Neurosis és Patti Smith. Crowbar és Led Zeppelin. Matt Pike nyomja a Judas Priest klasszikust. Az Earth meg Jimi Hendrix számot pattint a saját lemezére. A felsorolást pedig nyilván hosszú percekig nyújthatnánk még, hogy ez az írás is olyan legyen, mint egy végtelenül hullámzó intro, valamelyik doom favoritunk elején. A lényeget azonban talán enélkül is mindenki levágta. Hogy az underground, ha a saját szintjén túl nem is kíván mozogni, időnként az Istenek dicsőségcsarnokába mégis berongyol és feldolgozásaival megköveti az előtte járókat. Vagy fogja amit ott talál - mint a sludge bandák némelyike - lehurcolja azt egy sötétebb pincébe és lejjebb hangolja saját keserűbb szájíze szerint. Csakhogy mi is dokumentálhassuk: A népszerű bandák klasszikusai úgy tűnik függvények is egyben, amelyeket lefelé és balra is simán el lehet még tolni. A negatív mezők felé...
A fortyogó méreg receptje egyszerű. Kell valami döbbenetesen elborult intro. Amitől az egész szám olyan, mint egy intro. Aztán kellenek még gitárok, amik úgy vannak hangolva, hogy attól még a családi képek is elsárgulnak a falon. Aztán egy dobos, aki gyűlöli a dobokat. Meg a torokból előtörő hang, ami igazából téged is gyűlöl. Az utóbbi idők legdurvábban dokumentáló disztópikus zenéjéhez pedig készüljön kisfilm. Amitől a legtöbben elfordítják a fejüket. Mert nem is értik. Hogy a Primitive Man második, Caustic című nagylemeze miért is lesz megint ilyen. Mint ez az újfent leközölt szám az októberben érkező anyagról. Amihez elkészült ez a videó is. Amit a zenekar csak úgy konferált fel:"Akarsz látni egy halott testet?" Mi pedig annyival egészítenénk ki: Csak tizennyolc év felett! Merészebb gusztus szerint!
Kevés nyomasztóbb dolgot dobtak lemezre az elmúlt években, mint a denveri Primitive Man első albuma.. A lassan négy éve megjelent Scorn a maga hét szerzeményével inkább megdöbbentette, mint elkápráztatta az underground zenében jártas fejeket. A súlyos trió pedig néhány split és egy szintén mokány kislemez után, most új stúdiólemezen dolgozik, ami az év második felében fog majd megjelenni. A stúdióban az új cuccok mellé pedig raktak egy kis extrát is az arcok.
A hosszú hétvége első napja minden tekintetben ígéretes volt, és bár nyilván azt is lehetett ünnepelni, hogy eme nap után következett még három, amikor a népek java lábat lógathat, azért a vérbe szakadt zenei végletek kedvelőinek ennél még egy kicsit többet tartogatott ez az este. Ugyanis ekkor, vagyis március 12. - én lépett színpadra a közös turné keretében a Magrudergrind és a Primitive Man a Dürer Kert kistermében. Ami azért is volt szerencsés szervezés, mert egyrészt ez a két név egy színpadon mindenképpen kuriózumnak számít, másrészt aki tényleg közel engedte magához a zene, mint behatároló fogalom, két legvégső pontján elhelyezkedő banda műsorát, annak lehet kellett is utána a három nap betegágy.
Igazi Relapse Records csemegék lépnek színpadra