A Leprous számomra a 2010-es évek Pain Of Salvation-je volt. Einar Solberg(ék) épp olyan innovatív módon állt(ak) a progresszív metal/rock irányzathoz, ahogy azt egy évtizeddel korábban Daniel Gildenlöw zenekara tette. A lecke felmondása egyik esetben sem az 1992-es, az 1994-es vagy az 1999-es Dream Theater lemezek szó szerinti tolmácsolásában nyilvánult meg, sőt mindig is a lehető legtávolabb álltak a műfaji kényszerképzetektől.