen az Ektomorf újra az A38-as hajón játszik este. A most már a Kettőnégy által is elismert életműdíjas Mindenholottlévő Chino-val, és az örök Napalm Death fan Csigával rövid egyeztetés után megdumáltuk, hogy este nyolckor a hajón. És, hogy mi történt nyolckor? Kattints tovább és megtudod.




A Colorado államból származó Cephalic Carnage azzal vált híressé az extrém zenék hívei körében, hogy egészen különleges és egyedi módon, határok nélkül ötvözik a legkülönbözőbb irányzatokat a death / grind műfajjal – na meg a laza hozzáállásáról és a dalszövegek némelyikében, illetve a koncerteken is csillogtatott humoráról. Ha már itt tartunk, az alábbiakban olvasható (a nyári budapesti koncert előtti) beszélgetésnek sem kell minden szavát komolyan venni!..
Hogy mire jó az, ha az ember körbe van véve zenebuzi barátokkal, ismerősökkel? Ha másra nem is, arra feltétlen, hogy ne hagyják, hogy a Demonic Death Judge úgy haladjon a metál kikövezett útjain, hogy ne akadjak bele. Mert sikerült belebotlanom a zenekar új, Skygods című lemezébe és úgy éreztem, hogy a tudást meg kell osztanom veletek. Ez a zenekar második nagylemeze, az elsőt egyenlőre hasztalan kutatom, de majd valaki úgyis a segítségemre siet. Ezek a finn (igen, már megint észak) arcok iszonyat nagy szigorral adják a stoner/sludge gitár riffeket.
A rockzene gyökereinek bemutatása után (Nyitott blues) ezúttal a legfiatalabb, bimbózó hajtásokra koncentrál Géczi László új könyve, mely korunk 33 tehetséges és fiatal, de viszonylag ismeretlennek számító gitárosának életrajzát mutatja be. A rock és a blues zenét kiválóan ismerő szerző tudását arra használja fel, hogy korunk milliónyi ifjú gitárosa közül válogasson ki néhány olyan fiatal tehetséget, aki egy napon méltóvá válhat arra, hogy a már most is istenként tisztelt gitárosok, így Clapton, Hendrix vagy éppen Gary Moore magasságába emelkedjék.