RockStation


Ellentmondásos hírek az AC/DC jövőjével kapcsolatban

2014. április 15. - sunthatneversets

ACDC1.jpg

Bár nemrégiben örömmel konstatáltuk, hogy az AC/DC hamarosan stúdióba vonul, hogy elkezdje a következő album munkálatait, ráadásul a zenekar 40 éves fennállásának alkalmából egy 40 állomásos világkörüli turnéra is indul, lehet, hogy mégsem ennyire rózsás a helyzet. Egy ausztrál rádióállomás, a 3AW riportere Peter Ford, műsorában a fenti híreknek gyökeresen ellentmondó "pletykákról" hallott, miszerint nemhogy új lemez nem lesz, de jubileumi koncertturné sem, sőt lehetséges, hogy a zenekar napokon belül bejelenti visszavonulását. Állítólag ennek köze van ahhoz, hogy Malcolm Young gitáros személyes okokból visszaköltözne Ausztráliába és a jövőben nem folytatná a zenekarban, márpedig a riporter szerint arra az esetre, ha valamelyik tag nem tudná folytatni a zenélést a bandában olyan megállapodás van a tagok között, hogy feloszlatják a bandát. 

Update: Az eredeti AC/DC énekes, Dave Evans fia, Mark Evans egy twitter üzenetben azt írta, hogy az apja ma beszélt Malcolm fiával, aki azt mondta neki, hogy Malcolm nagyon beteg és hogy a bandának minden bizonnyal vége lesz. Nem lesz se lemez, se koncert. Állítólag a zenész három héttel ezelőtt stroke-ot kapott és egy vérrög maradt az agyában. Bár április elején összejöttek próbálni, de Malcolm nem volt képes játszani. Az együttes eddig nem erősítette meg hivatalosan az információkat.

Lesz új AC/DC lemez!

ACDC1.jpg

Ha az Iron Maiden júniusi budapesti koncertjét az év legjobb hírének neveztük, akkor ez mi? Májustól ugyanis stúdióban dolgozik az AC/DC a következő nagylemezen. Sőt mi több, a banda idén egy 40 koncertes turnéra is indul. Brian Johnson énekes egy interjúban elárulta, hogy bár voltak nehézségeik, egyikük nagyon beteg volt az utóbbi időben, de mostantól minden rendben és májustól Vancouverben stúdióznak. Mivel a zenekar idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, így egy turnét bevállalnak 40 koncerttel, a világ minden táján. Mondjuk egy Budapestivel? Ezt már csak mi tesszük hozzá.

Az AC/DC Highway To Hell-jét játszotta Bruce Springsteen

springsteen.jpg

Bruce Springsteen éppen Ausztráliában turnézik, február 8-án Perthben lépett fel és koncertjét az AC/DC egyik legismertebb nótájával a Highway To Hell-lel kezdte. A dal igazából tisztelgés volt az AC/DC fiatalon elhunyt énekese Bon Scott előtt, aki a Perth-hez közeli Framentle-ben nőtt fel. Springsteen kísérőcsapatában, az E Street Band-ben feltűnik a Rage Against The Machine gitárosa Tom Morello is. A különleges performanszról videó hajtás után.

Tovább

Az angol lista negyedik helyéig kúszott az AC/DC Highway To Hell-je

acdchighwaycover.jpg

Volt már arra példa, hogy egy karácsonyi rajongói kampány következtében nem feltétlenül friss dalok kerülnek egy slágerlista élbolyába, gondoljunk csak vissza, hogy 2009-ben a Rage Against The Machine Killing In The Name-je is így került a brit Top 40 élére. A brit AC/DC rajongók idén a csapat legendás klasszikusának a Highway To Hell-nek a csúcsra juttatását tűzték ki célul a zenekar fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából.

Nos az első hely végül nem jött, hiszen  a dal "csak"  a negyedik helyre kúszott a listán köszönhetően az ott is dúló X Factor dominanciának. Az eredmény azonban így is AC/DC legjobb eredménye Nagy-Britanniában, hiszen a zenekar korábban soha, egyetlen dalával sem került be a Top 10-be.

Tovább

Így kell AC/DC-t nyomni skót dudán

ACDCperform.png

Cam McAzie, művésznevén Badpiper egy ausztrál zenész, aki skót dudával nyomul. A kivarrt rockharcos még a Australia's Got Talent elődöntőjébe is eljutott pár éve produkciójával. Hajtás után éppen az AC/DC klasszikus dalát a Thunderstruck-et nyomja el dudán egy utcai performansz keretében. Hogy fokozzuk a kíváncsiságot, annyit mondunk, hogy Badpiper a Rammsteint is szereti.

Tovább

VIDEJÓ! AC/DC – Shoot To Thrill

Április 19-én jelenik meg az Iron Man 2 című film, hivatalos filmzene-albuma, amely kizárólag AC/DC dalokból fog állni, melyek a filmben is elhangzanak. Hogy ezt nevezhetjük-e válogatáslemeznek azt döntse el ki-ki maga. Mindenesetre a Shoot To Thrill című dalra hivatalos klip is készült, melyben a Buenos Aires-ben tartott koncert képkockái közé filmes jeleneteket vágtak. Íme:

 


A 2010-es Grammy-cirkusz eredményei

Judas Priest, Rob Halford - Grammy Awards 2010Ma hajnalban lezajlott a 52. Grammy-díj átadás. A Grammy weboldalán  megtekinthető, hogy ki hány díjjal mehetett haza. A magazinunk látókörébe tartozó kategóriákban a Kings Of Leon több díjat is besöpört és igazi legendák, mint a Judas Priest és az AC/DC is díjat vihetett haza. A populáris műfajokban Beyonce tarolt, de még Lady Gaga is gazdagodott két aranygramofonnal.. 


 

 

A minket érintő  kategóriák győztesei:

Legjobb Metál Előadás  – Judas Priest "Dissident Aggressor" (from "A Touch of Evil: Live")

Legjobb Hard Rock Előadás - AC/DC "War Machine" (from "Black Ice")

Kings Of Leon - Grammy Awards 2010Legjobb Szóló  Rock Előadás – Bruce Springsteen („Working On A Dream”)

Legjobb Rock Előadás – Kings Of Leon (from Use Somebody)

Legjobb Instrumentális Rock Előadás – Jeff Beck („A Day In The Life)

Legjobb Rock Dal –  Kings Of Leon („Use Somebody”)

Legjobb Rock Album –  Green Day  (from „21st Century Breakdown”) 


 

AC/DC @ Budapest SportAréna 2009 - képes beszámoló II.

Hűséges koncertfotósunk, Frogfoot is ott volt velünk a hétfői AC/DC bulin. Készített néhánny fotót, amelyek elég jól visszaadják a hangulatot. Nézzétek, olvassátok, ő hogy látta a dolgokat a lelátóról:

Tegnap este ismét egy felejthetetlen koncertélménnyel lettem gazdagabb.Az okosok fanyaloghatnak,de az AC/DC-t élőben kell látni-hallani mert akkor üt igazán-és mekkorát!

Az előzenekar a The Answer a világ leghálátlanabb pozícióját tölti be (ennél rosszabb csak a Slayer előzenekarának lehet),becsületesen próbáltak helytállni,egy tapsot megérdemeltek.

Ami utánuk következett 2 órában az fantasztikus volt,régen élveztem ennyire koncertet az első perctől az utolsóig:a hangzás,a show minden a helyén volt ( igaz a bakin meglepődtem,de ettől is jó egy élő koncert:) ) ! Az új albumról játszottak+Best Of...a kötelező és kihagyhatatlan számokkal és showelemekkel.
 

Sok-sok kép a 'tovább' után... Kattintsatok!

Tovább

Gőzmozdony-bugi : AC/DC, The Answer – Budapest SportAréna, 2009.03.23., képes beszámoló

Koncertet másfél évtizede nem előzött meg akkora felhajtás kis hazánkban, mint a rockveterán AC/DC tegnap esti Arénás koncertjét. A jegyek 26 óra alatt keltek el még októberben, így a jegyüzérek jókat kaszáltak a koncert előtt. Azt ugyan nem értem, hogy ha anno, tízperccel a jegyirodák nyitása után állóhelyi jegyhez jutottam az miért nem a színpad elé szól, de ezen a csalódáson viszonylag hamar túltettem magam. 

Tovább

Megakadt az AC/DC turné

A Live Nation szervezőiroda közleménye szerint a március 3.-ai antwerpeni AC/DC koncert elmaradt az énekes Brian Johnson betegsége miatt. A hírek szerint Mr. Johnson annyira megfázott, hogy képtelen volt fellépni a 3.-ai koncerten. A jegytulajdonosokat a jegyek visszaváltásával vagy június 23.-ai amsterdami jegyekkel kárpótolná a Live Nation. A csapatnak a mai napon is lenne egy fellépése Lipcsében - ezt egyelőre még nem mondták le. Reméljük Brian Johnson a március 23.-ai budapesti koncertre már teljesen rendben lesz, bár a feszített ütemezés nem igazán hagy időt a regenerálódásra. Izguljunk!

 

Bemutatkozik a The Answer, az AC/DC vendége a Black Ice turné koncertjein

Az észak-ír The Answer nyitja az AC/DC koncertjeit a jelenleg is zajló Black Ice turné minden állomásán - így 2009. március 23.-án mi is találkozhatunk majd velük Budapesten a Sportarénában

Márpedig szerintem érdemes találkozni velük, mert a banda akár a Led Zeppelin, a Free, a The Who és még sok más korabeli legendás banda modern kori reinkarnációja is lehetne. Az említett nevek által fémjelzett ősrock vonalat éltetik tovább - kicsit keményebb, természetesen kellően modernizált hangzásban. Jó kis rock'n'roll ez egy nagyon jó hangú és tehetséges énekessel Cormack Neeson-nel. Erről a saját fületekkel is meggyőződhettek a csapat MySpace oldalán és hivatalos weboldalán található dalok meghallgatásával.

Bemutatkozásnak itt a Never Too Late a tavaly novemberben megjelent azonos című EP-ről.

 
Kapcsolódó linkek:

Év eleji koncertdömping Metallica-val?

Lassan már mi sem bírjuk követni az év első felében nagy részben Budapesten megtartandó rock/metál eseményeket. Az oldal jobb szélén kint van egy csomó koncert, de azóta a hazai koncertszervezőknek újabb fellépőket is sikerült bejelenteniük december közepe táján így most egy kis összefoglalót tartunk azokról az eseményekből amikről még nem informáltunk benneteket:

Először is aki szereti a nyálas zenéket az elmehet a finn The Rasmus koncertjére, melyet február 18-án tartanak a Dürer-kertben. A Mátyás Attilát és az F.O. System-et kedvelők február 21-én a Petőfi Csarnokban nézhetik meg a kultikus csapatot. Ugyanitt március 11-én a 2006-ban Eurovizio-s dalfesztivált nyert finn „szörnymetál” csapat a Lordi teszi tiszteletét. Március 16-án a Dürer-kertben Eagles Of Death Metal, hogy a Queens Of The Stone Age fönök Josh Homme-mal a dobok mögött azt még nem tudni. Szintén a Dürerben 21-én folk metál a megint csak finn Moonsorrow tolnácsolásában.

Nem egészen rock, de néha előkerül a gitár is Pink dalaiban, aki a Budapest Sportarénában ad koncertet március 24-én. Előtte nap ugyanitt AC/DC, úgyhogy gyors színpadbontás és építés várható. Aki darkosodni akar annak az A 38-on április 3-án a legendás The Systers Of Mercy zenél, aki pedig klasszikus heavy metálkodni szeretne az menjen a svéd Hammerfall koncertjére április 12-én a Petőfi Csarnokba.

A legnagyobb durranást – már ha igaz lesz – a végére hagytam. A last.fm honlapján hetek óta kint van a Metallica budapesti koncertje, helyszín nélkül május 25-re prognosztizálva. Cáfolatok nem igen jöttek ezzel kapcsolatban, igaz megerősítés se. Minden esetre a metallica.com még nem közli a dátumot, de nem zörög a haraszt ugye …... legalábbis remélem.

Az AC/DC újra úton - Brian Johnson interjú

Ha hihetünk Brian Johnsonnak, az AC/DC énekesének, akkor a banda tagjainak és a rajongóinak van egy közös vonásuk: mindannyian kurafiak.

Az AC/DC énekesével Darryl Sterdan újságíró készített interjút.

--------------


DS: Évekkel ezelőtt, mikor utoljára beszéltünk, kérdeztem, hogy mit tervez a csapat a 20. születésnap megünneplése ügyében - de Te csak legyintettél és nevettél. Most a 28. születésnap van napirenden. Van valami pozitív előrelépés ezen a téren?

BJ: Nem, nincs. Ők még mindig egy rakás kurafi. Szörnyű, szörnyű emberek...

DS: Miért tartott 8 évig egy új albumot összehozni?

BJ: Az ez előtti lemez után volt egy turnénk, azután csináltunk pár bulit Németországban a Stones-szal, azután jött a SARS koncert Torontóban... szóval csomót játszottunk akkoriban. Plusz lemezcéget váltottunk, ami sok időt vitt el és sok macerát okozott, amit kezelni kellett. Ezek a dolgok egy kicsit eltérítették a figyelmünket a lemezkészítésről. De az igazi ok az lehetett, hogy Mal és Angus valami igazán frisset és különlegeset akartak a következő lemezre és ezért nem siettették a dolgot. És azt hiszem, meg is csinálták, amit akartak. Azt gondolom, fantasztikus munkát végeztek. Baromira tetszettek ezek az új riffek, mikor először hallottam őket. Ez a legjobb hangulatban készült lemezünk 15 év óta.

DS: Mesélj, hogy készült?

BJ: Hát... négy-öt napja lehettünk a stúdióban, mikor Brendan O'Brian azt mondta: 'Te nem szereted a stúdiót, igaz?' És tényleg utálom. Utálom hogy a fejhallgató a fülemre van ragadva, a mikrofon az orrom előtt lóg, nincs semmi körülöttem, csak falak. Kinek adjak így elő? Azt mondta: 'Megoldom, bízd rám.' Másnap bevitt egy szobába mindjárt a stúdió recepciója mögé, ahol volt egy keverőpult, két hangfal és egy mikrofonállvány. És ablakok is voltak körben, így mindenki hallhatta és láthatta, mit csinálok. Elindította azt a számot, amit előző nap raktak össze a srácokkal és azt mondta: 'Rajta!' Semmi fejhallgató, semmi! Emberek mászkáltak körülöttem, a recepciós telefonja csengett. És tudod mit? Csodás volt. Csinálnom kellett, ami a dolgom és nem volt idő szégyenlősködni vagy zavarba jönni. A recepciós kutyája mindig vonyítani kezdett, mikor magasakat énekeltem.

DS: Az új albumon olyan dalok vannak, mint Rock 'n' Roll Train, She Likes Rock 'n' Roll, Rock 'n' Roll Dream és például a Rockin' All The Way. Rengeteg Rock 'n' Roll a címekben. Valami szándékosságot sejtek. Mit akartatok ezzel mondani?

BJ: Azt hiszem, csak annyit, hogy a régi szolgáltatásunk ismét üzemel. Ez egy rock 'n' roll lemez. Nem lehet félreérteni. Mindegy, lenyomjuk az emberek torkán. Hidd el, nekünk fel sem tűnt sokáig, azután a végén néztük: 'Ó anyám, négy dalnak is benne van a címében a 'rock 'n' roll.' Dehát végül is ez az, amit csinálunk.

DS: Több dallamosabb tétel is van a lemezen.

BJ: Igen. Ez megint Brendan O'Brian. Egy nap megállított és azt mondta: 'Brian Johnson te egy soul énekes vagy. Rock 'n' Rollt énekelsz, mert muszáj, de te egy soul énekes vagy. Azt szeretném, ha úgy énekelnél. Ne próbáld azt csinálni, amit a Back In Blacken csináltál, énekelj érzéssel!' Én meg csináltam, amit kért. És szerettem, tetszett. Először arra gondoltam: 'Ajaj, a srácok nem fogják ezt szeretni'. Azután bebizonyosodott, hogy pont ellenkezőleg. Az mondták ez nagyon jó. Ezzel bele tettünk még egy kis csavart a dologba.

DS: Várod már a turnét? Izgatott vagy?

BJ: Inkább aggódom egy kicsit. 61 leszek októberben. Igazából büszke vagyok erre, jó ez mindenkinek: Vannak rajongóink, akik azt mondják: 'Az énekes már 61! Megyek, megnézem őket, hátha láthatom, ahogy kinyiffan a színpadon.'

DS: Aggódsz az egészséged miatt?

BJ: Megpróbálom annyira karban tartani magam, amennyire lehet. Jött egy edző gyerek valahonnan a Forma 1-ből és két hétig dolgoztunk vele. Az állóképesség fejlesztése a specialitása. Kutyául megdolgozott minket, speciális diétán és löttyökön élünk.

DS: Mikor legutóbb beszéltem veled, az össz sporttevékenységed gyakorlatilag a cigarettasodrás volt.

BJ: Épp most akartam sodorni egyet. Jó, hogy szóba hoztad.

DS: Korábban a színpadon óriás harangot kongattál, azután hatalmas bontó golyón lovagoltál. Mit fogsz előadni ezen a turnén?

BJ: Ezúttal egy elképesztő valami mellett fogok állni - az eddigi legnagyobb és legdrágább produkciónk, ami most fog futni. Még nem árulhatom el, hogy mi az.

DS:  Valami vonatos, én azt gondolnám.

BJ: Hát az ötlet a Train dalból jön, de amit ez a valami csinál, az hihetetlen.

DS: De nem fogsz vonaton lovagolni, ugye?

BJ: Nem. Csessze meg, fel nem ülnék rá! Ha látnád, mit csinál.

DS: Nem unod még Angust cipelni a nyakadon? Mennyit szaladgáltál az évek alatt ezzel az izzadt, csapzott fazonnal a nyakadban?

BJ: Hát lehet az vagy 50 mérföld, de legalább nem lett nehezebb időközben.

DS: Mindenki azt mondja, hogy Malcolm a főnök. Igaz ez? Demokrácia vagy diktatúra van az AC/DC-ben?

BJ: Demokrácia egy bizonyos pontig. Malcom nem fogja megköszönni, ha azt mondom, hogy ő a főnök. Dehát ő az. Igazából ő és Angus. Ez kettejük bandája. Ők kezdték el. Az ő játékszerük. Az ő döntéseik nyomán maradt az AC/DC olyan amilyen, ők tartották sínen, ők tartották tisztán. Nem sok csapat van, akik nem adták el magukat, nem deformálódtak el az idők során valamilyen formában.

DS: Malcolm 30 éve áll a színpadon ugyanazon a helyen, a doboktól jobbra, Cliff pedig a másik oldalon balra. Ha egyszer helyet cserélnének, minden darabjaira hullana?

BJ: Egészen biztosan. Ha  Cliff és Mal helyet cserélnének, az az AC/DC végét jelentené. Nem tudnák mihez kezdjenek, a csapat szétesne. Vége.

DS: Milyen dalokat fogtok játszani a turnén? Van egy tucatnyi, amit muszáj. Van ezeken kívül olyan is amit Ti feltétlenül szeretnétek?

BJ: Hát nézzük, a kötelezők a Thunderstruck, Black In Black, You Shook Me All Night Long, TNT, Whole Lotta Rosie, Let There Be Rock lennének. Fogunk játszani öt dalt az új albumról.  A régi időkből én szeretném a  What's Next To The Moon-t. Szeretem a  Gone Shootin'-t is. Az nagyon jó lenne.

DS: A Problem Child-ot kihagytad.

BJ: Látod ez a baj: túl sok van belőlük. Nem játszhatod el mindet. Két és fél órát játszunk, azután jönnek az emberek és panaszkodnak, hogy a Problem Child-ot nem játszottátok. Hát, szar ügy. Azért mert épp haldoklom, most megyek a kórházba új tüdőért te hülye gyerek. Kérek egy kis szünetet! Mindig van ilyen. A kurafiak. Azok mindenütt ott vannak...
 

/Az eredeti interjú a Vancouver 24HRS kanadai online napilap weboldalán jelent meg: AC/DC ready to rock again - Vancouver 24HRS  Fordította: SAABI/

Az alábbiakban pedig egy kis ízelítőt láthattok abból, hogy milyen show-t hoznak Brian Jonhsonék Budapestre. A koncertfelvétel a turné legelső álomásán a pennysylvaniai Wilkes-Barre-ben készült.

 

Bugi és kettőnégy : AC/DC – Black Ice

Az ausztrál AC villám DC közel negyven éves földi pályafutása során készített egy kazal lemezt - a Black Ice a tizennyolcadik a sorban -, eladott több, mint százhatvanmilliót belőlük, legenda lettek oda és vissza, pedig ha jól belegondolunk ilyen minimalista rock zenét kevesen játszanak ezen a sárgolyón, de hogy azt a legkirályabbul tolják a holtbiztos. Nyolc éve adtak ki utoljára lemezt. Vagy sokat cseszegették őket, hogy itt volna az ideje egy új korongnak, vagy tényleg volt is kedvük hozzá. Mindegy is, mert a végeredmény közel tökéletes.

Már a nyolc éve kiadott Stiff Upper Lip is visszakanyarodás volt egy kicsit a múltba, ez az óriási marketing hype-pal beharangozott új lemez még inkább az. A hangzás nyilván a kor szellemének megfelelő – Brendan O'Brian és Mike Fraser volt a két producer -, mégis több 70-es évekbeli bugi szorult belé, mint az elmúlt években bármikor. Kőkorszaki rockerek nyilván elvitatkoznak rajta, hogy megboldogult Bon Scott-tal vagy Brian Johnson-nal volt, vagy van nagyobb potenciál a bandában, de ez igazából tök lényegtelen, mert a minőség csak nagyon hangyányit esett az 70-es évek vége, 80-as évek eleje fémjelezte igazi sikerkorszak óta. Sőt azt mondom, hogy az utóbbi két évtized legjobb lemezét sikerült elkészíteni most, amit az igazi rajongó fülig érő szájjal hallgat majd rongyosra.

Ha már sokat váratták a rajongókat legalább nem fukarkodtak a rock 'n rollal. Ötvenhat perc bugi a legjobb minőségből, tizenöt tételre osztva. Annyira rock lett a dolog, hogy négy dal címében konkrétan benne van a szó. Sok minden újdonság nincs itt, talán csak Brian Johnson próbál egy kicsit néha énekelni. Angus és Malcolm Young most is tolják a csak rájuk jellemző riffeket, bár a banda védjegye talán most kevesebb igazán tökös szólót enged el, míg Cliff Williams basszer és Phil Rudd dobos folyamatosan bólogatásra sarkalja az embert, hiába azok a Rudd -féle kettőnégyek még most is nagyon ülnek.

Nagy megváltást persze a lemez nem hoz, aki ezt várja az ne itt keresgéljen. Ezer kilométerről felismerhető az egész és ez benne a legjobb, és még a sokadszorra elsütött dolgok sem fulladnak unalomba. Mert hát tegyük a kezünket a szívünkre: folyik itt némi nemű plagizálás önmaguktól, de Angus szerintem mára simán van annyira szenilis, hogy elfelejtse a hetvenes években mit pengett össze.

Úgy döntöttem, hogy nem fogom a tizenöt dal erősségeit és gyengéit (az azért nem nagyon van) egyenként hosszan elemezgetni, tegye meg mindenki maga. Meghallgatását kötelezővé tenném mindenkinek, mint a Kőszívű Ember Fiai-t az általánosban. Hogy vád azért ne érjen, hogy a dalokról egy szó sem esik: a lemez kiválóan indul a klipes, védjegyszerű Rock 'n Roll Train-nel. De nagyszerű az egymás után következő Big Jack és Anything Goes szinte táncolható bugija is. A lemez egyértelműen legjobb dala az ötös War Machine, melyet simán önkívületben lehet végigbólogatni, de majdnem ilyen kaliberű a Wheels sodrása és a Decibel komótosan lépegető blues-kocsmai hangulata is. Akinek az utóbbi bejön annak a slide gitárral elővezetett sivatagi Stormy May Day vagy Money Made is kellemes perceket fog szerezni. A végére egy hangyányit veszít a lendületéből a lemez, de az olyan nóták, mint a She Likes Rock 'n Roll vagy a címadó Black Ice még mosolyt csal az arcokra.

A Black Ice a legnagyobb AC/DC klasszikusokkal a versenyt ugyan nem veszi fel, de van olyan jó lemez, hogy azokkal legalább egy lapon emlegessék. Az ide felpakolt tizenöt nótából pedig pár simán koncertfavorit lehet, és hogy ez így van-e, azt majd március 23-án megmondom, mert azon szerencsések közé tartozom, akik ezt végigélhetik a Budapest SportArénában.

9/10 

 

süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum