Will Mecumot a Karma To Burn frontemberét mindig is imádtuk. Hatalmas fazon. Adta magát a dolog, hogy ha idén már másodszorra járnak nálunk készítsünk vele egy videó-interjút. Természetesen a technika ördöge odacsapott. Mikrofonok elromlanak, kamerák leállnak váratlanul, de azért mi megtettünk minden tőlünk telhetőt. Hajtás után itt a videó! Készüljetek fel, mert nem egy mindennapi interjú lesz, már ha az alábbi majd 9 perces egyáltalán annak lehet tekinteni.
Az idei év egyik komoly meglepetését a kanadai Monster Truck szolgáltatta második albumával, a Sittin’ Heavy-vel. 2016 nagy reménysége 2009 óta létezik, változatlan felállásban, és hazájuk mellett jó ideje az öreg kontinens számít a négyesfogat legfontosabb terepének. Most éppen a Nickelbackkel közös, hazánkat is útba ejtő európai turnén népszerűsítették az új lemezt, mi pedig éltünk az alkalommal, és mikrofonvégre kaptuk őket, pontosabban a csapat első számú showman-jét, Jeremy Widerman gitárost.
Az ausztrál Twelve Foot Ninja egy különleges zenekar. Ahogy a múlt héten megjelent lemezismertetőnkben is olvashattátok, a srácok bátran kacérkodnak a különböző stílusokkal, nem félnek egy matekmetalos téma után akár egy kellemes bárzenés részt sem bevinni a muzsikájukba. Mivel hogy igencsak megtetszett nekünk a korong, kicsit elbeszélgettünk a zenekar énekesével, Kin Etic-kel, hogy mégis mit érdemes tudni róluk, honnan jöttek, hová tartanak.
A Nevermore feltámadását nem érdemes várni, a Sanctuary ellenben aktív még. A frontember, Warrel Dane pedig emellett szólólemezre készül, valamint tavaly óta, a Nevermore-féle Dead Heart In A Dead World album anyagával turnézik éppen. Természetesen a budapesti koncert előtti rövid beszélgetés is elsősorban a tizenhat évvel ezelőtt megjelent mestermű körül forgott.
Az idei Brutal Assault fesztivál egyik színfoltja az ismét aktívan lemezeket készítő és koncertező Stuck Mojo fellépése volt. Idei albumuk, a Here Come The Infidels a helyszínen is beszerezhető volt, de sajnos csak roppant alacsony példányszámban. Rich Ward a koncert utáni beszélgetés során beavatott egyebek mellett a kiadás rejtelmeibe, a lemez mondanivalójába, vagy a jelenlegi felállás megszilárdulásának folyamatába.
Hogyan lehet az, hogy egy hazai banda előbb hódítja meg Európát és a világot, mint a hazai közönséget? Erről a viszonylag szokatlan jelenségről is faggattuk a The Hellfreaks frontasszonyát, Radnóti Zsuzsát AKA Shakey Sue-t. Az énekesnővel többek között a hazai és külföldi fesztivál- és klubélet különbségeiről és hasonlóságairól, valamint a rock és a nőiesség szimbiózisáról beszélgettünk.
A Coroner hat évvel ezelőtti visszatérése jó példa arra, hogy evés közben jön meg az étvágy: ahhoz képest, hogy a technikás thrash metal svájci mesterei csak néhány újjáalakuló buliban gondolkodtak eleinte, ma már egyéb terveik is vannak a koncertezés mellett. A Brutal Assaulton az új dobossal dolgozó trió mindhárom tagja a rendelkezésünkre állt, és be is avatott bennünket a részletekbe…
Ha komplex, progresszív, és valóban előremutató thrash metalról van szó, 2016 az amerikai Vektor éve. Sőt, az öt év kihagyás után leszállított Terminal Redux album nem csupán thrash viszonylatban számít az év egyik legkimagaslóbb alkotásának. A dolgok jelen állása szerint az idei fesztiválszereplések után a jövő év elején önálló turnén láthatjuk viszont a négyest Európában. Ha ez megvalósul, akkor bizton állíthatjuk majd, hogy a Vektor pályája szépen fog felfelé ívelni, mégpedig teljesen megérdemelten. A fő dalszerző és szellemi vezető David DiSantot röviddel a Brutal Assaulton lezavart fellépés után csíptük el… (Fotók: Katy A.D.)
A „progresszív death / grind” címkének valódi értelmet és tartalmat adó amerikai Cattle Decapitation a minőségi muzsika mellett komoly szövegi mondanivalót is közvetít, és az egyre látványosabb eredmények egyértelműen a bandát igazolják. A brutális zenét játszó csapat nem kevésbé brutális teltház előtt lezajlott budapesti bulija (lásd az arról írt beszámolót!) előtt kerítettünk sort egy rövid beszélgetésre Josh Elmore gitárossal.
Az underground egyik legnagyobb hatású zenekarát, a kanadai Voivodot ma is komoly megbecsülés övezi, mind a szakma, mind a műértő közönség részéről. A bandával rendszeresen lehet találkozni a legnívósabb extrém metal turnécsomagokban, és a fontosabb fesztiválokon is. Az intenzív koncertezés közepette is új lemezre készülő csapat dobosával, Away-jel beszélgettünk.
Sacred Reich have been to Budapest supporting Sepultura on June 17 1991. Do you remember that show? Do you have any particular memories of the city and / or country?
Wiley: I do. We were fortunate to have the next day off. We went down and I can’t remember the name of it but that’s an area where there are some beautiful structures, it’s almost like an arc of triumph with statues. And there’s the water where you can rent a boat. We spent three or four hours there that day. We rented the boat and went down, so we really enjoyed it. And when we left, we were like: “It’s the Paris of the East. What a beautiful city.” People were very friendly, the food was very good, a rich culture. It was very memorable. We played there one time, there have been cities that came and gone, I don’t remember. Budapest really sticks out. It’s been very memorable. I remember the crowd was very friendly, we felt very welcome. And then we enjoyed the day off, we were amazed with the architecture, the culture, the food. The day at the square was amazing. Thank you for creating such a memorable city.
A tengerentúli thrash metal 1980-as évekbeli színterének egyik kultikus zenekara, az arizonai Sacred Reich ma lényegében szabadidős elfoglaltságot jelent a tagoknak. A banda rendszeresen felbukkan Európában, és pontosan azokat a régi számokat játssza, amelyek ismertté tették. Új dalok írását azonban nem tervezi. Hogy miért, arra szintén kitérünk az alábbi, pályaösszegzőnek is tekinthető interjúban. A végtelenül készséges és közlékeny Wiley Arnett gitárossal a Dynamo fesztiválon beszélgettünk, méghozzá hosszasan, remek hangulatban.
A norvég retro rocker Audrey Horne lépésről lépésre, azaz lemezről lemezre szélesíti követőinek táborát. Nem lehet kétséges, hogy a jelenleg íródó következő albummal is szintet szeretne ugrani a csapat. A poéngyártásban is erős Toschie - Ice Dale duó a Dynamo-s fellépés után szakított időt az alábbi beszélgetésre, amely során az egyik lehetséges lemezcím is megszületett, az énekes legalábbis megjegyezte, vagyis bepötyögte a telefonjába…
Ez a hét számomra egy az egyben Brazíliáról szól. Pénteken a Dürer Pincében a Deaf Kids fogja szétszedni az agyamat. Pár órája pedig megkaptam a Nervosa zenekartól a kérdéseimre a választ hosszú idő után. Egy unalmas délutánon írtunk a lányoknak, hogy lenne-e kedvük megosztani velünk pár magvas gondolatot, hogy mi is van most velük. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy Fernanda a zenekar basszusgitáros frontasszonya válaszolt a kérdéseimre.
Mindig furcsa érzéssel tölt el amikor haverokkal csinálok interjút. Tudod, hogy mi van alapjáraton a zenekarral, de ilyenkor mégis hallasz mindig valami újat. Lehet az egy fingós story, amin jót röhögtök, vagy valami totál váratlan és megrázó. Mikor Sexyvel leültem dumálni, nem tudtam, hogy milyen új történettel áll elő. Sajnos fingós viccek nem voltak, szerencsére nagy dráma sem, de mondott egy-két érdekes dolgot. Tovább gomb és itt a Hot Beaver interjú!
A baranyai Hanczik Dávid, akit max. a Dirty Dawn második lemezén, a Wednesdayen ellátott dobosi munkájáról ismerhet a 'core-rajongó jóember, olyat alkotott, amiről a legtöbb metálrajongó csak álmodik: közös számot készített álmai zenekarának frontemberével.
Dávid az utolsókat simítja debütlemezén, még csak kóstoló-koncerteket adott szólóprojektből épp kinőtt zenekarával. Pincestúdió- és numetal-fanatikus. Minden hangszert ő írt és játszott fel az ominózus számon, ami most a rockstationön is debütál. Körbekérdeztünk a háza táján, mégis hogy sikerült ez neki.
Az idei Rockmaraton legnagyobb csalódása, azaz az elmaradt Megadeth koncert előtt volt szerencsénk megszólítani egy rövid interjú erejéig David Ellefson basszusgitárost és Kiko Loureiro gitárost, az az a hamar népszerűtlenné vált zenekar egyik régi és új tagját. Akik akkor még nem tudták, hogy a koncert el fog maradni David sérülése miatt, aki egyébként szívélyesen válaszolt zenésztársával együtt kérdéseinkre. Abszolút jó hangulatban. Ezt olvashatjátok el most itt, a szerencsétlenül alakult szituáció után.
Vörös Attila aligha szorul bemutatásra. Hősünk a Leander Rising feloszlása óta sem tétlenkedik, rendkívül céltudatosan dolgozik, és komoly terveket is sző a jövőre nézve. A legutóbbi hírek arról szóltak, hogy külföldön folytatja pályafutását a múltban kiépített szakmai kapcsolataira alapozva. A Pantera könyv magyar kiadásának bemutatóján futottunk össze Attilával, és nem sokkal utána igyekeztünk őt alaposabban is kikérdezni minderről…
A Kamikaze Scotsmen neve valószínűleg sokak számára még nem cseng ismerősen. Az önmagukat rock / progressive / artrock / psychedelic zenekarnak tituláló budapestiek nemrég jelentették meg az első nagylemezüket, a Modern Day Gardeninget, ennek kapcsán váltottunk pár szót velük.
Ugye jól sikerült a tegnapi Killswitch Engage koncert? Nem akarunk hencegni, de a koncert előtt volt szerencsénk interjút készíteni a banda gitárosával, Joel Stroetzellel, és az ott elhangzottakat jól meg is osztjuk veletek. Szó lesz mindenről, ami egy hithű rajongót érdekelhet: jövőbeni tervek, publikus műhelytitkok, a jelenlegi turné tapasztalatai, de még az is kiderült, hogy várhatóan mikor térnek vissza Magyarországra. (Fotó: Daniel Takenaga)