A pigeoncoma. pici, fura és öncélú. Ahogy ebből sejthető továbbá: más, mint a többi pici / fura / öncélú zenekar hazánkban. A többi pici, fura és öncélú zenekarral ellentétben ugyanis nem azzal akarja eladni magát, hogy pici, fura és öncélú. Igazából még abban sem vagyok biztos, hogy el akarja adni magát - habár engem megvettek kilóra.

A szép emlékű marionette ID 75%-a, Rosa Parksos és Képzelt Városos elfoglaltságaik mellett, új, de talán minden eddiginél nyersebb és saját hangon csendülnek fel. Nem ritkán. Az e cikk előtti 2 hónapban már a Shell Beach-el, a Camp Koalával és a Pozvakowskival is megmozgatták a fedélzeteket, ami műsorok után kimondható:

Fiúk és lányok: a magyar emo végre maradéktalanul, valóban megérkezett!

Szóval vannak ezek a pécsi srácok, voltak ők már RTL Klubban Csillag Születikben, megfordultak Csinos presszók mélyén és kalandoztak az Adria felé is turnéik során, meg nyomtak egy tök jó ingyenes garázsrockalbumot is ki meg egy víganzenélős meg egy érzelgős klipet.

És most ezt. Derült égből CICKÓK.
Én már boldog vagyok az idei Valentin-napon, mert mi más tenne boldoggá,
mintsem a TITS, BOOBS és variációik!...

Kis hazánk ifjú poprock-reménységei (ráadást druszáim) megint egy független zenekarhoz képest szokatlanul igényes látvány- és dalvilágú klipet adtak ki kacsóikból. Egy pécsi partybuszon(!) élőben, akusztikusan, kanyarban dőlő dobcuccal és cicivillantásra buzdítással (lásd a Titties c. nótát) ünnepelték a premiert, zajos sikerrel... Ugyan az én kecómhoz csak a hajnal kettes menetrend szerinti alkeszbunyó hallatszott fel, de ez a dal egy kis bájt lopott az éjszakámba... és a tieitekbe is fog!