A hazai színtéren mindig az egyik kedvencünk volt a HAW. Egyszerű, szerethető arcok, akik szívből zenélnek, és tényleg odarakják magukat a színpadon (is). Bírjuk a hülye humorukat, most meg egy "mini" turnén voltak külföldön, többek közt erről faggattuk a zenekart. Na, jó igazából csak Makó Dávidot, mert Ő csapott le a kérdéseinkre.
Utoljára nyolc éve volt Budapesten Undead fesztivál, ami most visszatért a Dürer Kertbe, szeptember 25-én pénteken, főzenekarkén a Suffocation és a Nile zenekarokat felsorakoztatva. A hét zenekaros rangos rendezvényen, a színpadra lépés előtti utolsó percekben kaptuk el Karl Sanders-t, a Nile alapítótagját, énekesét és gitárosát egy rövid interjúra, mielőtt kiöntött volna a nagyteremben a jó pár száz látogatóra a Nílus.
Miként tizenöt esztendővel ezelőtt, úgy idén is az Armored Saint koncertje jelentette a wackeni monstre metal fesztivál egyik csúcspontját. A kultikus Los Angeles-i power metal kvintett az újjáalakulása óta a legjobb albumával rukkolt elő idén a Win Hands Down képében, és ennek megfelelően rég tapasztalt sebességfokozatba kapcsolt a koncertezést illetően. A nyáron a fesztiválfellépések mellett a Queensrӱche társaságában járta be Európát a csapat, az Egyesült Államokban pedig folyamatos mozgásban vannak, és további távlati terveknek sincsenek híján. John Bush énekest Wackenben, a buli előtti órákban csíptük el…
Akárki mondhat nekem bármit, Dave Lombardo egy legenda. Pont, ezen tök felesleges vitatkozni. Nem érdekel, hogy mi van közte és a Slayer között. Lehet egymásra dobálni a sarat, lehet a másikat pocskondiázni, akkor is a világ egyik legjobb dobosa, stílus teremtő dobosa, aki még ötvenévesen is úgy veri azt a rohadt dobot, hogy az ember feje egyszerűen beszakad tőle. Tanítani kéne, ahogy ez a forma játszik a dobszerkón. Szerencsés vagyok, hogy beszélgethettem vele egy pár percet és ezalatt válaszolt a kérdéseimre.
A régisulis death metal mellett maximálisan elkötelezett Bloodbath – ha úgy tetszik, a műfaj egyfajta supergroup-ja – tavalyi Grand Morbid Funeral című albuma az irányzat nagy dobása volt. Ezen az anyagon debütált énekesként Nick „Old Nick” Holmes (Paradise Lost), aki a formáció második wackeni fellépésének napján, röviddel a buli előtt állt rendelkezésünkre a 2008-ban csatlakozott Per „Sodomizer” Eriksson gitárossal egyetemben.
A Rockparton a kiváló koncert mellé sajnos a Clawfingernek csak limitált mennyiségű kérdést lehetett feltenni, de azért megpróbáltuk a maximumot kihozni az egyébként hihetetlen jókedvű és már akkor eléggé beszórakozott zenekarból. A plusz kérdésekért köszönet Goldmann-Görög Viktornak a Periszkóp rádiótól! Többek között megtudhattuk, hogy nem várható sem igazi újraegyesülés, sem új album, de a mi kérdéseink másról szóltak volna. (nyitókép: Rockpart Facebook)
A Rockparton sikerült elkapni Andrew Craighant, a My Dying Bride egyik gitárosát pár kérdés erejéig. Szerencsére szívesen állt a rendelkezésünkre, bő lére eresztve válaszolta meg a kérdéseket, melyek között az új albumról és Calvin Robershaw gitáros visszatéréséről is faggattam picit.
Holdampf Gábort, akinek a neve ismerősen csenghet az egykori Mood zenekar, és a Wall of Sleep soraiból is, most a lassan hat éve létező és a 2013 - as év egyik legjobb hazai lemezét elkészítő Magma Rise énekes, basszusgitárosát kaptuk el egy beszélgetésre, az idei Rockmaraton fesztivál utolsó napján, ahol a banda ismét fellépett.
A Dunaújvárosban megrendezésre került idei Rockmaraton helyi erők rovatába is bekerülhetne ez az interjú, hiszen ott beszélgettünk Bazsó Green Lászlóval a The Morning Star énekesével, akik szintén Dunaújvárosiak, és hétfőn fel is léptek hazai pályán a fesztiválon Ezután a koncert után került sor a következő beszélgetésre a zenekar dolgairól és a közeledő új albumról.
Akárki akármit mond harminc évnyi metalkodás mellett csak úgy nem mehetünk el szó nélkül. Ugye? Nem is megyünk el. Sőt! Szó szót követett mikor Andreas Kisser-t a turnébuszukban ülve kérdezgettem vallásról, Lemmyről, meglepő mód a Sepultura-ról illetve a De Le Tierra-ról is többek közt. Ha kíváncsiak vagytok, hogy mit mesélt az örök ifjú Csókos András, nyomjatok a tovább gombra!
A Rockmaraton negyedik napjára érkezett az idén Dunaújvárosba a Biohazard, hogy a Hatebreed társaságában felszántsák aznap este a nagy színpadot. A koncert előtt sikerült elkapnunk a szinte zavarba ejtően kedves Billy-t, az énekest egy rövid beszélgetésre, aki addig a fesztivál területén flangált a banda többi tagjával együtt, hogy elkészíthessük vele ezt az interjút.
A vasárnapi Budapest Parkos punk-metal őrület után volt szerencsém leülni és váltani egy pár szót az Anti-Flag dobosával, Pat Thetic-kel, akiben egy nagyon földhözragadt, szimpatikus embert ismertem meg.
A rajongó lélektanáról nem sok cikk születik. Mi amolyan mostohakölykei vagyunk ennek a vadul zakatoló showbiznisznek, amit üzemeltetünk. Komoly elvárásoknak kell megfelelnünk. Megfelelő lemezeladásokat produkálni, megfelelő mennyiségű merchandise eladásokat produkálni, és biztosítani a zenekar számára, hogy a színpadon töltött perceket úgy élhesse meg, ahogyan azt álmaiban elképzelte. Legyen szó stadionokat megtöltő megaprodukcióról, esetleg Szófia leglepattantabb klubjáról, rajtad, rajtunk múlik, hogy emlékezetes este vagy totális katasztrófa lesz a végeredmény.
Talán a név miatt, vagy inkább a laza könnyű dalok miatt, de biztos, hogy soha senki nem gondolná, hogy a nyíregyházi Alvin és a Mókusok zenekar már 22 éve koptatja töretlen népszerűséggel a színpadokat. A fesztiválszezon egyik legnagyobb bulijára, a debreceni Campusra készültek éppen, amikor megzavartuk a próbát. A csapat frontembere Alvin válaszolt kérdéseinkre.
Winston McCall, az ausztrál Parkway Drive énekese a VOLT-os fellépésük előtt nyilatkozott nekünk. A vidám és mezítláb üldögélő Winston nagyon jókat ígért a magyar rajongóknak, hiszen – mint ahogy azt más fórumokon is megemlítették – februárban újra Magyarországon koncertezik a banda. Akkor ugyan még nem ígért pontos dátumot a frontember, de annál több információt megosztott velünk a közelgő albumról és még a kezdő bandáknak is adott pár tanácsot.
A washingtoni Darkest Hour idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Ilyen hosszú időszakot egy interjú keretében felölelni eleve képtelenség, legfeljebb bizonyos különösen fontos epizódokat lehet felidézni, ám Mike Schleibaum gitáros és társai nem csupán a nosztalgia és múltidézés jegyében töltik az évet, így a zenekar jelenére és jövőjére is kitértünk.
